Harminckét leguánt találtak egy quitói repülőtéren
Az ecuadori hatóságok egy orosz állampolgárt tartóztattak fel Quito repülőterén, amikor 32 élő Galápagos-szigeteki tengeri leguánt próbált kivinni az országból. Az állatokat nyolc műanyag dobozba zsúfolták, megkötözték, és Izlandra akarták szállítani.
A leguánokat augusztusban találták meg kiszáradva. Egy pichinchai természetvédelmi központban kaptak állatorvosi ellátást, majd a túlélő példányok közül 24-et visszajuttattak a Galápagos-szigetekre, ahonnan a hatóságok szerint valószínűleg származtak.
Ismerd meg a kapcsolódó fajokat!
Olvass többet a cikkhez kapcsolódó állatokról.
Több ügy is külföldi piacokra mutat
A Mongabay beszámolója szerint májusban három thaiföldi állampolgárt is elfogtak Ecuadorban. Náluk 12 fiatal tengeri leguánt találtak, amelyeket ázsiai piacokra szántak. Egy héttel korábban Guayaquilban négy különálló esetben bukkantak ilyen állatokra járdákon, egyelőre tisztázatlan körülmények között.
Az ecuadori hatóságok idén eddig csaknem 50 tengeri leguánt foglaltak le. A természetvédők szerint a lefoglalások száma önmagában nem mutatja meg pontosan a kereskedelem méretét: a növekedés mögött hatékonyabb ellenőrzés, de az illegális forgalom erősödése is állhat.
Különleges állat, amely a tengerben táplálkozik
A tengeri leguán, tudományos nevén Amblyrhynchus cristatus, a Galápagos-szigetek bennszülött faja. A tudomány jelenleg mintegy 11 alfaját különbözteti meg. Ez az egyetlen ma ismert gyík, amely rendszeresen a tengerben úszik, és tengeri algákkal táplálkozik.
A faj fennmaradását nemcsak az illegális befogás nehezíti. Az éghajlatváltozás, az élőhelyek romlása, a műanyaghulladék és a vegyi szennyezés szintén terheli a galápagosi élővilágot.
A szigorú szabályok ellenére kijutnak az állatok
Ecuador törvényei tiltják, hogy a Galápagos-szigetekről vadon élő állatokat vigyenek ki. A szigetekre érkező és onnan távozó utasok csomagjait a Galápagosi Biológiai Biztonsági és Karanténügynökség ellenőrzi, a látogatóknak pedig parkőri engedéllyel rendelkező természetismereti vezetőkkel kell közlekedniük.
A kutatók szerint ezek az intézkedések mégsem zárják ki a csempészetet. Ezért a repülőtéri állatfelismerő rendszerek független ellenőrzését, az ellenőrzések hiányosságainak feltárását és a csempészhálózatok felszámolását sürgetik.
A legálisnak feltüntetett példányok eredete is kérdéses
A kutatók arra is felhívják a figyelmet, hogy egyes országok fogságban tenyésztettként állítottak ki kereskedelmi engedélyeket Galápagos-szigeteki szárazföldi és tengeri leguánokra. Ecuador ugyanakkor nem jelentett be élő, endemikus leguánokból származó engedélyezett exportot.
A CITES, vagyis a veszélyeztetett fajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó egyezmény 2025-ös ecuadori tájékoztatója szerint az ország soha nem engedélyezte ezeknek a fajoknak az élő példányokkal folytatott kereskedelmi vagy magáncélú kivitelét. Az ecuadori hatóság ezért azt kérte a részes államoktól, hogy engedély kiadása előtt egyeztessenek vele.
A megélhetési gondok is táplálhatják a csempészetet
A szakértők szerint a csempészek helyi lakosokat, köztük halászokat is bevonhatnak az állatok felkutatásába. Azokban a közösségekben, ahol a halászatból egyre nehezebb megélni, az illegális állatkereskedelem vonzóbb bevételi forrássá válhat.
A kutatók ezért nemcsak rendészeti fellépést tartanak szükségesnek. Alternatív megélhetési lehetőségeket is sürgetnek a halászközösségeknek, mert a természetvédelem hosszú távon akkor lehet eredményes, ha a helyieknek nem az állatok befogása jelenti az egyik kevés elérhető kereseti lehetőséget.
A kutatók rendszerszintű változást sürgetnek
Juan José Alava és munkatársai a Science folyóiratban megjelent levelükben azt írják, hogy a hatóságoknak fel kell tárniuk, miként működhet tovább a csempészet a szigorú galápagosi szabályok mellett. A javaslatok között szerepel a repülőtéri ellenőrzések auditálása, az érintett rendszerek felülvizsgálata és a bűnözői hálózatok felderítése.
A cél nem pusztán a következő szállítmányok megállítása. Az illegális eredetű szülőállományból származó, később fogságban tenyésztettként eladott példányok jogi kiskapuit is be kell zárni, hogy a Galápagos különleges élővilága ne váljon a nemzetközi egzotikusállat-kereskedelem tartós célpontjává.
Kérdések és válaszok
Mi történt a quitói repülőtéren?
Ecuadori hatóságok egy orosz állampolgárnál 32 élő tengeri leguánt találtak. Az állatokat nyolc műanyag dobozba rejtették, megkötözték, és Izlandra akarták szállítani. A leguánok kiszáradtak, ezért természetvédelmi központba kerültek. A túlélő példányok közül később 24-et visszajuttattak a Galápagos-szigetekre.
Hány tengeri leguánt foglaltak le Ecuadorban idén?
A Mongabay által idézett hatósági adatok szerint 2026-ban addig csaknem 50 tengeri leguánt foglaltak le Ecuadorban. A szám nem feltétlenül jelenti az illegális kereskedelem teljes méretét, mert a lefoglalások növekedését a hatékonyabb ellenőrzés és a csempészet tényleges erősödése is okozhatja. A szakértők szerint a lefoglalt állatok általában csak kis részét jelentik a teljes forgalomnak.
Miért különleges a tengeri leguán?
A tengeri leguán, vagyis az Amblyrhynchus cristatus, a Galápagos-szigeteken honos faj. A ma ismert gyíkok közül ez az egyetlen, amely rendszeresen a tengerben úszik, és tengeri algákkal táplálkozik. A tudomány mintegy 11 alfaját tartja számon. A part menti vizekhez és a szigetek különleges élőhelyeihez szorosan kötődik.
Legális lehet tengeri leguánt külföldre vinni?
Ecuador törvényei tiltják, hogy a Galápagos-szigetekről vadon élő állatokat vigyenek ki. Az ország a CITES-nek azt is jelezte, hogy nem engedélyezett élő, endemikus galápagosi leguánok kereskedelmi vagy magáncélú exportja. Ettől függetlenül egyes országok fogságban tenyésztettként kiállított engedélyekkel forgalmaztak ilyen állatokat, ezért a példányok eredetét különösen szigorúan kell ellenőrizni.
Mit jelent a CITES az ügyben?
A CITES a veszélyeztetett vadon élő állatok és növények nemzetközi kereskedelmét szabályozó egyezmény. A tengeri leguán szerepel a CITES fajlistáján, Ecuador pedig külön kérte a részes államokat, hogy ilyen példányokra ne adjanak ki import-, export- vagy újrakiviteli engedélyt előzetes ecuadori egyeztetés nélkül. A szabályok célja az illegális eredetű állatok kereskedelmének megakadályozása.
Miért nem elég az utasok csomagjainak ellenőrzése?
A Galápagos-szigetekre érkező és onnan távozó utasok csomagjait ellenőrzik, ennek ellenére több tengeri leguán is kijutott a térségből. A kutatók szerint ezért nemcsak az ellenőrzés meglétét, hanem a teljes rendszert felül kell vizsgálni. Független auditokra, a repülőtéri felismerő eszközök tesztelésére és az esetleges korrupciós vagy szervezeti hiányosságok feltárására van szükség.
Kik segíthetik a csempészeket a helyszínen?
A szakértők szerint a csempészek gyakran helyi emberekkel dolgozhatnak együtt, akik ismerik az állatok élőhelyeit és könnyebben hozzáférnek a példányokhoz. A galápagosi és ecuadori partvidék egyes halászközösségei megélhetési nehézségekkel küzdenek, ezért a természetvédők alternatív kereseti lehetőségeket sürgetnek. Így a fellépés a helyi gazdasági okokat is kezelhetné.
Milyen más veszélyek fenyegetik a tengeri leguánokat?
Az illegális befogás mellett az éghajlatváltozás, az élőhelyek romlása, a műanyagszennyezés és a vegyi szennyezés is veszélyezteti a galápagosi élővilágot. Ezek a hatások együtt csökkenthetik az állatok túlélési esélyeit, és nehezíthetik a táplálékhoz való hozzáférést. A kutatók ezért több, egymással összefüggő terhelés együttes kezelését tartják szükségesnek.
A hír forrása
Az eredeti hír dátuma: 2026. 11. 04.
Kép: AI-generált illusztráció, nem az esemény helyszínén készült felvétel.