Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Ismerd meg a fajt

Hoacin

Opisthocomus hoazin

A Hoacin Dél-Amerika mocsaras és vízparti erdeinek különleges madara. Levelekkel táplálkozik, fiókái pedig fiatal korukban szárnykarmaikkal kapaszkodnak az ágakon.

Hoacin (Opisthocomus hoazin)
Hoacin · Opisthocomus hoazin

A faj legfontosabb adatai

Tudományos névOpisthocomus hoazin
TesthosszKb. 60-66 cm
Farok / egyéb méret–
TesttömegKb. 600-800 g
Élettartam–
ElterjedésAz Amazonas és az Orinoco medencéje
ÉlőhelyMocsarak, elárasztott erdők és folyópartok
TáplálkozásFőként levelek, kisebb részben virágok és gyümölcsök
Aktív időszakNappali
Társas életKisebb csoportokban él
Szaporodási időA költés az esős évszakhoz igazodik
Költési / kelési időA tojások kotlása kb. 32 nap
Utódok számaÁltalában 2-3 tojás
UtódgondozásMindkét szülő gondozza a fiókákat
PihenőhelyVíz fölé hajló ágakon épített fészek
ÉrzékelésJó látás és fejlett hallás
HangadásHangos kiáltásokkal és kotkodácsoló hangokkal kommunikál
MozgásGyenge repülő, ügyesen kapaszkodik
Ökológiai szerepAz egyetlen ismert, előbélben erjesztő madár
Magyarországi jelenlétMagyarországon nem őshonos

Rendszertani besorolás

Egy kicsit közelebbről

Ismerd meg közelebbről!

Különös külsejű vízparti madár

A Hoacin hosszú nyakáról, apró fejéről és rendezetlen, vörösesbarna bóbitájáról könnyen felismerhető. Arca csupasz és kék, szeme vörös, tollazata pedig barna, bronzos és rozsdás árnyalatokat mutat.

Széles farka világos szegélyű, szárnyai azonban rövidek és lekerekítettek. A faj főként folyók, tavak és mocsarak fölé hajló ágakon üldögél.

Levelekből él

A Hoacin táplálékának nagy részét levelek adják. Erősen megnagyobbodott begyében baktériumok bontják le a növényi sejtfalak nehezen emészthető anyagait.

Ez az előbélben zajló erjesztés a kérődző emlősök emésztésére emlékeztet. A nagy emésztőrendszer miatt a madár teste nehézkes, repülése pedig gyenge és rövid távú.

A fióka szárnykarmai

A frissen kikelt fiókák szárnyán két működő karom található. Ezekkel az ágakon kapaszkodnak, és akkor is vissza tudnak mászni a fészek közelébe, ha veszély elől a vízbe menekültek.

A fiatal madarak jól úsznak, sőt rövid ideig a víz alatt is elrejtőzhetnek. A karmok később visszafejlődnek, amikor a madár egyre inkább a szárnyaira támaszkodik.

Fészek a víz fölött

A költőpár rendszerint víz fölé hajló ágra építi egyszerű fészkét. A költés az esős évszakhoz igazodik, ezért pontos időpontja az Amazonas és az Orinoco térségében nem mindenhol azonos.

A nőstény többnyire két vagy három tojást rak, a kotlás körülbelül 32 napig tart. A fiókák kikelésük után még két-három hétig a fészekben maradnak.

Elterjedés

Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint MaartenAntarktisz
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített

Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.

Az Amazonas és az Orinoco medencéje

A búbostyúk az Amazonas és az Orinoco vízgyűjtő területének trópusi mocsaraiban, folyóparti erdeiben és elárasztott növényzetében él. Rendszeres természetes előfordulását Bolíviából, Brazíliából, Kolumbiából, Ecuadorból, Francia Guyanából, Guyanából, Peruból, Suriname-ból és Venezuelából jelzik.

Életmód röviden

Az állat élete egy pillantásra

Mikor aktív?

Nappal aktív, a nap meleg részét gyakran pihenéssel tölti.

Hogyan él?

Kisebb csoportokban él; a költőpár a területét védi.

Hogyan mozog?

Rövid távon gyengén repül, inkább ágakon mozog.

Mivel táplálkozik?

Főként leveleket, kisebb részben virágokat és gyümölcsöket fogyaszt.

Szaporodás és utódgondozás

Mindkét szülő kotlik és eteti a fiókákat.

Ember közelében

Nem támadó madár, de emésztése miatt erős, pézsmás szaga lehet.

Mekkora hozzád képest?

Állat: 60 cmEmber: 170 cm

Közös méretarány; a rajz a család jellemző testformáját szemlélteti. Az ember magassága 170 cm.

Mi veszélyezteti?

Élőhelyét a folyóparti erdők és mocsarak átalakítása veszélyezteti. Egyes térségekben vadásszák, a turizmus pedig zavarhatja a költést.

Élőhelyek sérülése
Hallgasd meg!

Hoacin hangja

Ismerd meg a faj jellegzetes hangját!

Hoacin Opisthocomus hoazin

Hang: Niels Krabbe · CC BY-SA 4.0 · xeno-canto · XC251282

Egy új élet története

Tojástól az első repülésig

Kövesd végig a fejlődés szakaszait!

Az adatlap fajadatai alapján

Tojás és kotlás

A tojások kotlása kb. 32 nap

01 Egy érdekes részlet

Miért gyenge a repülése?

A Hoacin nagy begye a levelek erjesztésére szolgál, és a test tömegének jelentős részét ez a terjedelmes emésztőrendszer adja. Emiatt a mellcsont és a repüléshez szükséges izomzat kevésbé fejlett, mint sok más hasonló méretű madárnál.

A faj ezért inkább rövid, erőlködő szárnycsapásokkal közlekedik, majd az ágakon pihen. Táplálékának bősége és a víz közelsége lehetővé teszi, hogy ne kelljen nagy távolságokat repülnie.

02 Egy érdekes részlet

A fiókák menekülési trükkje

A víz fölé épített fészek veszély esetén különleges menekülési lehetőséget ad a fiókáknak. Ha ragadozó közeledik, a fiatal Hoacin a növényzetbe kapaszkodva leereszkedhet, vagy a vízbe ejtheti magát.

Úszással és rövid víz alatti rejtőzéssel próbálja elkerülni a támadót, majd a szárnyain lévő karmokkal visszamászik az ágak közé. Ez a képesség csak a fiatalokra jellemző, a karmok később elvesztik működőképességüket.

03 Egy érdekes részlet

Miért van erős szaga?

A Hoacin növényevő életmódja és különleges emésztése miatt jellegzetes, erős szagot áraszthat. A levelek hosszú ideig haladnak át a megnagyobbodott begyen, ahol baktériumok segítségével részben lebomlanak.

Ez a szag nem támadó viselkedés jele, és a madár nem használja tudatos fegyverként. Inkább a táplálék feldolgozásának mellékhatása, amely miatt a faj több helyi nevét is a kellemetlen szagára utaló kifejezésekből kapta.

Amire sokan kíváncsiak

Kérdések és válaszok

Mi a Hoacin tudományos neve?

A Hoacin tudományos neve Opisthocomus hoazin. A faj az Opisthocomus nem és a hoacinfélék családjának egyetlen ma élő képviselője. Magyarul a hoacin név is használatos, de a Hoacin szintén ellenőrzött magyar fajnév. Dél-Amerika északi részén, főként az Amazonas és az Orinoco medencéjének vízparti élőhelyein él.

Hol él a Hoacin?

A Hoacin Dél-Amerika északi és középső részének trópusi vidékein fordul elő. Elterjedési területe Bolívia, Brazília, Kolumbia, Ecuador, Francia Guyana, Guyana, Peru, Suriname és Venezuela egyes részeit foglalja magában. Mocsarakban, elárasztott erdőkben, folyóparti növényzetben és tavak fölé hajló bokros-fás élőhelyeken keresi táplálékát.

Mit eszik a Hoacin?

A Hoacin főként leveleket fogyaszt, de alkalmanként virágokat és gyümölcsöket is felvesz. Nagy begyében baktériumok bontják le a levelek rostos sejtfalát, ezt a folyamatot előbélben zajló erjesztésnek nevezzük. Ez különleges alkalmazkodás, mert a madarak között rendkívül ritka az ilyen emésztési mód, amely a kérődző emlősökére emlékeztet.

Tényleg karmok vannak a Hoacin szárnyán?

Igen. A fiatal Hoacin szárnyának végén két működő karom található, amelyekkel az ágakon kapaszkodik és mászik. Ez akkor hasznos, ha a fióka veszély esetén a vízbe ugrik, majd vissza akar jutni a fészek körüli növényzetbe. A karmok a növekedés során visszafejlődnek, ezért a kifejlett madár már nem használja őket mászásra.

Jól repül a Hoacin?

Nem, a Hoacin a madarak között gyenge repülőnek számít. Nagy begye és terjedelmes emésztőrendszere miatt teste nehézkes, szárnyai pedig rövid távú, erőlködő repülésre alkalmasak. Többnyire a vízparti ágakon mozog, és csak rövid távolságokra repül egyik növényről a másikra. A táplálékot adó levelek helyben bőségesen rendelkezésére állnak.

Miért van kellemetlen szaga?

A Hoacin jellegzetes szaga a levéltáplálék emésztésével függ össze. A begyében baktériumok erjesztik a növényi anyagot, és ennek melléktermékei erős, pézsmás szagot okozhatnak. A madár ettől nem lesz veszélyes vagy támadó. A szag a faj természetes emésztésének következménye, és több helyi elnevezésében is megjelenik.

Hány tojást rak, és meddig kotlik?

A Hoacin általában két vagy három tojást rak a víz fölé, ágakra épített fészkébe. A kotlás körülbelül 32 napig tart, és abban mindkét szülő részt vesz. A költés az esős évszakhoz igazodik, ezért a pontos időzítés az elterjedési terület különböző részein eltérhet. A fiókák kikelésük után még több hétig a fészekben maradnak.

Veszélyeztetett faj a Hoacin?

A Hoacin jelenleg a nem fenyegetett kategóriába tartozik, de ez nem jelenti azt, hogy minden állománya biztonságban van. Mocsaras és folyóparti élőhelyeinek átalakítása csökkentheti a számára alkalmas területeket. Egyes vidékeken vadásszák, a költőhelyeken zajló turizmus pedig zavarhatja a fiókák felnevelését. Az élőhelyek megőrzése ezért fontos.

Ez is érdekelhet

Fotó: Brett/Tele · GBIF · CC BY 4.0

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.