Fecskefarkú lepke vs. Káposztalepke – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Fecskefarkú lepke és Káposztalepke

Fecskefarkú lepke
Papilio machaon
A fecskefarkú lepke (Papilio machaon) nagy termetű, sárga-fekete nappali lepke, amely Magyarországon is rendszeresen előfordul. Hernyói ernyősvirágzatú növényeken fejlődnek, a kifejlett lepkék pedig virágnektárral táplálkoznak.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Káposztalepke
Pieris brassicae
A káposztalepke nagy termetű, fehér szárnyú nappali lepke, amely Európától Észak-Afrikán és Ázsián át a Himalája térségéig fordul elő. Hernyói keresztesvirágú növényeken fejlődnek, ezért kertekben és mezőgazdasági területeken időnként kártevőként jelennek meg.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Fecskefarkú lepke | Káposztalepke |
|---|---|---|
| Tudományos név | Papilio machaon | Pieris brassicae |
| Testhossz | Szárnyfesztávolsága 50–75 mm | Szárnyfesztávolsága 52–64 mm |
| Farok / egyéb méret | A hátsó szárnyon farkincaszerű nyúlvány | – |
| Testtömeg | – | – |
| Élettartam | – | – |
| Elterjedés | Európa, Ázsia, Észak-Afrika és Észak-Amerika | Európa, Észak-Afrika és Ázsia; Chilében betelepített |
| Élőhely | Gyepek, rétek, mezőgazdasági területek, kertek | Kertek, rétek, útszegélyek és erdőtisztások |
| Táplálkozás | A hernyó tápnövényeket, a lepke nektárt fogyaszt | A hernyó keresztesvirágú növényeket fogyaszt |
| Aktív időszak | Nappali aktivitású | Nappal aktív |
| Társas élet | A hímek dombtetőkön kereshetnek párt | A hernyók kezdetben csoportosan táplálkoznak |
| Szaporodási idő | Áprilistól szeptemberig, időjárástól függően | Magyarországon főként májustól októberig repül |
| Utódfejlődés ideje | peteérés és petelerakás | – |
| Utódok száma | A nőstény egyesével rakja le petéit | A nőstény 20–100 petét rakhat egy csomóban |
| Utódgondozás | A peterakás után nincs szülői gondozás | A peték lerakása után nincs szülői gondozás |
| Pihenőhely | A báb gyakran a tápnövényen telel át | A báb függőleges vagy túlnyúló felülethez rögzül |
| Érzékelés | Összetett szem, csápok és szaglóérzékelés | – |
| Hangadás | – | Nem ismert hangadás |
| Mozgás | Erős repülő, gyakran vitorlázik | Erős repülő; vándorlásra hajlamos |
| Ökológiai szerep | Beporzóként és táplálékláncbeli zsákmányként fontos | Virágokat látogat, hernyója növényevő |
| Magyarországi jelenlét | Védett faj; természetvédelmi értéke 10 000 Ft | Egész Magyarországon előfordul, nem védett |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.
