Arany lándzsakígyó vs. Borzasztó csörgőkígyó – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Arany lándzsakígyó és Borzasztó csörgőkígyó
Arany lándzsakígyó
Bothrops insularis
Az arany lándzsakígyó kizárólag a brazíliai Ilha da Queimada Grande szigetén élő, kritikusan veszélyeztetett mérgeskígyó. A felnőttek főként madarakkal táplálkoznak, míg a fiatalok étrendjében kétéltűek, gyíkok és százlábúak is szerepelnek.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Borzasztó csörgőkígyó
Crotalus durissus
A borzasztó csörgőkígyó Dél-Amerika szárazabb, nyílt élőhelyein élő, erősen mérges vipera. Elterjedése szakaszos, és a korábban hozzá sorolt közép-amerikai állományokat több kutatás külön fajokhoz kapcsolja.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Arany lándzsakígyó | Borzasztó csörgőkígyó |
|---|---|---|
| Tudományos név | Bothrops insularis | Crotalus durissus |
| Testhossz | Legfeljebb 882 mm | Általában 120–180 cm; ritkán körülbelül 200 cm |
| Farok / egyéb méret | – | A farok végén csörgők találhatók |
| Testtömeg | – | – |
| Élettartam | – | – |
| Elterjedés | Ilha da Queimada Grande, São Paulo, Brazília | Dél-Amerika szakaszos elterjedéssel |
| Élőhely | Főként erdő; füves területeken is előfordul | Szavanna, cerrado, caatinga, füves terület és száraz erdő |
| Táplálkozás | Felnőttként főként madarak; fiatalon kétéltűek, gyíkok, százlábúak | Főként kisemlősök; alkalmanként madarak és gyíkok |
| Aktív időszak | Nappal és éjjel is aktív | Többnyire nappali, meleg időben alkonyati is lehet |
| Társas élet | – | Magányos; szaporodáskor találkozik fajtársaival |
| Szaporodási idő | Párzás: július–szeptember; születések: március–június | A szaporodási időszak helyi éghajlattól függ |
| Utódfejlődés ideje | Körülbelül 120–150 nap | Körülbelül hat hónap |
| Utódok száma | Átlagosan 6,5; legfeljebb 10 utód | Élő utódok; az alomszám változó |
| Utódgondozás | – | A nőstény nem gondozza tartósan az utódokat |
| Pihenőhely | Erdő, növényzet és talajfelszín | Rágcsálójáratok, sziklahasadékok és sűrű növényzet |
| Érzékelés | Hőérzékelő gödörszervek és fejlett kémiai érzékelés | Hőérzékelő gödröcskék, szaglás és rezgésérzékelés |
| Hangadás | Nincs fajspecifikus, megbízható adat. | A farokcsörgő figyelmeztető hangot ad |
| Mozgás | Földön és növényzeten is mozog | Földön siklik, ritkán alacsony növényzetre is felkúszik |
| Ökológiai szerep | Szigeti ragadozó, madárspecialista vipera | Ragadozóként kisemlős-populációkat szabályoz |
| Magyarországi jelenlét | Magyarországon nem őshonos; állatkerti vagy kutatási előfordulásról nincs adat | Magyarországon vadon nem őshonos; állatkerti tartása ellenőrzött körülményekhez kötött |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.