Barna varangy (Bufo bufo) jellemzői, táplálkozása és szaporodása vs. Vöröshasú unka – Bombina bombina – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Barna varangy (Bufo bufo) jellemzői, táplálkozása és szaporodása és Vöröshasú unka – Bombina bombina
Barna varangy (Bufo bufo) jellemzői, táplálkozása és szaporodása
Bufo bufo
A barna varangy Európa egyik legelterjedtebb varangyfaja, amely erdőkben, réteken, kertekben és parkokban is megél. Éjszakai életmódú, főként gerincteleneket fogyaszt, tavasszal pedig rendszerint ugyanahhoz a szaporodóhelyhez tér vissza.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Vöröshasú unka – Bombina bombina
Bombina bombina
A vöröshasú unka apró, síkvidéki kétéltű, amely sekély, növényzettel benőtt vizekben él. Élénk hasi mintázata és jellegzetes unkareflexe a ragadozók elleni védekezését szolgálja.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Barna varangy (Bufo bufo) jellemzői, táplálkozása és szaporodása | Vöröshasú unka – Bombina bombina |
|---|---|---|
| Tudományos név | Bufo bufo | Bombina bombina |
| Testhossz | Hím: 8–9 cm; nőstény: 12–13 cm | 3,5–5 cm |
| Farok / egyéb méret | Nincs; kifejlett korban farok nélküli | Kifejlett állaton nincs; ebihalfarok 15–38 mm |
| Testtömeg | – | – |
| Élettartam | A vadonban akár 12 év; fogságban 40 évig is élhet | – |
| Elterjedés | Európa nagy része, Nyugat-Ázsia és Nyugat-Szibéria | Közép- és Kelet-Európa; kelet felé Észak-Kazahsztánig |
| Élőhely | Erdők, rétek, cserjések, kertek, parkok és tavak környéke | Mocsarak, csatornák, pocsolyák, sekély állóvizek |
| Táplálkozás | Rovarok, pókok, férgek, csigák és más gerinctelenek | Ebihalként algák; felnőttként rovarok és vízi gerinctelenek |
| Aktív időszak | Főként éjszaka aktív; télen nyugalmi állapotba kerül | Tavasztól őszig aktív, főként vízben vagy vízközelben |
| Társas élet | Többnyire magányos, a szaporodási időszakban csoportosul | Szaporodáskor a hímek hangzó kórusokat alkotnak |
| Szaporodási idő | Szaporodás főként február és április között | Szaporodás márciustól, kedvező időben nyár végéig |
| Utódfejlődés ideje | külső megtermékenyítés | a peték 5–10 nap alatt kelnek |
| Utódok száma | Általában mintegy 1500, legfeljebb körülbelül 5000 pete | A nőstény több részletben 100–300 petét rakhat |
| Utódgondozás | Nincs szülői gondozás; a peték és ebihalak önállóak | Nincs utódgondozás |
| Pihenőhely | Talajüregek, avar, kövek, farakások és sűrű növényzet | Szárazföldi lyukak, kövek, farönkök és gyökerek alatt telel |
| Érzékelés | Jól érzékeli a mozgást, a rezgéseket és a hangokat | Kiálló szemek; szív-, csepp- vagy háromszög alakú pupilla |
| Hangadás | A hím halk, ismétlődő nászhangot ad; nincs feltűnő hangzacskója | Jellegzetes, mély „unk-unk” hívóhang |
| Mozgás | Jár vagy mászik; rövid, alacsony ugrásokra képes | Úszik, a vízfelszínen lebeg, szárazföldön rövid távon mozog |
| Ökológiai szerep | Gerincteleneket fogyaszt, és számos ragadozó zsákmánya | A vizes élőhelyek állapotának érzékeny jelzőfaja |
| Magyarországi jelenlét | Őshonos és védett; természetvédelmi értéke 10 000 Ft | Országszerte előfordul; védett, értéke 10 000 Ft |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.