A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Megjelenése
A Baird-partfutó kis termetű, karcsú partimadár, amelynek hosszú, hegyes szárnyai nyugalomban is túlnyúlnak a farok végén. Háta meleg barnás, mellén finom barnás csíkozás látható, lábai sötétek.
Élőhelye
Költőterületén a magas sarkvidéki tundra szárazabb, gyéren növényes részeit választja. Vonuláskor füves pusztákon, lecsapolt tómedrekben, legelőkön, folyó- és tópartokon, valamint iszapos fövenyeken is megjelenik.
Táplálkozása
Táplálékát főként a talaj vagy az alacsony növényzet felszínéről szedi fel. Rovarokat, pókokat, lárvákat és apró rákokat fogyaszt, a nedves iszapban pedig időnként csőrével is keresgél.
Szaporodása
A talajon, gyakran szikla vagy alacsony növényzet közelében készít sekély fészekmélyedést. A fészekalj rendszerint négy tojásból áll, a fiókák fészekhagyók, és körülbelül 16–20 napos korukban válnak röpképessé.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Alaszka, Kanada, Grönland, Kelet-Szibéria; Dél-Amerikában telel
A faj Észak-Amerika északnyugati, északi, valamint Grönland és Kelet-Szibéria sarkvidéki területein költ. Telelési régiói Dél-Amerikában, az Andok térségétől Paraguayon, Uruguayon és Brazílián át Patagóniáig húzódnak; Közép-Amerikában és a Karib-térségben rendszeres átvonuló. A countries lista a BirdLife International által őshonos költő-, telelő- vagy átvonuló területként jelölt országokat és területeket tartalmazza; a kóborló előfordulások kimaradtak.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappal aktív
Hogyan él?
Vonuláskor többnyire kisebb csapatokban
Hogyan mozog?
Hosszú távú vonuló; magashegyi tavaknál is megáll
Mivel táplálkozik?
Rovarok, pókok, apró rákok és más gerinctelenek
Szaporodás és utódgondozás
Mindkét szülő kotlik; a hím gyakran tovább nevel
A sarkvidéktől a Tűzföldig
A Baird-partfutó teljes vonuló, költőterülete a sarkvidéki Észak-Amerikától Grönlandon át Kelet-Szibériáig húzódik. A telet főként Dél-Amerikában tölti, az Andok magas fennsíkjain és a kontinens déli, füves vagy vizes térségeiben.
Vonulása során nagy távolságokat tesz meg, és egyes példányok rövid idő alatt jutnak el az északi tundrától Dél-Amerika déli részéig. A magashegyi tavak és a száraz, nyílt síkságok fontos pihenő- és táplálkozóhelyei.
Miért nevezik „füves partfutónak”?
A közeli rokon partimadaraknál gyakrabban keres táplálékot szárazabb, növényzettel borított helyeken. Vonuláskor ezért legelőkön, rövid füvű pusztákon és mezőgazdasági területeken is megjelenhet, nem csak a klasszikus iszapos partokon.
Járás közben többnyire szemrevételezéssel találja meg zsákmányát, majd gyors csípéssel kapja fel a felszínről. Ez a táplálkozási mód lehetővé teszi, hogy a víztől távolabb, a talajfelszínen élő rovarokat és más apró gerincteleneket is hasznosítsa.
Látványos nászrepülés a tundrán
A hím a költőterület elfoglalásakor meredeken a magasba emelkedik, majd lassú szárnycsapásokkal, lebegéssel és trillázó hangokkal ereszkedik vissza. Ez a repüléses bemutató egyszerre szolgálhat területjelzésre és a tojó figyelmének felkeltésére.
A fészket mindkét szülő kialakítja, és a tojások költésében is részt vesznek. A fiókák kikelés után hamar elhagyják a fészket, a tojó pedig gyakran még a röpképesség elérése előtt távozik, így a későbbi vezetésben nagyobb szerep jut a hímnek.
Kérdések és válaszok
Hol költ a Baird-partfutó?
A magas sarkvidéki tundrán költ Alaszka, Kanada, Grönland és Kelet-Szibéria térségében.
Hol tölti a telet?
Főként Dél-Amerikában telel, az Andokban és a kontinens déli, alacsonyabb fekvésű területein.
Mivel táplálkozik?
Főként rovarokat, pókokat, lárvákat, apró rákokat és más gerincteleneket fogyaszt.
Hány tojást rak?
A fészekalj rendszerint négy tojásból áll.
Mennyi ideig tart a kotlás?
A tojásokon mindkét szülő körülbelül 19–22 napig kotlik.
Mikor válnak röpképessé a fiókák?
A fiókák általában 16–20 napos korukban lesznek röpképesek.
Előfordul Magyarországon?
Igen, de ritka amerikai kóborló; a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület négy hazai adatot említ.
Milyen élőhelyeken lehet vonuláskor megfigyelni?
Füves területeken, legelőkön, tó- és folyópartokon, iszapos fövenyeken és lecsapolt tómedrekben.
Csapatokban él?
Vonuláskor és a telelőterületeken többnyire kisebb csapatokban mozog, de ritkán nagyobb gyülekezeteket is alkothat.
Ez is érdekelhet
Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: (c) Jimmy Dee, some rights reserved (CC BY-SA) · iNaturalist · CC BY-SA 4.0