A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Megjelenése
A kőforgató zömök testű, rövid lábú partimadár. Testhossza 22–24 centiméter, szárnyfesztávolsága 50–57 centiméter; lába narancsos, csőre erős és enyhén felfelé hajló.
Élőhelye
Költési időszakban főként az északi tundrák tengerparti vidékein fordul elő. Vonuláskor és télen sziklás, kavicsos, homokos partokon, iszapfelszíneken, folyótorkolatokban és sekély vizek közelében keresi táplálékát.
Táplálkozása
A kőforgató apró kövek, kagylóhéjak, hínárdarabok és más parti tárgyak alól szedi ki zsákmányát. Rákokat, férgeket, rovarokat, puhatestűeket és más gerincteleneket fogyaszt, de alkalmilag tojást, dögöt vagy növényi eredetű táplálékot is felvesz.
Szaporodása
A talajon kialakított sekély mélyedésbe többnyire négy tojást rak. A két szülő felváltva kotlik, a fészekhagyó fiókák pedig kikelésük után rövid idővel már járni és táplálékot keresni képesek.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Északi tundrák; telelőhelyei világszerte tengerpartok.
A kőforgató cirkumpolárisan költ az északi félteke tundráin, telelőterülete pedig a világ számos tengerpartjára kiterjed. A források országlistái a költő-, átvonuló- és telelőállományok előfordulását együtt kezelik; a térképes lista ezért nem pontos elterjedési poligon.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappali; dagálykor gyakran pihen.
Hogyan él?
Táplálkozáskor magányos vagy kisebb csoportos.
Hogyan mozog?
Futva, lépegetve és rövid repülésekkel keres táplálékot.
Mivel táplálkozik?
Rákok, férgek, rovarok, puhatestűek és más gerinctelenek.
Szaporodás és utódgondozás
Mindkét szülő kotlik és részt vesz a fiókák vezetésében.
Miért forgat köveket?
A kőforgató erős nyak- és csőrizmaival oldalra löki vagy megemeli a kisebb köveket, kagylóhéjakat és hínárdarabokat. Így hozzáfér a felszín alatt megbúvó rákokhoz, férgekhez, puhatestűekhez és rovarlárvákhoz.
A módszer különösen hasznos az árapályzónában, ahol a visszahúzódó víz rövid időre feltárja a táplálékforrásokat. A madár a parti tárgyak mozgatásával olyan zsákmányhoz is hozzájut, amelyet egyszerű csipegetéssel nem érne el.
A tundrától a trópusokig
A faj északi tundrákon költ, majd a hideg évszak közeledtével hosszú vonulásba kezd. Egyes állományok Dél-Afrikáig, mások Új-Zélandig, Chiléig vagy a Csendes-óceán szigeteiig jutnak.
A vonulási útvonalakon és a telelőhelyeken elsősorban tengerparti élőhelyeket használ, de megfelelő táplálék esetén belvizek partján is megjelenhet. Ez magyarázza, hogy Magyarországon főként a tavaszi és őszi átvonulás idején, kisszámú példányokban figyelhető meg.
Fészekhagyó fiókák
A kőforgató fiókái nem maradnak hosszú ideig a fészekben. Kikelésük után rövid idővel képesek járni, és a szülők vezetésével maguk keresnek apró zsákmányt a nedves tundrai felszíneken.
A szülők nem a csőrükben hordott táplálékkal etetik őket, hanem veszély esetén őrzik és megfelelő táplálkozóhelyekre vezetik a fiatalokat. Ez a fejlődési stratégia csökkenti a fészekben töltött időt egy olyan nyílt élőhelyen, ahol a rejtőzés korlátozott.
Kérdések és válaszok
Honnan kapta a kőforgató a nevét?
Onnan, hogy táplálkozás közben köveket, kagylóhéjakat és más parti tárgyakat fordít fel zsákmány után kutatva.
Költ Magyarországon?
Magyarországon rendszeres, de kisszámú tavaszi és őszi átvonuló; rendszeres költése nem ismert.
Hol költ a kőforgató?
Az északi tundrák tengerparti vidékein, többek között Észak-Amerika és Eurázsia északi részein.
Mit eszik?
Főként rákokat, férgeket, rovarokat, puhatestűeket és más gerincteleneket fogyaszt.
Hány tojást rak?
Fészekalja többnyire négy tojásból áll.
Mennyi ideig kotlik?
A kotlás körülbelül 24 napig tart, és mindkét szülő részt vesz benne.
A fiókák etetésre szorulnak a fészekben?
A fiókák fészekhagyók: kikelésük után rövid idővel járni és önállóan táplálékot keresni képesek.
Milyen partokat kedvel?
Sziklás, kavicsos és homokos tengerpartokat, iszapfelszíneket, folyótorkolatokat és sekély parti vizeket használ.
Milyen messzire vonul?
Az állománytól függően Dél-Afrikáig, Chiléig, Új-Zélandig és a Csendes-óceán térségéig is eljuthat.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatok a turizmusban: miért problémás az elefántlovaglás és a közeli fotózás?
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: (c) dphone, some rights reserved (CC BY) · iNaturalist · CC BY 4.0