Kékpettyes Lábatlangyík vs. Lábatlan gyík – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Kékpettyes Lábatlangyík és Lábatlan gyík
Kékpettyes Lábatlangyík
Anguis colchica
A Kékpettyes Lábatlangyík lábak nélküli, kígyószerű testű gyík, amely főként nedves erdőkben és cserjésekben él. Rejtőzködő, többnyire szürkületkor vadászik, és elsősorban csigákat, gilisztákat meg rovarlárvákat fogyaszt.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Lábatlan gyík
Anguis fragilis
A Lábatlan gyík lábak nélküli, kígyószerű testű gyík, amely főként erdőszéleken, tisztásokon és cserjésekben él. Kígyóval gyakran összetévesztik, de szemhéja, gyíkszerű feje és farokledobó képessége egyértelműen a gyíkok közé sorolja.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Kékpettyes Lábatlangyík | Lábatlan gyík |
|---|---|---|
| Tudományos név | Anguis colchica | Anguis fragilis |
| Testhossz | Rendszerint körülbelül 40 cm. | Testhossza általában 12–20 cm, farokkal 40–50 cm |
| Farok / egyéb méret | A farok hosszú, letörhet, és a vége tompán lekerekített. | A farka hosszú, és veszélyben letörhet |
| Testtömeg | – | 20–100 g |
| Élettartam | – | Fogságban akár 54 évig is élhet |
| Elterjedés | Kelet-Európától a Kaukázuson át Iránig. | Nyugat- és Közép-Európa, valamint a Balkán északnyugati része |
| Élőhely | Nedves talajú erdők, cserjések, erdőszélek és lápok pereme. | Erdőszélek, tisztások, cserjések, láp- és ártéri erdők |
| Táplálkozás | Meztelencsigák, giliszták, rovarlárvák és ritkán apró hüllők. | Földigiliszták, meztelencsigák, rovarlárvák és más gerinctelenek |
| Aktív időszak | Főként szürkületkor és este aktív. | Többnyire reggel és alkonyatkor aktív |
| Társas élet | Többnyire magányosan él. | Általában magányos, nem kifejezetten territoriális |
| Szaporodási idő | A hideg hónapokat föld alatti vagy felszín alatti rejtekhelyen tölti. | Márciustól őszig aktív; októberben telelőhelyre húzódik |
| Utódfejlődés ideje | – | A vemhességre nincs egységes, fajszintű hazai adat |
| Utódok száma | Elevenszülő; a nőstény élő fiatalokat hoz világra. | Augusztusban vagy szeptemberben 2–12 utód születik |
| Utódgondozás | A fiatalokról a születés után nem gondoskodik. | A nőstény az utódokat nem gondozza |
| Pihenőhely | Kövek, fakéreg, kidőlt fák és mohapárnák alatt rejtőzik. | Korhadó farönkök, kövek, gyökerek és rágcsálójáratok |
| Érzékelés | Látása és szaglása segíti a zsákmány felkutatását. | Szemhéja van; szaglását és kémiai érzékelését is használja |
| Hangadás | Nincs jellegzetes, rendszeresen használt hangja. | Jellegzetes hangadásáról nincs megbízható adat |
| Mozgás | Kígyószerűen kúszik, külső lábai nincsenek. | Lassan mozog, felmelegedve gyorsan menekülhet |
| Ökológiai szerep | A talajlakó gerinctelenek fogyasztója, maga is zsákmányállat. | Gerincteleneket fogyaszt, így a talajközeli táplálékhálózat része |
| Magyarországi jelenlét | Főként a Dunától keletre, domb- és hegyvidékeken él. | Magyarországon főként a Dunántúlon fordul elő |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.