Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Ismerd meg a fajt

Mocsári fiallócsiga

Viviparus contectus

A mocsári fiallócsiga nagy termetű, édesvízi kopoltyús csiga, amely főként növényzettel sűrűn benőtt álló- és lassú folyású vizekben él. A nőstény a testében fejleszti embrióit, majd héjjal rendelkező, élő utódokat hoz világra.

Mocsári fiallócsiga (Viviparus contectus)
Mocsári fiallócsiga · Viviparus contectus

A faj legfontosabb adatai

Tudományos névViviparus contectus
TesthosszHázmagassága többnyire 30–43 mm
Farok / egyéb méretNem alkalmazható; csigafaj
Testtömeg–
ÉlettartamÁltalában 7–10 év, esetenként tovább
ElterjedésEurópa nagy része és Nyugat-Szibéria
ÉlőhelyMocsarak, holtágak, tavak, csatornák és lassú vizek
TáplálkozásAljzati bevonat, növényi törmelék és detritusz
Aktív időszakFőként az aljzaton mozog
Társas életNem ismert kifejezett társas viselkedése
Szaporodási időSzaporodása főként tavasszal és nyáron zajlik
Utódfejlődés idejeAz embriók a nőstény testében fejlődnek
Utódok számaÉlő, héjas utódok; legfeljebb mintegy 55 embrió
UtódgondozásA nőstényben fejlődnek, születés után önállók
PihenőhelyHéjfedővel zárja le a házát
ÉrzékelésTapogatók; szemek a tapogatók tövénél
Hangadás–
MozgásKúszik a vízinövényeken és az üledéken
Ökológiai szerepDetrituszt és algás bevonatot hasznosító vízi fogyasztó
Magyarországi jelenlétMagyarországon főként mocsaras élőhelyeken és holtágakban ismert

Rendszertani besorolás

Egy kicsit közelebbről

Ismerd meg közelebbről!

Nagy termetű vízicsiga

A mocsári fiallócsiga háza elérheti a 4 centiméter körüli magasságot. Kúpos, zöldesbarna vagy barnás héján gyakran sötétebb spirális sávok láthatók, a kanyarulatokat pedig mély varratok választják el.

Álló- és lassú vizek lakója

Sűrű vízinövényzetű tavakban, mocsarakban, holtágakban, csatornákban és lassan áramló folyóvizekben él. Az üledékes, növényekben gazdag aljzatot kedveli, és időszakosan kiszáradó vizekben is fennmaradhat.

Élő utódokat hoz világra

A nőstény nem egyszerűen lerakja a petéket, hanem a testében tartja és fejleszti az embriókat. A megszülető fiatal csigák már saját, apró héjjal rendelkeznek, ezért röviddel világrajövetelük után önállóan mozoghatnak.

Héjfedő védi a kiszáradástól

A csiga kopoltyúval lélegzik, ezért vízi életmódú, ám a héjfedője segít átvészelni a kedvezőtlen időszakokat. A kemény, szarus lemez veszély esetén és nyugalmi állapotban lezárja a ház nyílását.

Elterjedés

Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint MaartenAntarktisz
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített

Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.

Európa nagy része és Nyugat-Szibéria

A faj Európa nagy részén, a Brit-szigetektől Kelet-Európán át Nyugat-Szibériáig fordul elő; délen ritkább, Törökországban is vannak adatai. A felsorolt országok a rendelkezésre álló fajszintű adatbázisokban és összefoglalókban igazolt előfordulási területek, a helyi elterjedés azonban egyes régiókban hiányosan feltárt.

Életmód röviden

Az állat élete egy pillantásra

Mikor aktív?

Főként az aljzaton mozog

Hogyan él?

Nem ismert kifejezett társas viselkedése

Hogyan mozog?

Kúszik a vízinövényeken és az üledéken

Mivel táplálkozik?

Aljzati bevonat, növényi törmelék és detritusz

Szaporodás és utódgondozás

A nőstényben fejlődnek, születés után önállók

01 Egy érdekes részlet

Miért különleges a szaporodása?

A fiallócsigák nevüket arról kapták, hogy a nőstények testében fejlődő embriók nem peteként kerülnek a vízbe. A mocsári fiallócsiga egyszerre több fejlődési állapotú embriót is hordozhat, így az utódok nem egyetlen rövid szaporodási eseményben jelennek meg.

A fiatal csigák héja már születéskor kialakult, ami fontos előnyt jelent a nyílt vízben. Nem kell petéből kikelniük és azonnal héjat építeniük, ezért a kiszáradással, a ragadozókkal és a víz áramlásával szemben is felkészültebbek.

02 Egy érdekes részlet

A hím jobb tapogatója más feladatot kapott

A hímek jobb oldali tapogatója rövidebb és vaskosabb a bal oldalinál. Ez nem sérülés, hanem a szaporodáshoz kapcsolódó módosulás: a tapogató a párzás során kopulációs szervként működik.

A nőstények rendszerint nagyobbra nőnek, ami a fejlődő embriók hordozásával függhet össze. Ez a különbség terepi megfigyeléskor is segíthet, de önmagában nem mindig elegendő a nemek biztos elkülönítéséhez.

03 Egy érdekes részlet

Nemcsak állandó vizű élőhelyeken marad fenn

A mocsári fiallócsiga sekély, növényzettel borított vizekben is megél, és a héjfedő lezárásával a vízszint időszakos csökkenését vagy a meder átmeneti kiszáradását is átvészelheti. Ez különösen fontos a mocsarakban, csatornákban és időszakosan vízzel borított mélyedésekben.

Elterjedésének egyes részei azonban rosszul feltártak, mert a hasonló fiallócsigafajok héja és élőhelye gyakran átfed. A pontos térképezést ezért a hiteles, fajszintű határozások és a helyi malakológiai felmérések javítják.

Amire sokan kíváncsiak

Kérdések és válaszok

Mekkora a mocsári fiallócsiga?

A háza általában 30–43 milliméter magas, szélessége körülbelül 22–35 milliméter lehet.

Hol él a mocsári fiallócsiga?

Mocsarakban, holtágakban, tavakban, csatornákban és lassú folyású, növényzetben gazdag vizekben fordul elő.

Mit eszik?

Főként az aljzaton található algás bevonatot, szerves törmeléket és detrituszt fogyaszt; növényi részeket is hasznosíthat.

Valóban eleven utódokat hoz világra?

Igen. Az embriók a nőstény testében fejlődnek, majd a nőstény már héjjal rendelkező fiatal csigákat hoz világra.

Hogyan védekezik a kiszáradás ellen?

A héjfedőjével lezárja a ház nyílását, így kedvezőtlen időszakban csökkentheti a vízvesztést.

Hány évig élhet?

A közölt adatok szerint többnyire 7–10 évig él, de egyes források ennél hosszabb, akár 13 éves élettartamot is megadnak.

Magyarországon is előfordul?

Igen. Magyarországon mocsaras élőhelyeken, holtágakban és más növényzetben gazdag vizekben is ismert.

Veszélyeztetett faj?

A globális értékelések szerint nem fenyegetett, de helyi állományait veszélyeztetheti a vizes élőhelyek lecsapolása, átalakítása és szennyezése.

Ez is érdekelhet

Fotó: Tom Meijer · Wikimedia Commons · CC BY-SA 3.0

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.