Harlekinkatica (Harmonia axyridis) vs. Nagy szentjánosbogár – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Harlekinkatica (Harmonia axyridis) és Nagy szentjánosbogár
Harlekinkatica (Harmonia axyridis)
Harmonia axyridis
A harlekinkatica Kelet-Ázsiából származó, változatos színezetű katicabogár, amelyet levéltetvek elleni biológiai védekezésre több kontinensre betelepítettek. Magyarországon 2008-ban írták le először, azóta országszerte elterjedt, és az őshonos katicafajokkal is versenghet.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Nagy szentjánosbogár
Lampyris noctiluca
A nagy szentjánosbogár nősténye röpképtelen, lárvaszerű bogár, amely nyári éjszakákon zöldes fényt bocsát ki. Lárvái csigákkal és meztelencsigákkal táplálkoznak, a kifejlett egyedek rövid ideig élnek.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Harlekinkatica (Harmonia axyridis) | Nagy szentjánosbogár |
|---|---|---|
| Tudományos név | Harmonia axyridis | Lampyris noctiluca |
| Testhossz | 5–8 mm | Nőstény: 15–25 mm; hím: 15–18 mm |
| Farok / egyéb méret | – | Nincs; a potroh végén világítószerv található |
| Testtömeg | – | – |
| Élettartam | Többnyire 1–3 hónap; kivételesen akár 3 év | Általában 2–4 év; kifejlettként csak néhány hét |
| Elterjedés | Kelet-Ázsia őshonos területein, világszerte behurcolva | Európa nagy része, Észak-Afrika és Ázsia keleti része |
| Élőhely | Erdők, parkok, kertek, mezőgazdasági területek és épületek | Rétek, mészkőgyepek, erdőszélek, sövények és utak menti füves helyek |
| Táplálkozás | Levéltetvek, levélbolhák, pajzstetvek, hernyók, pollen és sérült gyümölcs | Lárvaként csigák és meztelencsigák; imágóként nem táplálkozik |
| Aktív időszak | Főként nappal aktív; ősszel telelőhelyet keres | Főként éjszaka aktív |
| Társas élet | Csoportosan telel, különösen épületek védett réseiben | Magányos; a hímek a nőstények fényjelzését keresik |
| Szaporodási idő | Tavasztól őszig aktív; ősszel telelő aggregációkat alkot | A kifejlett bogarak főként júniusban és júliusban jelennek meg |
| Utódfejlődés ideje | tojásrakó rovar | tojásrakó bogár |
| Utódok száma | Élete során körülbelül 1642–3819 tojás | A nőstény általában 25–195 tojást rak |
| Utódgondozás | Nincs szülői gondozás; a nőstény a tojásokat növényekre rakja | Nincs szülői gondozás |
| Pihenőhely | Fakéreg alatti rések, sziklahasadékok, épületek és egyéb védett helyek | Nappal növényi törmelék, kövek és avar alatt rejtőzik |
| Érzékelés | Összetett szemekkel, csápokkal és mechanikai érzékelőkkel tájékozódik | A hím nagy összetett szemével érzékeli a nőstény fényét |
| Hangadás | – | Nem ismert hangadás |
| Mozgás | Járással és repüléssel terjed; ősszel nagyobb távolságokra is vándorolhat | A hím repül; a nőstény és a lárva mászik |
| Ökológiai szerep | Levéltetvek ragadozója, ugyanakkor őshonos katicákat zsákmányolhat és kiszoríthat | A lárvák ragadozóként szabályozzák a csigák és meztelencsigák számát |
| Magyarországi jelenlét | 2008 óta igazolt, ma országszerte elterjedt és gyakori | Magyarországon is őshonos, több élőhelytípusban előfordul |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.