Keleti vándorsáska vs. Pirregőtücsök – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Keleti vándorsáska és Pirregőtücsök
Keleti vándorsáska
Locusta migratoria
A keleti vándorsáska Európa, Afrika, Ázsia és Ausztrália nagy területein élő, fűfélékkel táplálkozó sáskafaj. Sűrű állományokban magányos és társas életmódú formája is kialakulhat, ilyenkor színe, testalkata és viselkedése is megváltozik.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Pirregőtücsök
Oecanthus pellucens
A pirregőtücsök karcsú, melegkedvelő egyenesszárnyú, amely magas növényzeten, bokrokon és fákon él. A hím nyár végétől őszig messzire hallatszó, magas hangú pirregéssel jelzi jelenlétét.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Keleti vándorsáska | Pirregőtücsök |
|---|---|---|
| Tudományos név | Locusta migratoria | Oecanthus pellucens |
| Testhossz | 32–80 mm | Hím: 10–14 mm; nőstény: 14–20 mm |
| Farok / egyéb méret | – | – |
| Testtömeg | – | – |
| Élettartam | – | Nagyjából egyéves fejlődési ciklus |
| Elterjedés | Európa, Afrika, Ázsia, Ausztrália és Új-Zéland | Dél- és Közép-Európa, Észak-Afrika, Nyugat-Ázsia |
| Élőhely | Nedves rétek, folyó- és tópartok, füves síkságok | Száraz gyepek, cserjések, szőlők, gyümölcsösök |
| Táplálkozás | Főként fűfélék és gabonafélék | Növényi részek, virágok, kisebb rovarok és lárvák |
| Aktív időszak | Többnyire nappali | Főként éjjel aktív |
| Társas élet | Magányos vagy társas fázis | Többnyire magányosan él |
| Szaporodási idő | A kifejlett egyedek főként tavasztól őszig aktívak | Kifejlett egyedek: június–október |
| Utódfejlődés ideje | a nőstény petéket rak | petével szaporodik |
| Utódok száma | Petetokként általában 50–60 pete | A lárvák tavasszal kelnek ki; öt stádiumuk van |
| Utódgondozás | Nincs szülői gondozás | Nincs szülői gondozás |
| Pihenőhely | A petéket a nőstény a talajba helyezi | Nappal leveleken és növényszárakon rejtőzik |
| Érzékelés | Összetett szemek és csápok érzékelik a környezetet | Hosszú csápokkal és hallószervekkel tájékozódik |
| Hangadás | Rövid, gyors kattogó hang | A hím magas, hosszan ismételt pirregést hallat |
| Mozgás | Erős repülő; a lárvák ugranak és gyalogolnak | Ugrik és közepesen jól repül |
| Ökológiai szerep | Legel és növényi biomasszát fogyaszt; tömegesen kártevő lehet | A növényzeten élő, ragadozó és növényevő táplálkozású tücsök |
| Magyarországi jelenlét | Őshonos, védett faj; főként síkvidéki élőhelyeken fordul elő | Országszerte elterjedt, főként sík- és dombvidéken |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.