Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Ismerd meg a fajt

Kanadai királyka – a fenyvesek apró, aranykoronás madara

Regulus satrapa

A kanadai királyka Észak-Amerika tűlevelű és elegyes erdeinek apró énekesmadara. Élénk mozgású, rovarokkal táplálkozik, és a költési időszakon kívül gyakran vegyes madárcsapatokhoz csatlakozik.

Egy kanadai királyka ül egy fenyőágon, zöld levelek között.
Kanadai királyka – a fenyvesek apró, aranykoronás madara · Regulus satrapa

Kép forrása: canva.com

A faj legfontosabb adatai

Tudományos névRegulus satrapa
Testhossz9–11 cm
Farok / egyéb méretRövid, enyhén bemetszett
TesttömegKörülbelül 6 g
ÉlettartamLegfeljebb 6,3 év a vadonban
ElterjedésAlaszka, Kanada, USA, Mexikó és Guatemala
ÉlőhelyTűlevelű és elegyes erdők
TáplálkozásRovarok, pókok, kisebb növényi táplálék
Aktív időszakNappali
Társas életPárban, télen kis és vegyes csapatokban
Szaporodási időKöltés: május–július
Költési / kelési időkotlás 14–15 nap
Utódok számaFészekaljanként általában 8–9 tojás
UtódgondozásA tojó kotlik, mindkét szülő etet
PihenőhelySűrű lombkorona és rejtett fészek
ÉrzékelésJó látás és hallás; magas hangú jelzések
HangadásVékony, magas hívóhang és gyors ének
MozgásGyors repülés, lebegés, ágakon függeszkedés
Ökológiai szerepRovarokat fogyaszt, vegyes csapatokban táplálkozik

Rendszertani besorolás

Egy kicsit közelebbről

Ismerd meg közelebbről!

Megjelenése

A kanadai királyka apró termetű, olajzöld hátú és világos hasú madár. Fején fekete szegélyű, sárga vagy narancsos korona látható; a hímek koronája általában élénkebb.

Fehér szemgyűrűje, vékony csőre és két világos szárnycsíkja jól használható az azonosításban. Sűrű tűlevelű ágak között azonban gyors mozgása miatt nehéz sokáig szemmel követni.

Élőhelye és elterjedése

Főként érett tűlevelű erdőkben, különösen luc- és jegenyefenyvesekben él, de elegyes erdőkben és hegyvidéki élőhelyeken is megjelenik.

Költőterülete Észak-Amerika északi részeitől a nyugati hegyvidékeken át Mexikó és Guatemala magasabb régióiig húzódik. Az északi állományok egy része télen délebbre vonul.

Táplálkozása

Legfontosabb táplálékai a rovarok és a pókok. A levelek, tűlevelek és ágak között kutat, időnként fejjel lefelé függeszkedve, hogy a nehezen hozzáférhető részeket is átvizsgálja.

Rövid ideig lebegve is zsákmányolhat, a hidegebb időszakban pedig kisebb mennyiségű növényi táplálékot is fogyaszt.

Szaporodása

A pár mindkét tagja részt vesz a fészek építésében. A fészket mohából, növényi rostokból, tollakból és pókhálóból készítik, rendszerint egy tűlevelű fa sűrű ágai közé.

A tojó 14–15 napig kotlik, a fiókákat pedig mindkét szülő eteti. Egy pár kedvező körülmények között két fészekaljat is felnevelhet egy költési időszakban.

Elterjedés

Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint MaartenAntarktisz
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített

Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.

Alaszka, Kanada, USA, Mexikó és Guatemala

A kanadai királyka természetes elterjedése Észak-Amerikára korlátozódik. Költőterülete Alaszka, Kanada, az Egyesült Államok nyugati és keleti részei, Mexikó hegyvidékei és Guatemala; télen az északi állományok délebbre húzódnak az Egyesült Államok, Mexikó és Guatemala térségébe. A countries lista az országos szintű, rendszeres előfordulást jelzi, nem pontos térképi határt.

Életmód röviden

Az állat élete egy pillantásra

Mikor aktív?

Nappali

Hogyan él?

Párban, télen kis és vegyes csapatokban

Hogyan mozog?

Gyors repülés, lebegés, ágakon függeszkedés

Mivel táplálkozik?

Rovarok, pókok, kisebb növényi táplálék

Szaporodás és utódgondozás

A tojó kotlik, mindkét szülő etet

Mekkora egy gyufaszálhoz képest?

Állat: 10 cmGyufaszál: 4,5 cm

Közös méretarány. A rajz jellemző testformát szemléltet. A gyufaszál 4,5 cm-es viszonyítási példa. Az adatlap testhosszadata: 9–11 cm. Az ábra a tartomány közepét mutatja.

Hallgasd meg!

Kanadai királyka – a fenyvesek apró, aranykoronás madara hangja

Ismerd meg a faj jellegzetes hangját!

Kanadai királyka – a fenyvesek apró, aranykoronás madara Regulus satrapa

Hang: Jonathon Jongsma · CC BY-SA 3.0 · xeno-canto · XC111113

Találkozási naptár

Mikor találkozhatsz vele?

Tennessee, Egyesült Államok

November · Telelés

Gyakran csatlakozik más kisebb erdei madarakhoz, miközben a lombkorona külső ágain rovarokat keres.

Hol keresd? Tűlevelű és elegyes erdők
Madárfelismerő

Melyik madárral tévesztheted össze?

Hasonlítsd össze a jellegzetes bélyegeket!

Kanadai királyka – a fenyvesek apró, aranykoronás madara

A kanadai királyka mindkét ivarán látható a fekete szegélyű sárga koronasáv és a feltűnő fehér szemöldöksáv; a hím közepén narancsszínű rész is van. Kisebb termetű, rövid farkú, és az arcán fekete-fehér csíkozás látható.

Rubinkoronás királyka

Corthylio calendula

A rubinkoronás királyka valamivel nagyobb és vaskosabb hatású. A hím vörös koronafoltja többnyire rejtve marad, a tojónak nincs színes koronasávja, az arca pedig egyszínűbb, fekete-fehér fejcsíkok nélkül.

Ha a madár feje csíkos, széles fehér szemöldöksávot visel, és sárga koronája van, valószínűleg kanadai királyka; a rubinvörös koronafolt csak a másik faj hímjén jelenik meg.
Egy új élet története

Tojástól az első repülésig

Kövesd végig a fejlődés szakaszait!

A fészek elkészülte és a tojások lerakása után körülbelül 14–15 nap

Tojás és kotlás

A tojó kotlik, rendszerint 8–9, többnyire két rétegben elhelyezkedő tojáson. A hím közben táplálhatja a tojót.

01 Egy érdekes részlet

Hogyan bírja a kemény telet?

A kanadai királyka rendkívül kis testű madár, ezért a hidegben gyorsan veszíthet hőt. Sűrű tollazata, intenzív nappali táplálkozása és védett éjszakázóhelyei együtt segítik az energiamérleg fenntartását.

A hideg éjszakákon több egyed is egymáshoz közel pihenhet. Ez csökkenti a hőveszteséget, így a csapat tagjainak kevesebb energiát kell fordítaniuk a testhőmérséklet fenntartására.

02 Egy érdekes részlet

A második fészekalj különleges időzítése

A faj egyik érdekes szaporodási stratégiája, hogy a második fészek építése még az első fiókák kirepülése előtt elkezdődhet. Így a költési időszak rövid, táplálékban gazdag szakaszát hatékonyabban használják ki.

Amikor a tojó már a második fészekaljat kotolja, a hím nagyobb szerepet vállalhat az első fészekalj táplálásában. Ez a munkamegosztás lehetővé teszi, hogy az első és a második utódnemzedék gondozása részben átfedje egymást.

03 Egy érdekes részlet

A vonulás a levelekhez is igazodhat

Az északi állományok vonulásának időzítését nem kizárólag a hőmérséklet befolyásolja. Megfigyelések szerint az őszi indulás kapcsolatban állhat azzal is, hogy meddig maradnak zöldek a fák levelei.

Ennek ökológiai jelentősége, hogy a lombkorona szerkezete és a benne élő ízeltlábúak mennyisége közvetlenül hat a táplálkozási lehetőségekre. A madár így a kedvezőbb táplálkozóhelyekhez és időjárási feltételekhez igazíthatja vándorlását.

Amire sokan kíváncsiak

Kérdések és válaszok

Mekkora a kanadai királyka?

Testhossza általában 9–11 centiméter, tömege körülbelül 6 gramm.

Hol él a kanadai királyka?

Észak-Amerika tűlevelű és elegyes erdeiben, valamint Mexikó és Guatemala hegyvidékein.

Mit eszik?

Főként rovarokat és pókokat fogyaszt, kisebb mennyiségben növényi táplálékot is felvesz.

Vonuló madár-e?

Részben. Az északi állományok délebbre vonulnak, más populációk egész évben helyben maradhatnak.

Hány tojást rak?

Egy fészekalj általában 8–9 tojásból áll, és egy pár két fészekaljat is nevelhet.

Ki kotlik a tojásokon?

A tojásokat főként a tojó költi, miközben a hím táplálékot hordhat neki.

Meddig élhet?

A vadonban dokumentált legnagyobb életkora 6,3 év.

Előfordul Magyarországon?

Rendszeres természetes magyarországi előfordulása nem ismert.

Ez is érdekelhet

Meddig érvényes a választásom?

A böngésződ legfeljebb 180 napig tárolja a választásodat. A láblécből bármikor módosíthatod.

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.