A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Áttetsző test, jellegzetes „fülek”
A fülesmedúza ernyője többnyire áttetsző, korong alakú, alján pedig négy patkóhoz vagy fülhöz hasonló ivarszerv látható. Innen ered a magyar neve. A peremen rövid csápok sorakoznak, amelyek csalánsejtjeikkel apró zsákmányt ejtenek el.
Lassan úszik, többnyire sodródik
Az ernyő ritmikus összehúzásával képes helyet változtatni, de nem erős úszó. A vízáramlás és a szél ezért nagy szerepet játszik abban, hol bukkan fel. Sekély part menti vizekben, kikötőkben, fjordokban és folyótorkolatok közelében is megélhet.
Kétféle életforma egy faj életében
A kifejlett medúzák ivarosan szaporodnak. A megtermékenyített petéből kikelő planula rövid ideig úszik, majd kemény felszínhez tapad, és helyhez kötött polippá alakul.
A polip bimbózással új polipokat hozhat létre, vagy ephyra nevű fiatal medúzákat bocsáthat ki. Ezek fokozatosan fejlődnek kifejlett medúzává.
Fontos szereplő a táplálékhálózatban
A fülesmedúza planktonnal, apró rákokkal, puhatestűekkel, halikrával és halivadékkal táplálkozik. Nagy rajai ezért érezhetően befolyásolhatják a part menti táplálékhálózatot.
Közben maga is zsákmány: halak, tengeri teknősök, madarak és más medúzák is fogyasztják. Áttetsző teste nehezebben észrevehető, csalánsejtjei pedig a támadók ellen is védelmet adnak.
Elterjedés
Az elterjedés térképes jelölése még nincs kitöltve.
Mérsékelt és trópusi tengerek világszerte
A faj kozmopolita elterjedésű: mérsékelt és trópusi tengerek part menti vizeiben világszerte előfordul. A rendelkezésre álló fajleírások nem adnak teljes, országonként ellenőrzött előfordulási listát, ezért a térképes országfelsorolás itt nem teljesíthető megbízhatóan.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
A part menti felszíni vizekben sodródik, közben ernyőjének lüktetésével lassan úszik.
Hogyan él?
Gyakran nagy rajokba tömörül, de nincs összetett társas viselkedése.
Hogyan mozog?
Az áramlás és a szél messzire sodorhatja; ernyőjének lüktetésével irányítja mozgását.
Mivel táplálkozik?
Planktonnal, rákok lárváival, puhatestűekkel, halikrával és apró halakkal táplálkozik.
Szaporodás és utódgondozás
A lárvák fejlődését nem gondozza. Polipállapotban ivartalanul is szaporodik.
Ember közelében
Csípése általában enyhe, és többnyire nem hatol át az ember bőrén.
Mekkora hozzád képest?
Közös méretarány; a rajz a család jellemző testformáját szemlélteti. Az ember magassága 170 cm.
Mi veszélyezteti?
A tengeri szennyezés és a part menti élőhelyek átalakulása megváltoztathatja a polipok számára fontos felszíneket. Nagy rajai a halikrákra és a halivadékokra is hatással lehetnek.
Amikor a medúza eltűnik a vízben
A fülesmedúza teste nagyrészt víz, ezért a fény könnyen áthalad rajta. Felülről és alulról is nehéz észrevenni, különösen akkor, amikor a víz tiszta és a test szinte színtelen.
Ez az áttetszőség nem tökéletes álcázás, de csökkenti annak esélyét, hogy a ragadozók időben felfedezzék. A négy színes ivarszerv közben jól kirajzolódik, így a faj jellegzetes mintázata könnyen felismerhető.
Egy medúza, két különböző életmód
A kifejlett fülesmedúza szabadon lebegő állat, a polipja viszont a tengerfenékhez vagy más kemény felszínhez tapad. Ugyanannak a fajnak ez a két alakja egészen más környezetet használ.
A polip kedvező körülmények között újabb polipokat hoz létre, majd ephyra nevű fiatal medúzákat bocsát ki. Így egyetlen megtapadt polipból több utód is származhat, miközben a kifejlett medúzák ivaros szaporodással biztosítják a genetikai keveredést.
Miért jelennek meg néha tömegesen?
A fülesmedúza akkor is nagy számban összegyűlhet, amikor nem minden egyed aktívan úszik ugyanabba az irányba. A szél, az áramlás, a partvonal alakja és a sekély öblök együtt sűríthetik egy helyre az állatokat.
A nagy rajok sok planktonfogyasztó élőlényt fognak meg, és halikrából vagy halivadékból is fogyaszthatnak. Ezért a rajok időszakosan módosíthatják a part menti táplálékhálózat működését, még akkor is, ha később gyorsan szétszóródnak.
Kérdések és válaszok
Veszélyes az emberre a fülesmedúza?
A fülesmedúza csalánsejtjei többnyire túl gyengék ahhoz, hogy áthatoljanak az ember bőrén, ezért csípése általában enyhe vagy észrevétlen. Ettől még nem érdemes megfogni, mert az egyedi érzékenység eltérhet, a partra sodródott példány csápjai pedig rövid ideig még ingerelhetnek. Ismeretlen medúzához ne nyúlj puszta kézzel.
Miért nevezik fülesmedúzának?
A kifejlett állat testének alsó részén négy, patkó vagy fül alakjára emlékeztető ivarszerv látható. Ezek színe gyakran rózsaszínes, lilás vagy kékes, miközben az ernyő nagyrészt áttetsző marad. A „fül” nem valódi fül, és nem hallószerv: a szaporodásban részt vevő ivarszervről van szó.
Hol él a fülesmedúza?
A faj elsősorban tengerek part menti, sekély vizeiben fordul elő, de kikötőkben, fjordokban, öblökben és folyótorkolatok brakkvizében is megjelenhet. Elterjedése nagyon széles, mérsékelt és trópusi tengerekből egyaránt ismert. A pontos fajazonosítás azonban nem mindig egyszerű, mert az Aurelia nemzetség közeli fajai külsőre hasonlíthatnak egymásra.
Mekkora lehet egy fülesmedúza?
A kifejlett fülesmedúza ernyője többnyire 15–30 centiméter átmérőjű, de kedvező körülmények között ennél nagyobbra is nőhet. A különböző tengerekben és évszakokban mért méretek eltérnek, ezért egyetlen szám nem írja le minden állományt. A csápjai rövidek, és nem alkotnak hosszú, ostorszerű függeléket.
Mit eszik a fülesmedúza?
A fülesmedúza főként planktonnal táplálkozik, például apró rákokkal, kerekesférgekkel és más kis vízi élőlényekkel. Megfoghat halikrát, halivadékot, puhatestűeket és kisebb medúzákat is. A zsákmány a csápokhoz és a test pereméhez kerül, onnan a szájkarok továbbítják a test közepén található emésztőüregbe.
Hogyan szaporodik a fülesmedúza?
A hímek és a nőstények külön egyedek. A megtermékenyítés után a planulának nevezett lárva rövid ideig szabadon úszik, majd kemény felszínhez tapad, és polippá fejlődik. A polip ivartalanul is szaporodhat, később pedig ephyra nevű fiatal medúzákat bocsát ki. Ezek növekedve válnak ivarérett medúzává.
Meddig él egy fülesmedúza?
A szabadon úszó kifejlett medúza élettartama általában körülbelül egy év, de a természetben legfeljebb két éves egyedeket is leírtak. A fejlődési ciklus hossza függ a víz hőmérsékletétől, sótartalmától és a táplálék mennyiségétől. A polipállapot ettől eltérően sokkal tovább fennmaradhat, és kedvező körülmények között újabb medúzákat hozhat létre.
Úszik vagy csak sodródik a fülesmedúza?
Mindkettő igaz, de a sodródás fontosabb szerepet játszik. Az ernyő ritmikus összehúzásával a fülesmedúza lassan úszik, főként azért, hogy a felszín közelében maradjon és a táplálékos vízrétegekben mozogjon. Hosszabb távon azonban a szél, a hullámzás és a tengeri áramlások határozzák meg, merre jut el.
Fotó: Wikimedia Commons · Wikimedia Commons · CC BY-SA 3.0