A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Nem kígyó, hanem lábatlan gyík
A Kékpettyes Lábatlangyík teste hosszú, hengeres és lábak nélküli, ezért első pillantásra könnyű kígyónak nézni. A gyíkok közé tartozik: mozgatható szemhéja, külső hallónyílása és letörhető farka is ezt mutatja.
A kifejlett példány rendszerint körülbelül 40 centiméter hosszú. Pikkelyei simák és fényesek, feje alig különül el a testétől.
Hol él?
Leginkább nedves talajú, részben zárt erdőkben, cserjésekben és erdőszéleken találkozhatsz vele. Domb- és hegyvidékeken jellemző, de természetes állapotú síkvidéki erdőkben, lápok és árterek peremén is előfordulhat.
Magyarországon főként a Dunától keletre él, bár a két hazai lábatlangyíkfaj határa nem mindenütt éles, és a Dunazug-hegységben kevert állományok is kialakulhatnak.
Mit eszik?
Táplálékának jelentős részét lassú mozgású gerinctelenek adják: főként meztelencsigákat, gilisztákat és rovarlárvákat fogyaszt. Alkalmanként apróbb hüllőt is elejt, és a lábatlangyíkok között a kannibalizmust is feljegyezték.
Szürkületkor indul vadászni, amikor a talaj felszíne hűvösebb és nedvesebb. Nappal gyakran kövek, fakéreg, kidőlt fák vagy mohapárnák alatt marad.
Hogyan ismerheted fel?
A hímek hátán gyakran láthatók kék pettyek, amelyek a nőstényeken ritkábbak. A faj elkülönítését segítheti a jól látható hallónyílás, valamint az orrnyeregpajzs és a homlokpajzs többnyire érintkező helyzete.A külső jegyek azonban változatosak, ezért egyetlen színfolt alapján nem mindig lehet biztosan azonosítani. A közeli rokon közönséges lábatlangyíkkal való elkülönítéshez a földrajzi előfordulás és több bélyeg együttes…
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Kelet-Európától a Kaukázuson át Iránig.
A faj Kelet-Európában és Nyugat-Ázsiában él: elterjedése a Kárpát-medencétől és a Baltikumtól kelet felé az Urálig, délkeleten a Kaukázuson és Északkelet-Anatólián át Iránig húzódik. A pontos országhatárok több térségben bizonytalanok, mert a közeli Anguis-fajok elkülönítése csak újabb genetikai és morfológiai vizsgálatokkal vált lehetővé.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Főként szürkületkor és este aktív, napközben rejtekhelyén pihen.
Hogyan él?
Többnyire magányosan él, a szaporodási időszakon kívül kerüli fajtársait.
Hogyan mozog?
Kígyószerűen kúszik, de a gyíkokhoz hasonlóan külső lábai nincsenek.
Mivel táplálkozik?
Meztelencsigákat, gilisztákat és rovarlárvákat eszik; ritkán apró hüllőt is zsákmányol.
Szaporodás és utódgondozás
Elevenszülő faj, a nőstény nem gondozza a megszületett fiatalokat.
Ember közelében
Ártalmatlan, az emberre nem veszélyes. Ne fogd meg, inkább hagyd zavartalanul elbújni.
Mekkora hozzád képest?
Közös méretarány; a rajz a család jellemző testformáját szemlélteti. Az ember magassága 170 cm.
Mi veszélyezteti?
Élőhelyét a beépítés, a gyepek átalakítása és a helytelen kaszálás is veszélyezteti. Az utak, a csigaölő szerek és a háziállatok szintén árthatnak neki.
Miért lábatlan, ha mégis gyík?
A lábatlangyík ősei gyíkok voltak, a hosszú, talajközeli életmódhoz pedig fokozatosan alkalmazkodott a testük. A végtagok eltűnése megkönnyíthette a sűrű növényzetben, avarban és laza talajban való mozgást, miközben a csontvázban a váll- és medenceöv maradványai továbbra is felismerhetők.
A kígyóktól több fontos tulajdonság különbözteti meg. Van mozgatható szemhéja, külső hallónyílása és letörhető farka, a pikkelyei pedig gyíkokra jellemző módon simák és fényesek.
A kék pettyek nem mindig látszanak
A névben szereplő kék pettyek leggyakrabban a hímek hátán feltűnők, a nőstényeken ritkábban jelennek meg. A mintázat egyedenként változhat, ezért a pettyek hiánya önmagában nem zárja ki a faj jelenlétét.
Az azonosítást nehezíti, hogy a kékpettyes és a közönséges lábatlangyík külseje nagyon hasonló. A kutatók ezért a testpikkelyek számát, a hallónyílás láthatóságát, a fejpajzsok helyzetét és az állat földrajzi helyét együtt értékelik.
Egy rejtőzködő faj láthatatlan veszélyei
A Kékpettyes Lábatlangyík sokszor észrevétlen marad, mert a nap nagy részét takarásban tölti, és csak nedvesebb időben vagy szürkületkor mozog a felszínen. Emiatt a helyi állományok nagyságáról és pontos elterjedéséről több térségben kevés adat áll rendelkezésre.
Élőhelyét a beépítés, a gyepek beszántása, a túlzottan intenzív vagy éppen elmaradó kaszálás is ronthatja. Az utakon elüthetik, a csigaölő szerektől közvetlenül károsodhat, a háziállatok pedig elpusztíthatják; az emberi tájékozatlanság miatt néha kígyónak nézik és megölik.
Kérdések és válaszok
Mérgező vagy veszélyes a Kékpettyes Lábatlangyík?
Nem, a Kékpettyes Lábatlangyík az emberre nézve ártalmatlan, nem mérgező és nem támad. Ha megijed, menekülni próbál, a farka pedig veszély esetén letörhet. A legjobb, ha nem fogod meg és nem hajtod el, hanem szabad utat hagysz neki a rejtekhely felé. Kígyószerű külseje ellenére gyík, ezért ne öld meg pusztán a megjelenése miatt.
Honnan tudhatom, hogy Kékpettyes Lábatlangyíkot láttam?
A faj felismerését a hosszú, lábak nélküli test és a gyakran látható kék háti pettyek segíthetik. A hímeken a mintázat gyakoribb, a nőstényeken ritkább lehet. Fontos bélyeg a jól látható hallónyílás, valamint az orrnyeregpajzs és a homlokpajzs többnyire érintkező helyzete. Biztos azonosításhoz több jellemzőt és a lelőhelyet együtt kell figyelembe venni.
Hol él Magyarországon?
Magyarországon a Kékpettyes Lábatlangyík főként a Dunától keletre, domb- és hegyvidékeken fordul elő. Síkvidéken is megjelenhet, ha természetes állapotú erdő, ártéri környezet vagy nedves cserjés maradt fenn. A Dunazug-hegységben a közönséges lábatlangyíkkal érintkezhet az elterjedése, ezért a határ nem mindenütt éles. A hazai elterjedés pontos térképe még nem teljes.
Mit eszik a Kékpettyes Lábatlangyík?
Leggyakrabban meztelencsigákat, gilisztákat és rovarlárvákat fogyaszt. Olyan zsákmányt keres, amely lassan mozog a talajon vagy az avarban, ezért a nedves élőhelyek különösen kedvezők számára. Alkalmanként apróbb hüllőket is elejthet, és a lábatlangyíkok között kannibalizmust is megfigyeltek. Vadászni főként szürkületkor és este indul.
Miért nem látni gyakran ezt a gyíkot?
A Kékpettyes Lábatlangyík rejtőzködő állat, amely a nap nagy részét kövek, fakéreg, kidőlt fák vagy mohapárnák alatt tölti. Főként szürkületkor mozog, amikor a talaj nedvesebb és hűvösebb, a zsákmányállatok pedig aktívabbak. Sűrű növényzetben és avarban könnyen észrevétlen marad. Esős idő után vagy enyhe tavaszi napokon nagyobb eséllyel kerül szem elé.
Letörhet a farka, és visszanő?
Igen, a lábatlangyík farka veszély esetén letörhet, így az állat elmenekülhet a ragadozó elől. A regenerálódó farokrész azonban általában rövidebb és eltérő szerkezetű, mint az eredeti farok, ezért a visszanövés nem jelent teljes helyreállást. A természetben ezért a farok formája az életkorra és a korábbi sérülésekre is utalhat, de önmagában nem alkalmas biztos fajazonosításra.
Mikor aktív a Kékpettyes Lábatlangyík?
Leginkább szürkületkor és este aktív, amikor a talaj felszíne nedvesebb, és a csigák, giliszták, valamint a rovarlárvák is könnyebben elérhetők. Napközben többnyire rejtekhelyén marad, bár erdőszéleken és tisztások szegélyén időnként sütkérezhet. A hideg időszakot a talajban vagy más védett helyen vészeli át. Megfigyelése ezért tavasszal és ősszel, enyhe, nedves időben a legvalószínűbb.
Védett állat a Kékpettyes Lábatlangyík?
Magyarországon a lábatlangyíkok jogi kezelése korábban nem különböztette meg egyértelműen a közönséges és a Kékpettyes Lábatlangyíkot, ezért a faj pontos jogi státuszát mindig az aktuális szabályozás alapján kell ellenőrizni. Ettől függetlenül ne fogd meg, ne vidd haza és ne zavard. Élőhelyének megőrzése, a vegyszerek kerülése és a kaszálás megfelelő időzítése sokkal többet segít neki, mint a befogás.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?
Állatmentés természeti katasztrófák után – kik segítenek az ott maradt állatokon?Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: Omid Mozaffari · Wikimedia Commons · CC BY 2.0