Kétpettyes katica (Adalia bipunctata) vs. Nagy szentjánosbogár – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Kétpettyes katica (Adalia bipunctata) és Nagy szentjánosbogár
Kétpettyes katica (Adalia bipunctata)
Adalia bipunctata
A kétpettyes katica apró, változatos színezetű katicabogár, amelynek lárvája és kifejlett alakja is főként levéltetvekkel táplálkozik. Európában, Közép-Ázsiában és Észak-Amerikában őshonos, Magyarországon is rendszeresen előfordul. ([pmc.ncbi.nlm.nih.gov](https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC10521051/?utm_source=openai))
Teljes adatlap megnyitása ↗
Nagy szentjánosbogár
Lampyris noctiluca
A nagy szentjánosbogár nősténye röpképtelen, lárvaszerű bogár, amely nyári éjszakákon zöldes fényt bocsát ki. Lárvái csigákkal és meztelencsigákkal táplálkoznak, a kifejlett egyedek rövid ideig élnek.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Kétpettyes katica (Adalia bipunctata) | Nagy szentjánosbogár |
|---|---|---|
| Tudományos név | Adalia bipunctata | Lampyris noctiluca |
| Testhossz | 4–5 mm | Nőstény: 15–25 mm; hím: 15–18 mm |
| Farok / egyéb méret | – | Nincs; a potroh végén világítószerv található |
| Testtömeg | – | – |
| Élettartam | – | Általában 2–4 év; kifejlettként csak néhány hét |
| Elterjedés | Európa, Közép-Ázsia és Észak-Amerika | Európa nagy része, Észak-Afrika és Ázsia keleti része |
| Élőhely | Kertek, erdőszegélyek, parkok, gyümölcsösök | Rétek, mészkőgyepek, erdőszélek, sövények és utak menti füves helyek |
| Táplálkozás | Főként levéltetvek; más lágy testű rovarok is | Lárvaként csigák és meztelencsigák; imágóként nem táplálkozik |
| Aktív időszak | Tavasztól őszig aktív; imágóként telel | Főként éjszaka aktív |
| Társas élet | Többnyire magányos, teleléskor csoportosulhat | Magányos; a hímek a nőstények fényjelzését keresik |
| Szaporodási idő | Leggyakrabban márciustól októberig | A kifejlett bogarak főként júniusban és júliusban jelennek meg |
| Utódfejlődés ideje | – | tojásrakó bogár |
| Utódok száma | Tojásokból kelő lárvák; melegben legalább 3 nemzedék | A nőstény általában 25–195 tojást rak |
| Utódgondozás | Nincs utódgondozás | Nincs szülői gondozás |
| Pihenőhely | Kéreg alatt, avarban, növényi részeken és épületekben | Nappal növényi törmelék, kövek és avar alatt rejtőzik |
| Érzékelés | Tapintás és szaglás segíti a zsákmánykeresést | A hím nagy összetett szemével érzékeli a nőstény fényét |
| Hangadás | – | Nem ismert hangadás |
| Mozgás | Repüléssel és mászással közlekedik | A hím repül; a nőstény és a lárva mászik |
| Ökológiai szerep | Levéltetvek természetes ragadozója | A lárvák ragadozóként szabályozzák a csigák és meztelencsigák számát |
| Magyarországi jelenlét | Igazoltan előfordul Magyarországon | Magyarországon is őshonos, több élőhelytípusban előfordul |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.