A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Megjelenése
A kanadai királyka apró termetű, olajzöld hátú és világos hasú madár. Fején fekete szegélyű, sárga vagy narancsos korona látható; a hímek koronája általában élénkebb.
Fehér szemgyűrűje, vékony csőre és két világos szárnycsíkja jól használható az azonosításban. Sűrű tűlevelű ágak között azonban gyors mozgása miatt nehéz sokáig szemmel követni.
Élőhelye és elterjedése
Főként érett tűlevelű erdőkben, különösen luc- és jegenyefenyvesekben él, de elegyes erdőkben és hegyvidéki élőhelyeken is megjelenik.
Költőterülete Észak-Amerika északi részeitől a nyugati hegyvidékeken át Mexikó és Guatemala magasabb régióiig húzódik. Az északi állományok egy része télen délebbre vonul.
Táplálkozása
Legfontosabb táplálékai a rovarok és a pókok. A levelek, tűlevelek és ágak között kutat, időnként fejjel lefelé függeszkedve, hogy a nehezen hozzáférhető részeket is átvizsgálja.
Rövid ideig lebegve is zsákmányolhat, a hidegebb időszakban pedig kisebb mennyiségű növényi táplálékot is fogyaszt.
Szaporodása
A pár mindkét tagja részt vesz a fészek építésében. A fészket mohából, növényi rostokból, tollakból és pókhálóból készítik, rendszerint egy tűlevelű fa sűrű ágai közé.
A tojó 14–15 napig kotlik, a fiókákat pedig mindkét szülő eteti. Egy pár kedvező körülmények között két fészekaljat is felnevelhet egy költési időszakban.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Alaszka, Kanada, USA, Mexikó és Guatemala
A kanadai királyka természetes elterjedése Észak-Amerikára korlátozódik. Költőterülete Alaszka, Kanada, az Egyesült Államok nyugati és keleti részei, Mexikó hegyvidékei és Guatemala; télen az északi állományok délebbre húzódnak az Egyesült Államok, Mexikó és Guatemala térségébe. A countries lista az országos szintű, rendszeres előfordulást jelzi, nem pontos térképi határt.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappali
Hogyan él?
Párban, télen kis és vegyes csapatokban
Hogyan mozog?
Gyors repülés, lebegés, ágakon függeszkedés
Mivel táplálkozik?
Rovarok, pókok, kisebb növényi táplálék
Szaporodás és utódgondozás
A tojó kotlik, mindkét szülő etet
Mekkora egy gyufaszálhoz képest?
Közös méretarány. A rajz jellemző testformát szemléltet. A gyufaszál 4,5 cm-es viszonyítási példa. Az adatlap testhosszadata: 9–11 cm. Az ábra a tartomány közepét mutatja.
Kanadai királyka – a fenyvesek apró, aranykoronás madara hangja
Ismerd meg a faj jellegzetes hangját!
Kanadai királyka – a fenyvesek apró, aranykoronás madara Regulus satrapa
Hang: Jonathon Jongsma · CC BY-SA 3.0 · xeno-canto · XC111113
Mikor találkozhatsz vele?
Tennessee, Egyesült Államok
Január · Telelés
Tűlevelű és elegyes erdőkben, gyakran más apró énekesmadarakkal együtt keres táplálékot.
Február · Telelés
A sűrű örökzöld ágak között mozog; magas, vékony hívóhangja hamarabb elárulja, mint a külseje.
Március · Telelés
Télen még széles körben előfordul, főleg erdőkben és magasabban fekvő területeken.
Április · Átvonulás
A hónap folyamán a telelő madarak egy része továbbvonul, miközben a kelet-tennessee-i költőállomány már megjelenhet.
Május · Költési időszak
A sűrű tűlevelű lombkoronában költ; a fészket gyakran nehéz észrevenni, ezért inkább a hím énekét keresd.
Június · Költési időszak
A pár magas fák ágvégein, rejtett, függő fészekben neveli a fiókákat.
Július · Költési időszak
A költési időszak még tarthat; a fiókákat mindkét szülő eteti a sűrű lombkoronában.
Augusztus · Jelen van
A magasabban fekvő kelet-tennessee-i erdőkben még költő madarak is lehetnek, máshol már a költés utáni kóborlás jellemző.
Szeptember · Átvonulás
Az őszi mozgás előtt vagy alatt tűlevelű facsoportokban és vegyes erdei csapatokban kereshető.
Október · Telelés
A telelő példányok érkezése október elejétől válik feltűnővé; erdőkben és parkok örökzöld fáin is megjelenhet.
November · Telelés
Gyakran csatlakozik más kisebb erdei madarakhoz, miközben a lombkorona külső ágain rovarokat keres.
December · Telelés
A hidegben is aktív marad, és főként sűrű tűlevelű ágak között kutat apró rovarok és pókok után.
Melyik madárral tévesztheted össze?
Hasonlítsd össze a jellegzetes bélyegeket!
Kanadai királyka – a fenyvesek apró, aranykoronás madara
A kanadai királyka mindkét ivarán látható a fekete szegélyű sárga koronasáv és a feltűnő fehér szemöldöksáv; a hím közepén narancsszínű rész is van. Kisebb termetű, rövid farkú, és az arcán fekete-fehér csíkozás látható.
Rubinkoronás királyka
Corthylio calendula
A rubinkoronás királyka valamivel nagyobb és vaskosabb hatású. A hím vörös koronafoltja többnyire rejtve marad, a tojónak nincs színes koronasávja, az arca pedig egyszínűbb, fekete-fehér fejcsíkok nélkül.
Tojástól az első repülésig
Kövesd végig a fejlődés szakaszait!
Tojás és kotlás
A tojó kotlik, rendszerint 8–9, többnyire két rétegben elhelyezkedő tojáson. A hím közben táplálhatja a tojót.
Fészekben fejlődés
A fiókák csupaszon és fejletlenül kelnek ki. Mindkét szülő apró rovarokkal és pókokkal eteti őket a rejtett, függő fészekben.
Fészekelhagyás
A fiókák ekkor hagyják el a fészket. Ez nem jelenti azonnal a teljes önállóságot: a szülők a fészeken kívül is tovább gondozzák őket.
Repülés és önállósodás
A fiatalok a fészek elhagyása után egyre ügyesebben repülnek és maguk keresik a táplálékot, miközben még rövid ideig a szülőktől is kérhetnek eleséget.
Hogyan bírja a kemény telet?
A kanadai királyka rendkívül kis testű madár, ezért a hidegben gyorsan veszíthet hőt. Sűrű tollazata, intenzív nappali táplálkozása és védett éjszakázóhelyei együtt segítik az energiamérleg fenntartását.
A hideg éjszakákon több egyed is egymáshoz közel pihenhet. Ez csökkenti a hőveszteséget, így a csapat tagjainak kevesebb energiát kell fordítaniuk a testhőmérséklet fenntartására.
A második fészekalj különleges időzítése
A faj egyik érdekes szaporodási stratégiája, hogy a második fészek építése még az első fiókák kirepülése előtt elkezdődhet. Így a költési időszak rövid, táplálékban gazdag szakaszát hatékonyabban használják ki.
Amikor a tojó már a második fészekaljat kotolja, a hím nagyobb szerepet vállalhat az első fészekalj táplálásában. Ez a munkamegosztás lehetővé teszi, hogy az első és a második utódnemzedék gondozása részben átfedje egymást.
A vonulás a levelekhez is igazodhat
Az északi állományok vonulásának időzítését nem kizárólag a hőmérséklet befolyásolja. Megfigyelések szerint az őszi indulás kapcsolatban állhat azzal is, hogy meddig maradnak zöldek a fák levelei.
Ennek ökológiai jelentősége, hogy a lombkorona szerkezete és a benne élő ízeltlábúak mennyisége közvetlenül hat a táplálkozási lehetőségekre. A madár így a kedvezőbb táplálkozóhelyekhez és időjárási feltételekhez igazíthatja vándorlását.
Képgaléria



Kérdések és válaszok
Mekkora a kanadai királyka?
Testhossza általában 9–11 centiméter, tömege körülbelül 6 gramm.
Hol él a kanadai királyka?
Észak-Amerika tűlevelű és elegyes erdeiben, valamint Mexikó és Guatemala hegyvidékein.
Mit eszik?
Főként rovarokat és pókokat fogyaszt, kisebb mennyiségben növényi táplálékot is felvesz.
Vonuló madár-e?
Részben. Az északi állományok délebbre vonulnak, más populációk egész évben helyben maradhatnak.
Hány tojást rak?
Egy fészekalj általában 8–9 tojásból áll, és egy pár két fészekaljat is nevelhet.
Ki kotlik a tojásokon?
A tojásokat főként a tojó költi, miközben a hím táplálékot hordhat neki.
Meddig élhet?
A vadonban dokumentált legnagyobb életkora 6,3 év.
Előfordul Magyarországon?
Rendszeres természetes magyarországi előfordulása nem ismert.




