A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Sarkvidéki réce különleges tollazattal
A Sarki réce a sarkvidék egyik legkisebb termetű tengeri récéje. A nászruhás hím teste fekete-fehér mintázatú, fején pedig zöldes és rozsdás árnyalatok is megjelennek.
A szárnyon látható világos folt mindkét ivarnál fontos felismerési bélyeg. A nőstény barnásabb, rejtőszínű tollazata jobban beleolvad a tundra növényzetébe.
Tundratavaktól a nyílt tengerig
Költéskor sekély tavak, vízállások és füves tundraterületek közelében él. Fészkét gyakran a part menti növényzet takarja, és a fiókák kikelésük után hamar elhagyják.
A költési időszakon kívül inkább lagúnákban, öblökben és part menti tengervizekben keresi táplálékát. A sekély vízben bukva és a fenékről szedegetve táplálkozik.
Hosszú út két sarkvidéki világ között
A faj két nagy állománycsoportja eltérő útvonalakon vonul. Az európai állomány főként Norvégia és a Balti-tenger partvidékén telel, míg a csendes-óceáni állomány Alaszka és a Bering-tenger környékén gyülekezik.A vedlés idején a madarak egy időre röpképtelenné válnak, ezért ilyenkor különösen fontosak a zavartalan, táplálékban gazdag sekély vizek. A sűrű csapatok egyszerre buknak a víz alá, amikor…
Fogyatkozó sarkvidéki állományok
A Sarki réce világszerte sérülékeny helyzetű faj, és állománya csökkenő tendenciát mutat. Az alaszkai költőállomány különösen kis méretűvé vált a korábbi elterjedéséhez képest.
A tengeri olajszennyezés, a halászeszközökbe gabalyodás és a tengerparti élőhelyek átalakulása egyaránt gondot okozhat. A sarkvidéki éghajlat és a jégviszonyok változása módosíthatja a vonulási és telelési területek használatát.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Az északi sarkvidéken, Oroszországban, Alaszkában és a telelő tengereken.
A faj Oroszország és Alaszka sarkvidéki tundráin költ. A nyugati állomány Norvégia, a Barents-tenger és a Balti-tenger térségében telel, a keleti állomány főként a Bering-tenger, Alaszka és a Csendes-óceán északi része felé vonul; kisebb számban Japánban is áttelel. A felsorolt országok a rendszeres természetes költő-, telelő- vagy vonulási előfordulásokat jelzik, nem a véletlen kóborlásokat.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappal és alkonyatkor is táplálkozik; a telet főként sekély tengeri vizeken tölti.
Hogyan él?
A vonulás és a telelés idején nagy, sűrű csapatokba verődhet.
Hogyan mozog?
Hosszú távú vonuló, amely a költő- és telelőterületei között akár 4800 km-t is megtehet.
Mivel táplálkozik?
Főként rákokat, kagylókat, csigákat és rovarlárvákat fogyaszt, kisebb részben növényi táplálékot is.
Szaporodás és utódgondozás
A nőstény egyedül kotlik, majd a kiskacsákat is többnyire maga vezeti.
Ember közelében
Nem veszélyes az emberre, de ritka és védett faj; megfigyeléskor ne zavard a csapatait.
Mekkora hozzád képest?
Közös méretarány; a rajz a család jellemző testformáját szemlélteti. Az ember magassága 170 cm.
Mi veszélyezteti?
Állománya csökken, különösen az alaszkai költőállományé. Az olajszennyezés, a halászeszközökbe gabalyodás és a sekély tengerparti élőhelyek változása is veszélyezteti.
Miért alkotnak egyszerre lebukó csapatokat?
A Steller-pehelyrécék a vedlő- és telelőhelyeken gyakran több száz vagy több ezer példányból álló csapatokban gyülekeznek. A sekély vízben a madarak sokszor egyszerre buknak alá, majd rövid idő múlva együtt emelkednek a felszínre.
Ez a mozgás nem egyszerűen látványos összehangoltság: a csapat együtt gyorsabban találhat rá a táplálékban gazdag foltokra, miközben sok madár figyelheti a közeledő veszélyt. A nagy tömörülés ugyanakkor növeli a fertőzések terjedésének kockázatát, ezért a zavartalan és jó vízminőségű pihenőhelyek különösen fontosak.
Két külön vonulási rendszer egy fajon belül
A Sarki réce nyugati és keleti állományai részben eltérő éves útvonalat követnek. A nyugati madarak Oroszország sarkvidéki partvidékéről Norvégia, a Kola-félsziget és a Balti-tenger felé vonulnak, míg a keleti állományok főként a Bering-tenger és Alaszka partjaihoz húzódnak.
A költőterületek és a telelőhelyek közötti távolság több ezer kilométer lehet. A vonulás időzítését a tenger jégborítása és a sekély vizek táplálékkínálata is befolyásolja, ezért ugyanazon térségben évről évre eltérő számban jelenhetnek meg.
A hím korán elhagyja a tundrát
A párok már a költőterületre érkezés előtt kialakulhatnak, de a költés során a feladatok gyorsan megoszlanak. A nőstény a növényzettel rejtett fészekben egyedül kotlik, miközben a hím az inkubáció megkezdése után elhagyja a területet.
A kiskacsák a kikelés után rövid időn belül képesek járni és úszni, ezért nem maradnak sokáig a fészekben. A nőstény sekély tavakhoz vezeti őket, ahol rovarlárvákat és más apró vízi gerincteleneket keresnek, majd a fiatalok nagyjából hét hét alatt válnak röpképessé.
Kérdések és válaszok
Hol költ a Sarki réce?
A Sarki réce főként az orosz sarkvidéki partvidék és Alaszka északi tundráin költ. Fészkelőhelyei általában sekély tavak, vízállások és füves, gyakran sokszögű mintázatú tundrafelszínek közelében vannak. A faj nem egyetlen összefüggő területen él: több, egymástól részben elkülönülő állományát tartják számon, és a nyugati költőterületek kiterjedése sem teljesen ismert.
Mivel táplálkozik ez a tengeri réce?
A költési időszakban főként édesvízi rovarlárvákat, különösen árvaszúnyog- és tegzeslárvákat fogyaszt. A tengeren rákokat, kagylókat, csigákat és soksertéjű férgeket keres, de tengeri növények és hínármagvak is bekerülhetnek az étrendjébe. A táplálékot sekély vízben bukva vagy a fenékről szedegetve szerzi meg, ezért a part menti sekély zónák állapota kulcsfontosságú számára.
Milyen hosszú a Sarki réce?
A Sarki réce kifejlett példányainak testhossza jellemzően 40–46 centiméter. A hím és a nőstény testmérete közel áll egymáshoz, de a tollazatuk nagyon eltérő. A nászruhás hím feltűnő fekete-fehér mintázatú, míg a nőstény barnás, rejtőszínű. A madár kis termete ellenére hosszú távú vonuló, amely nagy távolságokat tesz meg a sarkvidéki költőhelyek és a telelővizek között.
Mennyi ideig kotlik a Sarki réce?
A tojások költése körülbelül 24–26 napig tart. A fészekben többnyire 5–8 tojás található, és a kotlást a nőstény végzi. A hím a költés megkezdése után elhagyja a költőterületet, ezért a fiókákról is a nőstény gondoskodik. A kiskacsák fészekhagyók: kikelésük után rövid időn belül követik anyjukat a közeli sekély vizekhez.
Hol telel a Sarki réce?
A telelőterület az állomány eredetétől függ. A nyugati, oroszországi madarak főként az északkeleti Atlanti-óceán, a Barents-tenger és a Balti-tenger part menti vizein telelnek. A keleti állományok a Bering-tengerben, Alaszka partjai mentén és a Csendes-óceán északi részén jelennek meg. Kisebb számban Japán északi vizein is áttelelhetnek.
Miért veszélyeztetett a Sarki réce?
A Sarki réce világállománya csökkenő tendenciát mutat, és a faj természetvédelmi helyzete sérülékeny. Az alaszkai költőállomány különösen kis létszámú a korábbi állapotához képest. Veszélyt jelenthetnek az olajszennyezések, a halászeszközökbe gabalyodás, a hajóforgalom, valamint a sekély tengerparti élőhelyek átalakulása. A sarkvidéki környezet gyors változása a táplálék és a jégviszonyok elérhetőségét is módosíthatja.
Előfordul a Sarki réce Magyarországon?
Magyarországon a Sarki réce rendkívül ritka kóborló, rendszeres állománya nincs. A hazai előfordulás csak egyedi, bizonyított megfigyelésekhez kapcsolódik, ezért a faj nem tekinthető a magyar vizes élőhelyek rendszeres madarának. Ha mégis felbukkan, a felismeréshez érdemes fényképes bizonyítékot készíteni, és a megfigyelést a hazai ritka madárfajokat nyilvántartó szakmai fórumokon bejelenteni.
Veszélyes lehet az emberre a Sarki réce?
Nem, a Sarki réce nem veszélyes az emberre, és általában igyekszik elkerülni a közeli találkozást. Ritkasága miatt azonban minden megfigyelése értékes, ezért ne próbáld meg felriasztani, etetni vagy megközelíteni. A telelő csapatok zavarása energiaveszteséget okozhat, különösen hideg időben. Távcsővel, a parttól megfelelő távolságra maradva figyeld, és mindig tartsd tiszteletben a védett területek szabályait.
Ez is érdekelhet
Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: (c) Christoph Moning, some rights reserved (CC BY) · iNaturalist · CC BY 4.0