A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Megjelenése
A sárgafejű királyka hátoldala olajzöld, alsóteste világos szürkésfehér. Fejtetőjén sárga sáv látható, a hímeknél ennek közepe narancssárgás lehet.
Testhossza körülbelül 9 centiméter, tömege mindössze 4–7 gramm. A tüzesfejű királykával együtt Magyarország legkisebb madarai közé tartozik.
Élőhelye
Elsősorban sűrű lucfenyvesekben és más tűlevelű erdőkben él, de elegyes erdőkben, parkokban és kertekben is felbukkanhat.
A költőhelyen a magas fák koronaszintjét használja, vonuláskor és télen lombos fákon, bokrokon is táplálkozik.
Táplálkozása
Főként apró rovarokat, pókokat, lárvákat és petéket keres. Vékony csőre a magvak feltörésére nem alkalmas, ezért télen is állati eredetű táplálékra szorul.
Táplálékát gyakran a tűlevelek között kutatva szerzi meg, miközben szinte folyamatosan mozog az ágakon.
Szaporodása
A pár mohából, zuzmóból és állati szőrből mély, függő fészket épít a sűrű ágak közé. A tojó rendszerint 7–11 tojást rak, és egyedül kotlik.
A fiókákat mindkét szülő eteti. Kedvező körülmények között a faj évente két költést is felnevelhet.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Európa és Ázsia északi, mérsékelt öve
A faj természetes elterjedése Európa nagy részére, Észak-Afrikához közeli atlanti szigetekre, valamint Ázsia északi és mérsékelt övi területeire terjed ki. Költőterülete főként Észak- és Közép-Európában, Oroszországban, a Kaukázusban és Kelet-Ázsia egyes részein található; a vonuló állományok délebbre, Dél-Európába, a Közel-Keletre, Dél-Ázsiába és Kelet-Ázsiába húzódnak. A térképes országlista a rendszeres, természetes előfordulások forrásokkal igazolható körét tartalmazza, a kisebb szigeti és határterületi eltérések miatt nem pontos poligon.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappali
Hogyan él?
Gyakran vegyes cinegecsapatokban mozog
Hogyan mozog?
Fürgén mozog a tűlevelek között
Mivel táplálkozik?
Apró rovarok, pókok és más ízeltlábúak
Szaporodás és utódgondozás
A tojó kotlik, mindkét szülő etet
Hogyan él túl egy apró madár a téli erdőben?
A sárgafejű királyka tömege kisebb lehet egy teáskanálnyi víz tömegénél, ezért a hideg éjszakákon gyorsan veszít hőt. Ezt sűrű tollazattal, állandó mozgással és védett alvóhelyek használatával ellensúlyozza.
Télen sem tér át magevésre, hanem a fenyők kérgén és tűlevelei között megbúvó pókokat, rovarokat és azok maradványait kutatja fel. A sűrű fenyvesek így egyszerre biztosítanak számára éjszakai menedéket és táplálkozóhelyet.
Két fészekalja között megosztott szülői munka
A faj egyik különleges költési stratégiája, hogy a tojó az első fészekalja felnevelése közben új fészket kezdhet építeni. Amikor az első fiókák már körülbelül egyhetesek, a hím nagyobb szerepet vállal a gondozásukban.
Így a párhuzamosan zajló első és második költés nem egyszerűen két egymást követő fészkelés. A szülők feladatmegosztása lehetővé teszi, hogy a faj rövid költési időszak alatt is két fészekalj felnevelésével próbálkozzon.
A vegyes madárcsapatok apró követője
Ősszel és télen a sárgafejű királyka gyakran cinegékből, fakuszokból és más kisebb énekesmadarakból álló vegyes csapatokhoz csatlakozik. Ezek a társulások hatékonyabbá tehetik a táplálékkeresést, mert több madár figyeli egyszerre a ragadozókat.
A királyka közben a csapat alsó és felső ágközeli részein is mozog, és a saját méretéhez illő apró zsákmányt hasznosítja. Vonuláskor emiatt városi parkokban és kertekben is feltűnhet, még akkor is, ha a környéken nincs nagyobb összefüggő fenyves.
Kérdések és válaszok
Mekkora a sárgafejű királyka?
Testhossza körülbelül 9 centiméter, tömege általában 4–7 gramm.
Miben különbözik a tüzesfejű királykától?
A sárgafejű királyka szeménél nincs olyan feltűnő fekete szemöldöksáv és világos szemöldökcsík, mint a tüzesfejű királykánál.
Mit eszik?
Főként apró rovarokat, pókokat, lárvákat és petéket fogyaszt.
Eszik magokat télen?
Nem jellemző. Vékony csőre miatt télen is elsősorban apró állati táplálékot keres.
Hol építi a fészkét?
Sűrű ágak közé, gyakran fenyőfák koronájának védett részére függeszti mohából, zuzmóból és szőrből épített fészkét.
Hány tojást rak?
Egy fészekaljban általában 7–11 tojás található.
Ki kotlik a tojásokon?
A tojásokat a tojó költi ki, a fiókák etetésében mindkét szülő részt vesz.
Költ Magyarországon?
Igen, elsősorban hegy- és dombvidéki fenyvesekben, de megfelelő élőhelyen máshol is költhet.
Vonuló madár?
Részleges, rövid távú vonuló; egyes állományok helyben maradnak, mások délebbre húzódnak.
Mikor lehet megfigyelni?
Magyarországon egész évben előfordulhat, ősszel és télen az északi állományok átvonuló példányai is megjelennek.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?
Állatmentés természeti katasztrófák után – kik segítenek az ott maradt állatokon?