A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Nem kígyó, hanem gyík
A Lábatlan gyík hosszú, hengeres testével könnyen kígyónak tűnhet, lábai azonban azért hiányoznak, mert egy lábatlan gyíkfajról van szó. Szemhéja, gyíkszerű koponyája és farokledobó képessége fontos bélyeg a kígyóktól való elkülönítésben.
Rejtőzködő erdőszéli lakó
Részlegesen zárt, bokros vagy erdei élőhelyeken érzi jól magát. Gyakran erdőszéleken, tisztások szegélyén, korhadó farönkök és kőrakások közelében találkozhatsz vele.
Gerinctelenekre vadászik
Táplálékának jelentős részét földigiliszták, meztelencsigák és rovarlárvák adják. Lassan mozgó zsákmányra vadászik, amelyet kis állkapcsával is képes megragadni és lenyelni.
Elevenszülő szaporodás
A párzás többnyire április végén és májusban történik, a hímek ilyenkor vetélkedhetnek egymással. A nőstény augusztusban vagy szeptemberben hozza világra az utódokat, amelyek vékony, hártyás burkokból rövid időn belül kibújnak.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Nyugat- és Közép-Európa, valamint a Balkán északnyugati része
A faj Nyugat- és Közép-Európa nagy részén, valamint a Balkán északnyugati térségeiben őshonos; északon Dél-Skandináviáig, keleten Közép-Lengyelországig és a nyugati Balkánig terjed. Olaszországból és Írországból a források bizonytalan vagy vitatott előfordulást jeleznek, ezért ezeket a rendszeres természetes előfordulási országok listája nem tartalmazza.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Többnyire reggel és alkonyatkor aktív
Hogyan él?
Általában magányos, nem kifejezetten territoriális
Hogyan mozog?
Lassan mozog, felmelegedve gyorsan menekülhet
Mivel táplálkozik?
Földigiliszták, meztelencsigák, rovarlárvák és más gerinctelenek
Szaporodás és utódgondozás
A nőstény az utódokat nem gondozza
A letört farok nem véletlen baleset
Veszély esetén a Lábatlan gyík képes ledobni a farka egy részét. A leváló farokrész rángatózása elterelheti a ragadozó figyelmét, miközben az állat a közeli rejtekhely felé menekül.
A visszanövő farok általában rövidebb és egyszerűbb felépítésű, mint az eredeti. Emiatt a farok ledobása hasznos védelmi megoldás, de jelentős energiaigénnyel jár.
A lábatlanság és a fajok elkülönítése
A korábban egyetlen, széles körben értelmezett lábatlangyíkfajnak tartott csoportot genetikai és morfológiai vizsgálatok több fajra bontották. Magyarországon ezért külön kell kezelni a Lábatlan gyíkot és a kékpettyes lábatlangyíkot.
A két faj elterjedése hazánkban nagyrészt a Duna két oldalához igazodik, de a folyó mentén érintkezési és hibridizációs zóna is kialakulhat. A pontos azonosításnál ezért a földrajzi hely önmagában nem mindig elegendő.
Szokatlan nász és rejtett életmód
A párzás során a hím a nőstény nyakát is megharaphatja, miközben rögzíti őt. Ez a viselkedés a párosodás összehangolását szolgálja, és a közelben tartózkodó hímek között versengés is kialakulhat.
A faj többnyire reggel és alkonyatkor aktív, eső után azonban napközben is gyakrabban kerül szem elé. Rejtőzködő életmódja miatt sok állománya nagyobb lehet annál, mint amit a ritka megfigyelések alapján gondolnánk.
Kérdések és válaszok
A Lábatlan gyík kígyó?
Nem. A Lábatlan gyík gyík, amit többek között szemhéja és farokledobó képessége is jelez.
Veszélyes vagy mérges ez a faj?
Nem mérges és az emberre veszélytelen. Megfogni azonban nem érdemes, mert stressz hatására ledobhatja a farkát.
Hol található meg Magyarországon?
Főként a Dunántúlon él, különösen erdős és dombvidéki élőhelyeken.
Mit eszik a Lábatlan gyík?
Elsősorban földigilisztákat, meztelencsigákat, rovarlárvákat és más lassú mozgású gerincteleneket fogyaszt.
Tojásokat rak?
Nem. Elevenszülő, a nőstény augusztusban vagy szeptemberben hozza világra az utódokat.
Ledobhatja a farkát?
Igen. Ragadozói támadáskor a farka letörhet, a visszanövő farok azonban rendszerint rövidebb lesz.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?
Állatmentés természeti katasztrófák után – kik segítenek az ott maradt állatokon?Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: Wikimedia Commons · Wikimedia Commons · CC BY-SA 3.0