A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Felismerése
A Cafrangos teknős (matamata) lapos, háromszögletű fejéről, hosszú csőszerű orráról és rojtos bőrlebenyeiről ismerhető fel. Barna vagy fekete, erősen bordázott páncélja az iszapos mederben lehullott növényi törmelékre emlékeztet.
Élőhelye
Az Amazonas-medence és a keleti Guayanák lassú folyású vizeiben él. Főként holtágakat, mocsarakat, sekély tavakat és iszapos fenekű folyószakaszokat használ.
Táplálkozása
Legfontosabb zsákmányai a halak, de vízi gerincteleneket is fogyaszthat. Mozdulatlanul várakozik, majd nagyra tátott szájával és gyors vízbeszívással kapja el a közel kerülő zsákmányt.
Szaporodása
A nőstény a vízpart közelében, magasabb talajba vagy folyóparti fövenybe rakja tojásait. A kikelő utódok önállóak, a szülők a tojásrakás után nem gondozzák őket.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Amazonas-medence és a keleti Guayanák
A Chelus fimbriata mai, szűkebb értelmezésben az Amazonas-medencében, valamint Suriname és Francia Guyana Mahury-vízgyűjtőjében él. A korábbi források gyakran az Orinoco- és Rio Negro-medence állományaival együtt kezelték, amelyeket ma részben Chelus orinocensis néven külön fajként tartanak számon; az országlista ezért a jelenlegi fajkörre vonatkozik.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Többnyire éjszakai
Hogyan él?
Többnyire magányos
Hogyan mozog?
Az iszapos fenéken jár, ritkán úszik
Mivel táplálkozik?
Főként halak, emellett vízi gerinctelenek
Szaporodás és utódgondozás
A tojások lerakása után nincs gondozás
A víz alatti levélálca
A Cafrangos teknős (matamata) testének szabálytalan körvonalai megtörik az állat alakját, ezért a víz alatti növényi törmelék között nehéz észrevenni. A bőrlebenyek és a páncél kiemelkedései különösen hatékonyan álcázzák a lassú folyású, zavaros vizek fenekén.
Az álcázás a vadászat része is: a teknős hosszú ideig mozdulatlan marad, miközben csak a csőszerű orra emelkedik a vízfelszín közelébe légzéskor. Így a zsákmány gyakran csak akkor érzékeli a veszélyt, amikor a teknős már beszívta a vizet és vele együtt a halat.
A szívóvadászat működése
A Cafrangos teknős (matamata) nem gyors üldözéssel ejti el zsákmányát. Széles száját hirtelen kitátja, a szájüreg térfogatának gyors növelése pedig erős vízáramot hoz létre, amely a közeli zsákmányt a szájába sodorja.
Ez a módszer különösen jól működik szűk, növényzettel borított élőhelyeken, ahol a teknős nem tudna hosszú üldözésbe kezdeni. A zsákmányt egészben nyeli le, mert a szívóvadászatnál a gyorsaság fontosabb a rágásnál.
Két külön faj története
A korábban egyetlen, nagy elterjedésű fajként kezelt matamaták genetikai vizsgálatai jelentős földrajzi különbségeket mutattak ki. Ennek nyomán az Orinoco, a Rio Negro és több északi vízrendszer állományait Chelus orinocensis néven külön fajként írták le.
A Chelus fimbriata mai értelmezésben főként az Amazonas-medencéhez és a keleti Guayanák Mahury-vízgyűjtőjéhez kötődik. Ezért a régebbi könyvekben szereplő, ennél jóval nagyobb elterjedési térképeket óvatosan kell használni, mert azok gyakran még a két fajt együtt ábrázolták.
Kérdések és válaszok
Hol él a Cafrangos teknős (matamata)?
Az Amazonas-medencében, valamint a keleti Guayanák Mahury-vízgyűjtőjében fordul elő.
Miért nevezik Cafrangos teknős (matamata)nek?
A fején, nyakán és testén található rojtos bőrlebenyek miatt kapta ezt a nevet.
Mit eszik?
Főként halakat fogyaszt, de vízi gerinctelenek is szerepelhetnek az étrendjében.
Veszélyes az emberre?
Nem tekintik emberre veszélyes fajnak, de vadállatként nem ajánlott kézbe venni.
Jól úszik?
Többnyire a mederfenéken jár, és ritkábban úszik, mint sok más vízi teknős.
Hogyan kapja el a halakat?
Szájának hirtelen kitátásával vizet és a közelben lévő zsákmányt szívja be.
Hány tojást rak?
Egy fészekaljban általában körülbelül 9–28 tojás található.
Gondozza az utódait?
Nem; a tojásrakás után a nőstény nem gondozza a tojásokat vagy a kikelő utódokat.
Magyarországon őshonos?
Nem, Magyarországon nincs igazolt rendszeres természetes előfordulása.
Azonos-e minden matamata ugyanazzal a fajjal?
Nem. A korábban együtt kezelt állományok egy részét ma Chelus orinocensis fajként különítik el.
