A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Barna test, apró nyúlványok
A csöves tengeri uborka hengeres, puha testű tüskésbőrű. Színe világos- vagy vörösesbarnától a lilásbarna árnyalatokig változhat, bőrét pedig sötétebb, húsos nyúlványok borítják.
Hasoldalán három sorban ülnek a tapadó lábak. Ezekkel lassan kúszik a fenéken, miközben rövid tapogatói az üledékből a szájához terelik a táplálékot.
Homokot eszik, szerves anyagot válogat
A faj nem vadászik: homokot, iszapot és a hozzájuk tapadó szerves részecskéket vesz fel. Emésztőrendszere kiválogatja a hasznosítható törmeléket és a mikroalgákat.
A megmaradó, megtisztított üledék a végbélnyíláson át távozik, gyakran apró hurkákhoz hasonló formában. Ezzel a tengeri uborka folyamatosan átforgatja a fenék felső rétegét.
Nyári szaporodás a tengerfenéken
A szaporodási időszakban a fekvő állatok részben felegyenesednek, és ivarsejtjeiket a vízbe bocsátják. A megtermékenyítés a tengervízben történik, ezért a sikerhez egyszerre több egyed kibocsátása szükséges.
A Földközi-tenger északkeleti részén a gonádok fejlődése tavasszal gyorsul fel, az ívás pedig főként júliusban és augusztusban zajlik. A kikelő lárvák egy ideig a vízoszlopban sodródnak.
Hasonló fajoktól nehéz elkülöníteni
A Földközi-tengerben több, hasonló külsejű tengeri uborka él. A biztos azonosításhoz gyakran nem elég a szín és a testforma, hanem a bőr mikroszkopikus mésztestecskéit is meg kell vizsgálni.
A csöves tengeri uborka egyik fontos bélyege, hogy nincs Cuvier-féle tömlője. Ez különbözteti meg például a földközi-tengeri uborkától, amely zavaráskor fehér, ragacsos fonalakat képes kilökni.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
A Földközi-tengerben és az Atlanti-óceán keleti, mérsékelt övében.
A források alapján a faj a Földközi-tenger partvidékén, valamint az Atlanti-óceán keleti mérsékelt övében fordul elő. Az országlista a SeaLifeBase által felsorolt 12 természetes előfordulási területet tartalmazza; az Atlanti-óceáni régebbi adatok egy részét más, hasonló fajokkal való összetévesztés miatt óvatosan kell kezelni.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Lassan mozog, főként a tengerfenéken táplálkozik és pihen.
Hogyan él?
Többnyire magányosan él, de kedvező élőhelyen nagyobb sűrűségben is előfordul.
Hogyan mozog?
Hasoldalán három sorban elhelyezkedő tapadó lábakkal kúszik.
Mivel táplálkozik?
Homokot és iszapot vesz a szájába, majd kiszűri belőle a szerves törmeléket.
Szaporodás és utódgondozás
Ivarsejtjeit nyáron a vízbe bocsátja; utódait nem gondozza.
Ember közelében
Nem agresszív, és a közeli rokon fajokkal ellentétben nem lök ki Cuvier-féle tömlőket.
Mekkora hozzád képest?
Közös méretarány; a rajz a család jellemző testformáját szemlélteti. Az ember magassága 170 cm.
Mi veszélyezteti?
A tengeri uborkák halászata helyenként csökkentheti az állományait. A fenékkotrás és az élőhelyek bolygatása szintén kedvezőtlen lehet.
A tengerfenék lassú kertésze
A csöves tengeri uborka mozgása első pillantásra alig látható, mégis folyamatosan dolgozik. Tapadó lábaival lassan előrehalad, közben pedig nagy mennyiségű üledéket vesz fel és dolgoz fel.
Ez a tevékenység nem pusztán táplálkozás. A kiürített homokkal a fenék felső rétegei keverednek, így a faj a tengerfenék anyagforgalmának egyik látványtalan résztvevője.
Miért fontosak a tengerifű-mezők?
A faj gyakran él Posidonia- és más tengerifű-mezők közelében. Ezek a növények lassítják a víz mozgását, megkötik az üledéket, és búvóhelyet kínálnak a fiatal tengeri uborkáknak.
A tengerifű-mezők pusztulása ezért közvetve ezt a fajt is érintheti. A fenék bolygatása nemcsak a növényeket tépi ki, hanem az üledék szerkezetét és a benne élő apró szervezetek közösségét is megváltoztatja.
A tengeri uborkák halászatának ára
A csöves tengeri uborkát több mediterrán országban gyűjtik vagy halásszák, részben exportpiacokra. A lassú mozgás és a fenéken élő életmód miatt a könnyen elérhető állományok gyorsan megfogyatkozhatnak.
A túlzott kitermelés hatását nehéz mindenütt pontosan megítélni, mert az állományok mérete és a halászati szabályok térségenként eltérnek. A faj védelméhez ezért a helyi fogási adatok és a fenék élőhelyeinek állapota egyaránt fontos.
Kérdések és válaszok
Mekkora a csöves tengeri uborka?
A kifejlett csöves tengeri uborka többnyire 20–30 centiméter hosszú, de nagyobb példányai a 40 centimétert is elérhetik. Teste hengeres, átmérője körülbelül 6 centiméter lehet. A közölt tömegadatok eltérnek a vizsgált állomány, a teltség és a mérési módszer szerint; gyakran mintegy 340 grammot adnak meg, de ennél nehezebb példányokat is leírtak.
Hol él a csöves tengeri uborka?
A faj elsősorban a Földközi-tengerben fordul elő, de elterjedését egyes források az Atlanti-óceán keleti, mérsékelt övéig, akár a Vizcayai-öbölig is kiterjesztik. Homokos vagy iszapos fenéken, üledékes sziklákon és tengerifű-mezőkben él. Többnyire sekély vízben található, de körülbelül 100–130 méteres mélységből is vannak adatok.
Mit eszik ez a tengeri uborka?
A csöves tengeri uborka az üledék szerves anyagait hasznosítja. Tapogatóival homokot és iszapot vesz fel, majd emésztőrendszere kiválogatja a baktériumokat, mikroalgákat és más apró szerves részecskéket. A hasznosíthatatlan ásványi szemcsék a végbélnyíláson át távoznak. Emiatt a faj táplálkozás közben a tengerfenék felső rétegét is átforgatja.
Veszélyes az emberre?
A csöves tengeri uborka nem támad emberre, és a közeli rokon, Cuvier-féle tömlőket kilökő fajokkal ellentétben ennél a fajnál ez a védekezés nem ismert. Ettől függetlenül vadon élő állatként nem érdemes megfogni vagy kiemelni a vízből. A sérülékeny test könnyen károsodhat, az állat pedig a bolygatástól fölösleges stressznek van kitéve.
Hogyan mozog a tengerfenéken?
A mozgásban a hasoldalon három sorban elhelyezkedő tapadó lábak vesznek részt. Ezek apró, hidraulikusan működő nyúlványok, amelyekkel az állat a fenékhez rögzíti magát, majd lassan előrehúzza a testét. A csöves tengeri uborka kifejezetten lassú állat; egy ismertető szerint óránként nagyjából 5–6 métert tud megtenni, miközben folyamatosan táplálkozik.
Mikor szaporodik?
A csöves tengeri uborka szaporodása főként a melegebb hónapokra esik. A Földközi-tenger északkeleti részén a gonádok tavasszal kezdenek érni, az ivarsejtek kibocsátása pedig leginkább júliusban és augusztusban figyelhető meg. A hímek és a nőstények a vízbe bocsátják ivarsejtjeiket, így a megtermékenyítés külső. Az utódokat a kifejlett állatok nem gondozzák.
Miben különbözik a földközi-tengeri uborkától?
A csöves tengeri uborka és a földközi-tengeri uborka hasonló élőhelyen fordul elő, ezért terepen könnyű összetéveszteni őket. Fontos különbség, hogy a földközi-tengeri uborka zavaráskor fehér, ragacsos Cuvier-féle tömlőket lökhet ki a kloákájából, míg a csöves tengeri uborka erre nem képes. A biztos azonosításhoz sokszor mikroszkópos vizsgálat szükséges.
Milyen veszélyek fenyegetik?
A fajra elsősorban a célzott vagy járulékos tengeriuborka-halászat jelenthet nyomást. A törékeny tengerifű-mezők és az üledékes fenék bolygatása szintén ronthatja az élőhely minőségét. A veszélyeztetettség helyi szinten eltérő lehet, mert a halászat erőssége és szabályozása nem azonos a teljes mediterrán térségben. Egyetlen általános fogási adat ezért nem írja le minden állomány helyzetét.
Él-e Magyarországon?
Nem. A csöves tengeri uborka tengeri állat, természetes elterjedése a Földközi-tengerhez és az Atlanti-óceán keleti, mérsékelt térségéhez kötődik. Magyarország szárazföldi ország, ezért hazai természetes vizeinkben nem fordul elő. Állatkertben vagy tengeri bemutatóhelyen elvileg tartható lenne, de ez nem jelentene magyarországi vadon élő állományt, és erre a fajra vonatkozó konkrét hazai tartási adatot nem találtam.
Fotó: no rights reserved · iNaturalist · CC0 1.0