A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Megjelenése
A Jeges réce közepes termetű búvárréce, testhossza 40–47 centiméter. A hím tollazata évszakonként erősen változik, de a hosszú, keskeny középső farktollak különösen feltűnők.
A tojó és a fiatal madár barnásabb, kevésbé kontrasztos színű. A faj rövid csőre és karcsú teste jól illik a víz alatti táplálkozáshoz.
Élőhelye
A Jeges réce a magas észak tundratavain és sekély vizes élőhelyein költ. Fészkét rendszerint víz közelében, növényzet vagy kövek között rejti el.
A telet főként tengereken, tengeröblökben és nagy tavakon tölti. Gyakran a parttól távol, nyílt vízen tartózkodik.
Táplálkozása
Táplálékát merülve szerzi meg. Tengeren főként kagylókat, csigákat, bolharákokat és más apró vízi állatokat fogyaszt, de apró halak is szerepelhetnek az étrendjében.
A költőterületeken vízi rovarokat, kisebb rákokat, halikrákat és némi növényi anyagot is eszik. Mély merüléseihez a szárnyait is használja.
Magyarországi előfordulása
Magyarországon ritka, de rendszeresen megjelenő átvonuló és téli vendég. Leginkább a Balatonon, a Dunán, a Tisza-tavon és más nagyobb vizeken figyelhető meg.
Ősszel többnyire októberben érkezik, tavasszal pedig áprilisig maradhat. Általában magányosan vagy kisebb csapatban bukkan fel.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
A sarkvidék körül költ, délebbre telel.
A jegesréce a sarkvidék körül, Észak-Amerikában, Grönlandon, Izlandon, Észak-Európában és Oroszország északi részén költ. Telelőterülete délebbre húzódik az Atlanti- és a Csendes-óceán partvidékén, Európa tengerein, valamint Kelet-Ázsia partjai és nagy tavai mentén; Magyarországon rendszeres, kis számú téli vendég. A térképes országlista a forrásokban igazolt természetes előfordulásokat összesíti, és nem ábrázolja a faj minden tengeri területét.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappal és éjjel is táplálkozhat, főleg a tengeren merül zsákmány után.
Hogyan él?
A költési időn kívül nagy csapatokban él, és más búvárrécékkel is összeállhat.
Hogyan mozog?
Vonuló madár; úszva, repülve és szárnyával hajtva merül.
Mivel táplálkozik?
Főként kagylókat, rákokat, apró halakat és vízi rovarokat eszik.
Szaporodás és utódgondozás
A tojó kotlik és vezeti a fiókákat; a hím a költés elején őrzi a fészket.
Ember közelében
Nem veszélyes az emberre. Télen többnyire a parttól távol, nyílt vízen tartózkodik.
Mekkora hozzád képest?
Közös méretarány; a rajz a család jellemző testformáját szemlélteti. Az ember magassága 170 cm.
Mi veszélyezteti?
A halászhálókba gabalyodva elpusztulhat, és az olajszennyezés is veszélyezteti. A tengeri táplálékforrások és a sarkvidéki költőhelyek változása szintén gondot okozhat.
A hím tollazata egész évben változik
A Jeges réce hímje nem egyszerűen téli és nyári tollazat között vált. Az év során több, egymást követő tollruhája alakul ki, ezért ugyanaz a madár különböző hónapokban egészen másképp nézhet ki.
A hosszú középső farktollak a hímeknél a legfeltűnőbbek. Ezek a tollak a nászidőszakban a párválasztásban is szerepet kapnak, amikor a hím a farkát megemelve és jellegzetes hangokkal udvarol.
Szárnyával is merül
A Jeges réce a víz alatt nem pusztán a lábával hajtja magát. Szárnyait is használja, ezért fürgén tud mozogni a mélyebb vízben, ahol kagylókat és rákokat keres.
Tengeren akár jelentős mélységbe is lemerülhet, és hosszabb ideig maradhat a felszín alatt. Ez a képesség lehetővé teszi, hogy olyan táplálékhoz is hozzáférjen, amelyet más récék nem érnek el.
A fiókák közös bölcsődéje
A tojó a fészket száraz talajon, víz közelében alakítja ki, és saját pehelytollaival béleli. A hím a tojásrakás idején még a közelben maradhat, később azonban elhagyja a költőterületet és vedleni kezd.
A fiókák kikelésük után hamar követik anyjukat a vízhez, ahol megtanulnak merülni és táplálékot keresni. Több család fiókái később közös csapatokba verődhetnek, amelyeket idősebb tojók is kísérnek.
Kérdések és válaszok
Hol költ a Jeges réce?
A Jeges réce a sarkvidék körüli tundra tavainál, mocsaras mélyedéseiben és tengerparti vizes élőhelyein költ. Fészkét száraz talajon, gyakran szigeten vagy félszigeten, a víz közelében rejti el. A költőhelynek egyszerre kell biztonságos száraz területet és gazdag táplálkozóvizet biztosítania. A költési idő többnyire májustól júliusig tart.
Mit eszik a Jeges réce?
Tápláléka az évszaktól és az élőhelytől függ. A tengeren főként kagylókat, csigákat, bolharákokat, ászkarákokat és más apró gerincteleneket fogyaszt, de kisebb halakat és halikrákat is megeszik. A tundrán vízi rovarok, apró rákok, magvak és némi növényi anyag kerülhet az étrendjébe. Zsákmányát többnyire merülve szerzi meg.
Miért olyan hosszú a hím farka?
A hím Jeges réce két középső farktolla sokkal hosszabb a többi tollnál, ezért a farok jellegzetes, nyújtott formájú. Ez nem külön szerv, hanem a násztollazat feltűnő része, amely az udvarlásban és a faj felismerésében is szerepet kaphat. A tojók farktollai rövidebbek, ezért a két ivar megjelenése könnyen elkülöníthető.
Milyen mélyre tud merülni?
A Jeges réce a búvárrécék ügyes képviselője, és a felszínhez közeli táplálékon túl mélyebben élő zsákmányt is elérhet. Megfigyelések szerint akár körülbelül 60 méteres mélységbe is lemerülhet. A víz alatt a lábával és a szárnyával egyaránt hajtja magát, majd a felszínre visszatérve rövid pihenő után újra merülhet.
Mikor lehet látni Magyarországon?
Magyarországon a Jeges réce főként őszi átvonuláskor és télen bukkan fel. Az első példányok gyakran októberben érkeznek, a tavaszi vonulók pedig áprilisig is maradhatnak. Legnagyobb eséllyel a Balatonon, a Dunán, a Tisza-tavon és más nagyobb nyílt vizeken keresheted. Többnyire egyedül vagy kis csapatban figyelhető meg.
Veszélyes a Jeges réce az emberre?
Nem, a Jeges réce az emberre nézve nem veszélyes madár. Vadon élő példányai általában kerülik a közeli találkozást, és télen többnyire a nyílt vízen, a parttól távol tartózkodnak. Megfigyeléskor érdemes távolságot tartani, mert a közeledő ember elriaszthatja, és a gyakori zavarás értékes pihenő- vagy táplálkozóhely elhagyására késztetheti.
Mi veszélyezteti a jegesrécét?
A faj egyik fontos veszélye, hogy tengeri halászhálókba gabalyodhat, és megfulladhat. Az olajszennyezés a tollazat vízhatlanságát ronthatja, a mérgező anyagok pedig közvetlenül is károsíthatják. Gondot okozhat a költő- és telelőhelyek átalakulása, valamint az éghajlat változása, amely a tengeri táplálék mennyiségét és a sarkvidéki élőhelyek állapotát is befolyásolja.
Miért számít sérülékeny fajnak világszerte?
A Jeges réce világállománya nagy területen él, de a hosszú távú állományadatok csökkenést jeleznek, különösen egyes telelőterületeken. A faj egész éves életciklusa több régióhoz kötődik, ezért a költő-, vonuló- és telelőhelyeken jelentkező problémák összeadódhatnak. A tengeri hálók, az olajszennyezés, a táplálék változása és az éghajlati átalakulás együtt növeli a kockázatot.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?
Állatmentés természeti katasztrófák után – kik segítenek az ott maradt állatokon?Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: Wolfgang Wander · Wikimedia Commons · CC BY-SA 3.0