Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Ismerd meg a fajt

Gangeszi gaviál

Gavialis gangeticus

A gangeszi gaviál a folyókhoz kötődő, különleges külsejű krokodilféle. Hosszú, keskeny állkapcsa és halászatra szabott életmódja jól elkülöníti a többi ma élő krokodilfélétől.

Gangeszi gaviál (Gavialis gangeticus)
Gangeszi gaviál · Gavialis gangeticus

A faj legfontosabb adatai

Tudományos névGavialis gangeticus
TesthosszJellemzően 350-450 cm; a hímek nagyobbak.
Farok / egyéb méretA farok a test egyik legfontosabb úszást segítő része.
TesttömegJellemzően 159-181 kg; dokumentált maximum: kb. 680 kg.
ÉlettartamKb. 50-60 év; fogságban akár 59 év.
ElterjedésMa főként Észak-India és Nepál folyóiban él.
ÉlőhelyMély, tiszta vizű, homokos partú folyók.
TáplálkozásFőként halak; fiatalon békák és kisebb állatok is.
Aktív időszakNappal napozik és pihen, táplálékát főként vízben keresi.
Társas életTöbbnyire magányos, de pihenőhelyeken összegyűlhet.
Szaporodási időPárzás főként november-februárban, fészkelés március-májusban.
Költési / kelési időA tojások kelési ideje 60-80 nap
Utódok számaEgy fészekben rendszerint 30-50 tojás van.
UtódgondozásA nőstény őrzi a fészket és a kikelő fiatalokat.
PihenőhelyHomokpadok üregeiben fészkel, a fiatalok vízinövények között bújnak.
ÉrzékelésSzeme, füle és orrnyílása a fej tetején helyezkedik el.
HangadásA hím orrdudora a nászhangok kibocsátásában is szerepet kaphat.
MozgásA vízben gyors és ügyes, a szárazföldön nehézkes.
Ökológiai szerepA folyami táplálékhálózat halász ragadozója.
Magyarországi jelenlétMagyarországon nem őshonos; állatkertekben látható.

Rendszertani besorolás

Egy kicsit közelebbről

Ismerd meg közelebbről!

Hosszú orr, különleges fogazat

A gangeszi gaviál keskeny, hosszú állkapcsa a halak megfogására specializálódott. Fogai egymásba illeszkednek, ezért a zsákmány nehezen tud kiszabadulni.

A vízhez kötött krokodilféle

A faj szinte egész életét folyókban tölti. Széles úszóhártyás lábai és lapított farka hatékony úszóvá teszik, szárazföldön viszont csak nehézkesen, hason csúszva közlekedik.

A hímek orrdudora

A kifejlett hím orrán jellegzetes, gömbölyű dudor fejlődik. Ez a ghara nevű, edényre emlékeztető képlet a nászidőszakban látványjelzésként és hangkeltéskor is szerepet kaphat.

Élőhely

Mély, tiszta vizű, homokos partú folyók.

Elterjedés

Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint MaartenAntarktisz
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített

Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.

Ma főként Észak-India és Nepál folyóiban él.

A gangeszi gaviál mai, rendszeres és szaporodó állományai főként Észak-India és Nepál folyóira korlátozódnak. Történelmi elterjedése Pakisztánra, Bangladesre, Bhutánra és Mianmarra is kiterjedt, de ezek nagy részéről eltűnt vagy csak bizonytalan, szórványos adatok vannak.

Életmód röviden

Az állat élete egy pillantásra

Mikor aktív?

Nappal gyakran napozik a folyóparton, de a legtöbb időt vízben tölti.

Hogyan él?

Többnyire magányos, de napozó- és pihenőhelyeken csoportosulhat.

Hogyan mozog?

Kiválóan úszik, szárazföldön viszont ügyetlenül, hason csúszva halad.

Mivel táplálkozik?

Főként halakat fog, keskeny, hosszú állkapcsa ehhez alkalmazkodott.

Szaporodás és utódgondozás

A nőstény őrzi a fészket, és a kikelő fiatalokat is több hétig védi.

Ember közelében

Kerüli az embert, de a halászhálókba belegabalyodhat, és élőhelye is fogy.

Mekkora hozzád képest?

Állat: 400 cmEmber: 170 cm

Közös méretarány; a rajz a család jellemző testformáját szemlélteti. Az ember magassága 170 cm.

Mi veszélyezteti?

A folyók duzzasztása, elterelése és kiszáradása csökkenti az élőhelyét. A halászhálókba belegabalyodhat, a homokpadok zavarása pedig a fészkelést veszélyezteti.

Élőhelyek sérülése
01 Egy érdekes részlet

Miért ilyen keskeny a gaviál orra?

A hosszú, keskeny állkapocs csökkenti a víz ellenállását, amikor az állat oldalirányban csap le a halakra. A finom mozdulatokkal irányítható pofa különösen hasznos a gyors folyású vizekben.

A gaviál nem zömök zsákmányt tép szét, hanem elsősorban csúszós halakat kap el. A sok, egymáshoz közel álló fog inkább megtartja a zsákmányt, mintsem nagy darabokat szakítana belőle.

02 Egy érdekes részlet

A nászidőszak különös hangjai

A hím orrán növő ghara nem egyszerű dísz. A megfigyelések szerint a hímek hangokat és buborékokat is használhatnak a párzási időszakban, miközben a dudor a látványos jelzésekben is fontos lehet.

A hímek ilyenkor területet tarthatnak, és egymással is összetűzésbe kerülhetnek. A hosszú állkapcsot ilyenkor nem elsősorban táplálékszerzésre, hanem a riválisok elriasztására használják.

03 Egy érdekes részlet

Miért veszélyes a folyók átalakítása?

A gangeszi gaviál életében egyszerre fontos a mély víz, a halban gazdag folyószakasz és a zavartalan homokpad. Ha a folyót gátakkal feldarabolják, ezek a feltételek külön-külön is eltűnhetnek.

A vízszint mesterséges változása eláraszthatja a fészkeket, máskor pedig kiszáríthatja a fiatalok élőhelyét. A faj védelméhez ezért nem elég a tojásokat keltetőben kikeltetni, a folyók természetes működését is meg kell őrizni.

Amire sokan kíváncsiak

Kérdések és válaszok

Mekkora lehet egy gangeszi gaviál?

A kifejlett gangeszi gaviálok között jelentős méretkülönbség lehet. A hímek rendszerint nagyobbak, gyakran 4 méter körüliek, és ritkán 6 méternél is hosszabbra nőhetnek. A nőstények többnyire 3,5-4 méteresek. A 6 méter feletti adat kivételes méretet jelöl, nem egy átlagos példány jellemző hosszát.

Mit eszik a gangeszi gaviál?

A faj táplálékának legnagyobb részét halak adják. Hosszú, keskeny állkapcsa és sűrű fogazata elsősorban a csúszós zsákmány megragadására alkalmas. A fiatal egyedek változatosabban táplálkozhatnak, és békákat, rovarokat vagy más kisebb vízi állatokat is elfogyaszthatnak. Felnőttként a halászó életmód válik meghatározóvá.

Veszélyes a gangeszi gaviál az emberre?

A gangeszi gaviál általában kerüli az embert, és testfelépítése is elsősorban a halak elejtéséhez alkalmazkodott. Nem tekinthető tipikus embervadász krokodilfélének. A közeli találkozás ettől még veszélyes lehet, különösen akkor, ha az állatot sarokba szorítják, megfogják vagy a fészkéhez közelednek. Vadon mindig tarts biztonságos távolságot.

Hol él ma a gangeszi gaviál?

A faj egykor az indiai szubkontinens több nagy folyórendszerében élt, az Indus vidékétől a Brahmaputráig. Napjainkra az elterjedése erősen összezsugorodott. A legfontosabb fennmaradt állományok Észak-Indiában, valamint Nepál néhány folyójában találhatók. Bangladesben előfordulása bizonytalan és szórványos, ezért a rendszeres, szaporodó állományok fő területe India és Nepál.

Miért különleges a hím gaviál orra?

A kifejlett hím orrán egy gömbölyű, edényre emlékeztető dudor, az úgynevezett ghara fejlődik. Ez a képlet csak a hímeken látható, ezért ivarmeghatározáskor is hasznos jelleg. A kutatások szerint a nászidőszakban a hangadásban és a vizuális jelzésekben egyaránt szerepet kaphat. A fiatal hímeken még nem feltűnő, később válik jól láthatóvá.

Hogyan szaporodik a gangeszi gaviál?

A gangeszi gaviál tojásrakó krokodilféle. A párzás főként a hűvösebb hónapokban, nagyjából november és február között zajlik, a nőstény pedig tavasszal homokos partba vagy homokpadba ássa a fészkét. Egy fészekben rendszerint 30-50 tojás található, amelyek körülbelül 60-80 nap alatt kelnek ki. A nőstény a fészket őrzi, a fiatalokat pedig egy ideig védi.

Mennyi ideig élhet egy gangeszi gaviál?

A faj élettartamáról kevés teljes körű adat áll rendelkezésre, különösen vadon élő egyedeknél. Állatkerti és zoológiai források alapján nagyjából 50-60 éves élettartammal számolnak, fogságban pedig legalább 59 éves egyedet is feljegyeztek. Ezek tájékoztató értékek, nem minden példányra érvényes átlagok. A természetben az elérhető életkort a táplálék, a sérülések és az élőhely állapota is befolyásolja.

Miért veszélyeztetett a gangeszi gaviál?

A gangeszi gaviál kritikusan veszélyeztetett faj, mert folyóinak természetes működése sok helyen megváltozott. A gátak, a vízkivétel és a folyómeder átalakítása csökkenti a mély vizű pihenőhelyek és a homokos fészkelőhelyek számát. A halászhálókba is belegabalyodhat, a halállomány csökkenése pedig a táplálékát érinti. A védelemhez a folyók és a partok együttes megóvására van szükség.

Ez is érdekelhet

Fotó: Bo Link from Knoxville, TN, USA · Wikimedia Commons · CC BY 2.0

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.