Káposztalepke vs. Kis pávaszem (Saturnia pavonia) – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Káposztalepke és Kis pávaszem (Saturnia pavonia)
Káposztalepke
Pieris brassicae
A káposztalepke nagy termetű, fehér szárnyú nappali lepke, amely Európától Észak-Afrikán és Ázsián át a Himalája térségéig fordul elő. Hernyói keresztesvirágú növényeken fejlődnek, ezért kertekben és mezőgazdasági területeken időnként kártevőként jelennek meg.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Kis pávaszem (Saturnia pavonia)
Saturnia pavonia
A kis pávaszem Európa és Észak-Ázsia mérsékelt övében élő, feltűnő szemfoltokkal díszített pávaszemlepke. A kifejlett lepkék nem táplálkoznak, rövid életük fő feladata a párzás és a peterakás.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Káposztalepke | Kis pávaszem (Saturnia pavonia) |
|---|---|---|
| Tudományos név | Pieris brassicae | Saturnia pavonia |
| Testhossz | Szárnyfesztávolsága 52–64 mm | Szárnyfesztávolsága körülbelül 40–85 mm |
| Farok / egyéb méret | – | Nem alkalmazható; a lepkének nincs farka |
| Testtömeg | – | – |
| Élettartam | – | A kifejlett életszakasz rövid; pontos átlagadat nincs |
| Elterjedés | Európa, Észak-Afrika és Ázsia; Chilében betelepített | Európa, Oroszország, Kazahsztán és Mongólia mérsékelt öve |
| Élőhely | Kertek, rétek, útszegélyek és erdőtisztások | Fenyérek, lápok, gyepek, cserjések, erdőszélek és tisztások |
| Táplálkozás | A hernyó keresztesvirágú növényeket fogyaszt | A hernyó sokféle növényt fogyaszt; a kifejlett lepke nem táplálkozik |
| Aktív időszak | Nappal aktív | A hím főleg nappal, a nőstény alkonyatkor és éjjel aktív |
| Társas élet | A hernyók kezdetben csoportosan táplálkoznak | A fiatal hernyók kezdetben csoportosan élhetnek |
| Szaporodási idő | Magyarországon főként májustól októberig repül | Leggyakrabban tavasszal repül; a hernyók nyáron fejlődnek |
| Utódfejlődés ideje | – | a tojások fejlődési ideje változó |
| Utódok száma | A nőstény 20–100 petét rakhat egy csomóban | A nőstény körülbelül 200 tojást is rakhat |
| Utódgondozás | A peték lerakása után nincs szülői gondozás | A kifejlett egyedek nem gondozzák az utódokat |
| Pihenőhely | A báb függőleges vagy túlnyúló felülethez rögzül | A bábot erős, körte alakú selyemgubó védi |
| Érzékelés | – | A hím tollas csápjaival érzékeli a nőstény feromonjait |
| Hangadás | Nem ismert hangadás | Nem ismert jellegzetes hangadás |
| Mozgás | Erős repülő; vándorlásra hajlamos | A hím gyorsan, cikázva keresi a nőstényt |
| Ökológiai szerep | Virágokat látogat, hernyója növényevő | Hernyóként növényevő, zsákmányállat és élőhelyminőséget jelző faj |
| Magyarországi jelenlét | Egész Magyarországon előfordul, nem védett | Előfordulását kis pávaszemként közlik; a pavonia–pavoniella elkülönítése vitatott |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.