Hétpettyes katicabogár (Coccinella septempunctata) vs. Nagy szentjánosbogár – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Hétpettyes katicabogár (Coccinella septempunctata) és Nagy szentjánosbogár
Hétpettyes katicabogár (Coccinella septempunctata)
Coccinella septempunctata
A hétpettyes katicabogár könnyen felismerhető, levéltetvekkel táplálkozó ragadozó bogár. Európa, Ázsia és Észak-Afrika nagy részén őshonos, Észak-Amerikába pedig betelepítették.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Nagy szentjánosbogár
Lampyris noctiluca
A nagy szentjánosbogár nősténye röpképtelen, lárvaszerű bogár, amely nyári éjszakákon zöldes fényt bocsát ki. Lárvái csigákkal és meztelencsigákkal táplálkoznak, a kifejlett egyedek rövid ideig élnek.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Hétpettyes katicabogár (Coccinella septempunctata) | Nagy szentjánosbogár |
|---|---|---|
| Tudományos név | Coccinella septempunctata | Lampyris noctiluca |
| Testhossz | 5–8 mm | Nőstény: 15–25 mm; hím: 15–18 mm |
| Farok / egyéb méret | – | Nincs; a potroh végén világítószerv található |
| Testtömeg | – | – |
| Élettartam | Általában 1–2 év | Általában 2–4 év; kifejlettként csak néhány hét |
| Elterjedés | Európa, Ázsia és Észak-Afrika nagy része | Európa nagy része, Észak-Afrika és Ázsia keleti része |
| Élőhely | Kertek, rétek, mezők, parkok és erdőszélek | Rétek, mészkőgyepek, erdőszélek, sövények és utak menti füves helyek |
| Táplálkozás | Főként levéltetvek; más apró ízeltlábúak is | Lárvaként csigák és meztelencsigák; imágóként nem táplálkozik |
| Aktív időszak | Többnyire nappal aktív | Főként éjszaka aktív |
| Társas élet | Télen csoportosan telelhet | Magányos; a hímek a nőstények fényjelzését keresik |
| Szaporodási idő | Tavasztól őszig aktív; télen nyugalmi állapotban | A kifejlett bogarak főként júniusban és júliusban jelennek meg |
| Utódfejlődés ideje | petékkel szaporodik | tojásrakó bogár |
| Utódok száma | Szezononként körülbelül 200–1000 pete | A nőstény általában 25–195 tojást rak |
| Utódgondozás | Nincs utódgondozás | Nincs szülői gondozás |
| Pihenőhely | Avartakaró, fűcsomók, kövek és védett növényi részek | Nappal növényi törmelék, kövek és avar alatt rejtőzik |
| Érzékelés | Csápokkal és szaganyagokkal tájékozódik | A hím nagy összetett szemével érzékeli a nőstény fényét |
| Hangadás | Nincs jellegzetes hangadása | Nem ismert hangadás |
| Mozgás | Jár és repül; lárvája aktívan mászik | A hím repül; a nőstény és a lárva mászik |
| Ökológiai szerep | Levéltetvek természetes ragadozója | A lárvák ragadozóként szabályozzák a csigák és meztelencsigák számát |
| Magyarországi jelenlét | Magyarországon rendszeresen előfordul | Magyarországon is őshonos, több élőhelytípusban előfordul |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.