A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Megjelenése
A billegetőcankó rigó méretű, karcsú partimadár. Háta barnásszürke, alsóteste fehér, mellén finom barnás csíkozás látható.
Röpte közben merev, ívelt szárnyakkal repül, a víz fölött gyakran alacsonyan halad. A parton járva jellegzetesen fel-le mozgatja a fejét és a farkát.
Élőhelye
Költési időben főként kavicsos, homokos vagy sziklás folyópartokon, zátonyokon és szigeteken telepszik meg. Kisebb tavak, patakok és víztározók partján is fészkelhet.
A vonulási és telelési időszakban torkolatok, csatornák, mangrovés partok, rizsföldek és kisebb vízállások környékén is megjelenik.
Táplálkozása
Elsősorban vízi és szárazföldi rovarokat, pókokat, csigákat, apró rákokat és férgeket fogyaszt. Alkalmanként békák, ebihalak, kisebb halak és növényi részek is szerepelhetnek az étrendjében.
A part mentén gyors megállásokkal halad, majd a felszínről vagy a sekély vízből csípi fel zsákmányát. A kövek és növények közötti apró mozgásokra különösen érzékenyen reagál.
Szaporodása
A fészke sekély talajmélyedés, amelyet levelekkel és fűszálakkal bélelhet. A fészekalj többnyire négy tojásból áll, a kotlás körülbelül három hétig tart.
A fiókák fészekhagyók, és nagyjából két hét után már repülni tudnak. A család ezt követően is hosszabb ideig együtt marad.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Eurázsia; telel Afrika, Dél-Ázsia és Ausztrália térségében
A faj Európa és Ázsia nagy részén költ, majd több vonulási útvonalon Afrikába, Dél-Ázsiába, Délkelet-Ázsiába és Ausztráliába vonul. A felsorolt országkódok a BirdLife International elterjedési adatai alapján igazolható természetes előfordulási területeket jelzik; a térképes lista országonkénti szezonális státuszt nem jelenít meg.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappali
Hogyan él?
Többnyire magányos vagy kis csapatokban él
Hogyan mozog?
Gyorsan fut, jellegzetesen billegeti fejét és farkát
Mivel táplálkozik?
Rovarok, pókok, puhatestűek, rákok, férgek; ritkán kis gerincesek
Szaporodás és utódgondozás
Mindkét szülő kotlik és védi a fiókákat
A sérült madár megtévesztő játéka
Ha ragadozó közelít a fészekhez vagy a fiókákhoz, az egyik szülő gyakran sérültnek tetteti magát. Lehúzott szárnnyal, bizonytalan mozgással távolodik, így a veszélyes állat figyelmét magára irányítja.
Amikor a ragadozó követni kezdi, a madár fokozatosan elvezeti a fészektől, majd az utolsó pillanatban felrepül. Ez a figyelemelterelés a fiókák rejtőzködésével együtt növeli a költés sikerének esélyét.
Éjszakai vonulás a kontinensek fölött
A billegetőcankó teljes vonuló faj, amely széles fronton, éjszaka is átkelhet szárazföldek, sivatagok és hegységek fölött. Az európai állományok egy része Nyugat-Afrikában telel, más populációk Dél-Ázsiába és Ausztráliába vonulnak.
A vonulási útvonalakon a madarak gyakran kisebb csapatokban haladnak, a telelőterületeken viszont sokszor magányosan táplálkoznak. Éjszakai pihenőhelyeken időnként nagyobb, akár száz példányt meghaladó gyülekezések is kialakulhatnak.
A folyópartok jelzőfaja
A költőhelyen a faj különösen kedveli a természetes, kavicsos vagy homokos folyópartokat. A partfalak beépítése, a zátonyok átalakítása és a költési időszakban jelentkező emberi zavarás csökkentheti a rendelkezésére álló élőhelyet.
A billegetőcankó jelenléte önmagában nem bizonyítja egy folyó teljes természetességét, de a zátonyok, sekély partok és zavartalan parti növényzet együttes megléte kedvez neki. Magyarországon főként átvonulóként figyelhető meg, de nagyobb folyóink mentén költőként is előfordul.
Kérdések és válaszok
Mekkora a billegetőcankó?
Testhossza általában 19–21 centiméter, tömege többnyire 40–60 gramm.
Hol költ a billegetőcankó?
Leggyakrabban kavicsos, homokos vagy sziklás folyópartokon, zátonyokon és kisebb vizek mellett.
Vonuló madár a billegetőcankó?
Igen. Eurázsia északi részén költ, a telet főként Afrikában, Dél-Ázsiában és Ausztráliában tölti.
Mit eszik?
Főként rovarokat, pókokat, csigákat, apró rákokat és férgeket fogyaszt.
Hány tojást rak?
A fészekalja többnyire négy tojásból áll.
Mennyi ideig kotlik?
A kotlási idő általában 20–21 nap.
Mikor repülnek ki a fiókák?
A fiókák körülbelül két-három hetes korukban válnak röpképessé.
Miért billegeti a farkát?
A jellegzetes billegtetés a faj normális mozgásmintája, amely főként járás és táplálkozás közben figyelhető meg.
Előfordul Magyarországon?
Igen. Rendszeres átvonuló, és nagyobb folyóink mentén költőként is előfordul.
Védett Magyarországon?
Igen, Magyarországon védett madárfaj.
Ez is érdekelhet
Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: (c) Saryu Mae 前 朝琉, some rights reserved (CC BY) · iNaturalist · CC BY 4.0