Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Ismerd meg a fajt

Fehérorrú koati

Nasua narica

A fehérorrú koati Közép-Amerika és Mexikó erdeinek ügyes, nappal aktív ragadozója. A nőstények és a fiatalok csoportokban élnek, a kifejlett hímek többnyire magányosak.

Fehérorrú koati (Nasua narica)
Fehérorrú koati · Nasua narica

A faj legfontosabb adatai

Tudományos névNasua narica
TesthosszFej és törzs: 43-66 cm
Farok / egyéb méretKb. 40-70 cm
TesttömegJellemzően 3,5-5,6 kg
ÉlettartamVadban: jellemzően legfeljebb 7-14 év
ElterjedésAz Egyesült Államok délnyugati részétől Panamáig és Kolumbiáig
ÉlőhelyErdők, száraz erdők, bozótosok és füves élőhelyek
TáplálkozásGyümölcsök, magvak, gerinctelenek és kisebb gerincesek
Aktív időszakFőként nappali
Társas életA nőstények csoportban, a kifejlett hímek többnyire egyedül élnek
Szaporodási időA szaporodás fő időszaka február-március
Vemhességi időKb. 78 nap
Utódok számaÁtlagosan 4,17 kölyök
UtódgondozásA kölykök kezdetben rejtett szülőüregben fejlődnek
PihenőhelyÉjszakára fákon, üregekben vagy sziklahasadékokban pihen
ÉrzékelésJól fejlett szaglása segíti a talaj avarjának átkutatását
HangadásHangos csipogással, morgással és visítással kommunikál
MozgásJól mászik, hosszú farka az egyensúlyt segíti
Ökológiai szerepMagvakat terjeszt, és sokféle gerinctelen zsákmányt fogyaszt
Magyarországi jelenlétMagyarországon nem őshonos, állatkerti fajként fordulhat elő

Rendszertani besorolás

Egy kicsit közelebbről

Ismerd meg közelebbről!

Hosszú orr, gyűrűs farok

A fehérorrú koati karcsú, mosómedveszerű emlős. Hosszú, mozgékony orra és erős mellső lábai segítik abban, hogy az avarban és a talaj repedéseiben kutasson táplálék után.

A farka gyakran felfelé áll, amikor sétál. Mászáskor főként az egyensúlyozást segíti, nem kapaszkodófarokként működik.

Csoportban vagy magányosan

A nőstények a kölykeikkel és a fiatal állatokkal együtt laza csoportokat, úgynevezett bandákat alkotnak. Egy csoportban rendszerint 4-20 koati mozog együtt.

A kifejlett hímek többnyire külön élnek, és főleg a szaporodási időszakban keresik a nőstények társaságát.

Az erdő talaján kutat

A koati ideje nagy részét a talajon tölti, ahol gyümölcsök, magvak, rovarok, pókok, gyíkok és kisebb emlősök után kutat. Hosszú orrával és karmaival az avart is alaposan átvizsgálja.

Ha veszélyt érez, gyorsan fára mászik. Éjszakára rendszerint magasabb, védettebb pihenőhelyet választ.

Rejtett szülőüreg

A nőstény a szülés előtt különválik a csoporttól, és faodút, sziklahasadékot vagy más rejtett helyet keres. A vemhesség körülbelül 78 napig tart.

A kölykök kezdetben védett rejtekhelyen maradnak. Később csatlakoznak az anyához, és fokozatosan tanulják meg a táplálékkeresést és a mászást.

Elterjedés

Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint MaartenAntarktisz
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített

Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.

Az Egyesült Államok délnyugati részétől Panamáig és Kolumbiáig

Őshonos elterjedése az Egyesült Államok délnyugati részétől Mexikón és Közép-Amerikán át Panamáig, valamint Kolumbia egyes részeiig húzódik. A térképes országlista a rendszeres természetes előfordulást jelzi, nem tartalmazza az alkalmi kóborlást vagy a bizonytalan adatokat.

Életmód röviden

Az állat élete egy pillantásra

Mikor aktív?

Nappal aktív, főleg a talajon keres táplálékot, de ügyesen mászik fára is.

Hogyan él?

A nőstények és a fiatalok 4-20 példányos csoportokban élnek. A kifejlett hím többnyire magányos.

Hogyan mozog?

Hosszú farka mászáskor egyensúlyozásra szolgál, járás közben gyakran felfelé tartja.

Mivel táplálkozik?

Mindenevő: gyümölcsöket, magvakat, gerincteleneket, gyíkokat és kisebb emlősöket fogyaszt.

Szaporodás és utódgondozás

A nőstény szülőüreget keres, majd a kölyköket több hétig rejtekhelyen neveli.

Ember közelében

Nem háziállat. Közelről vad és erős állat, ezért ne etesd és ne próbáld megérinteni.

Mekkora hozzád képest?

Állat: 66 cmEmber: 170 cm

Közös méretarány; a rajz a család jellemző testformáját szemlélteti. Az ember magassága 170 cm.

Mi veszélyezteti?

Az élőhelyek átalakítása és a vadászat helyenként csökkenti az állományokat. A faj egészében nem veszélyeztetett, de egyes helyi populációk sérülékenyek lehetnek.

Élőhelyek sérüléseVadászat
01 Egy érdekes részlet

Miért áll felfelé a koati farka?

A hosszú, gyűrűs farok már messziről feltűnik, amikor a koati a talajon halad. Ilyenkor a farok részben jelzésként is működhet, mert a csoport tagjai könnyebben követik egymást a sűrű növényzetben.

Mászás közben inkább az egyensúlyozásban van szerepe. A koati ügyesen mozog ágakon és törzseken, de a farka nem valódi kapaszkodófarok, ezért nem tud vele úgy megfogni tárgyakat, mint például egyes főemlősök.

02 Egy érdekes részlet

A magányos hímek története

A kifejlett hímek többnyire magányosan élnek, miközben a nőstények és a fiatalok csoportokban mozognak. Ez a különbség a koati társas életének egyik legjellegzetesebb vonása.

A hímek mégsem teljesen elszigeteltek. A szaporodási időszakban felkeresik a nőstények csoportjait, majd ismét külön útra térnek. A magányos életmód csökkentheti a táplálékért folyó versenyt, miközben a kölykök felnevelését a nőstények közössége segíti.

03 Egy érdekes részlet

Az orr, amely minden zugot átvizsgál

A koati hosszú, rugalmas orra nem pusztán látványos külső bélyeg. A szaglás és a tapintás segítségével az avarban, korhadó fatörzsekben és sekély talajüregekben is megtalálja a rejtőző táplálékot.

Ez a keresési módszer sokféle táplálékhoz alkalmazkodik. A koati nem egyetlen zsákmányfajra támaszkodik, hanem az évszak és az élőhely kínálatához igazítja étrendjét, így gyümölcsöt, rovarokat és kisebb gerinceseket is fogyaszt.

Amire sokan kíváncsiak

Kérdések és válaszok

Hol él a fehérorrú koati?

A fehérorrú koati az Egyesült Államok délnyugati részétől Mexikón és Közép-Amerikán át Panamáig, valamint Kolumbia egyes részein fordul elő. Élőhelyei változatosak: száraz erdőkben, trópusi erdőkben, bozótosokban és egyes füves területeken is megél. A pontos helyi elterjedés az élőhely állapotától és a vadászattól is függ.

Mit eszik a fehérorrú koati?

Mindenevő állat, ezért étrendje az adott élőhely kínálatához igazodik. Gyümölcsöket és magvakat, valamint rovarokat, pókokat, más gerincteleneket, gyíkokat és kisebb emlősöket is fogyaszt. Hosszú orrával és karmaival átkutatja az avart, a korhadó fatörzseket és a talaj kisebb üregeit, így sok rejtett táplálékot is megtalál.

Csoportosan él a fehérorrú koati?

A nőstények és a fiatal állatok rendszerint csoportokban élnek. Ezekben a bandákban általában 4-20 egyed mozog együtt, és a kölykök felügyeletében több nőstény is részt vehet. A kifejlett hímek többnyire magányosak, és csak a szaporodási időszakban csatlakoznak átmenetileg a nőstények csoportjaihoz.

Veszélyes lehet az emberre?

A fehérorrú koati vadállat, ezért nem szabad megközelíteni, etetni vagy megfogni. Általában kerüli az embert, de sarokba szorítva, kölykei közelében vagy táplálék miatt védekezően viselkedhet. Erős karmai és fogai sérülést okozhatnak. Vadon mindig hagyj neki menekülési útvonalat, és ne kínálj neki ételt.

Mekkora a fehérorrú koati?

A kifejlett fehérorrú koati fejének és törzsének hossza nagyjából 43-66 centiméter. Ehhez körülbelül 40-70 centiméteres farok társul, így a teljes hossza jóval egy méter fölé is kerülhet. Tömege rendszerint 3,5-5,6 kilogramm, de az ivar, az évszak és az élőhely táplálékkínálata között is lehet különbség.

Meddig él a fehérorrú koati?

A vadon élő példányok élettartamáról többféle adat ismert, de jellemzően körülbelül 7-14 évet adnak meg. A fogságban tartott koatik átlagosan hosszabb ideig élhetnek, mert rendszeresen kapnak táplálékot és állatorvosi ellátást. Az egyedi rekordokat nem szabad tipikus értéknek tekinteni, mert az életkor erősen függ az élőhelytől és a túlélési esélyektől.

Mikor születnek a kölykei?

A fehérorrú koati szaporodásának fő időszaka rendszerint februárra és márciusra esik, de a pontos időzítés területenként változhat. A vemhesség körülbelül 78 napig tart. A nőstény ezután többnyire védett szülőüreget használ, ahol a kölykök kezdetben rejtve maradnak, mielőtt követni kezdenék az anyjukat.

Miért fontos a koati az erdei ökoszisztémában?

A koati többféle szerepet tölt be az erdei életközösségben. Gyümölcsök fogyasztásakor magokat nyel le, majd más helyen üríti ki őket, így hozzájárulhat bizonyos növények terjedéséhez. Emellett sok rovart és más gerinctelent fogyaszt, ezért a táplálékhálózat középső szintjén álló, sokoldalú mindenevőként vesz részt az erdő működésében.

Ez is érdekelhet

Fotó: Bruce Harlick from San Francisco, CA, United States · Wikimedia Commons · CC BY 2.0

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.