Amerikai pocoknyúl vs. Tolai nyúl – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Amerikai pocoknyúl és Tolai nyúl
Amerikai pocoknyúl
Ochotona princeps
Az amerikai pocoknyúl Észak-Amerika nyugati részének sziklás hegyvidékein élő, zömök testű nyúlalakú emlős. Nem alszik téli álmot: a rövid nyári időszakban növényeket szárít és raktároz a télre.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Tolai nyúl
Lepus tolai
A tolai nyúl Közép- és Kelet-Ázsia száraz sztyeppéin, félsivatagaiban és hegyvidéki élőhelyein élő nyúlféle. A forrásban szereplő „sivatagi nyúl” elnevezés helyett a faj pontosabb magyar megnevezése a tolai nyúl.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Amerikai pocoknyúl | Tolai nyúl |
|---|---|---|
| Tudományos név | Ochotona princeps | Lepus tolai |
| Testhossz | 16,2–21,6 cm | 40–59 cm |
| Farok / egyéb méret | Nincs jól látható farka | 7,2–11 cm |
| Testtömeg | Jellemzően 121–176 g | 1,7–2,7 kg |
| Élettartam | Vadaskörülmények között átlagosan kb. 3 év; legfeljebb 7 év | – |
| Elterjedés | Nyugat-Kanada és az Egyesült Államok nyugati, hegyvidéki részei | Közép- és Kelet-Ázsia |
| Élőhely | Sziklatörmelékes lejtők, lávamezők, magashegyi rétek | Sztyepp, félsivatag, hegyvidéki puszta |
| Táplálkozás | Füvek, sások, gyógynövények és más lágyszárú növények | Füvek, lágyszárúak, gyökerek |
| Aktív időszak | Nappal aktív, egész évben mozog | Alkonyatkor és éjszaka aktív |
| Társas élet | Területvédő; a szomszédos területeket gyakran párok birtokolják | Többnyire magányos |
| Szaporodási idő | Nyáron gyűjt és szárít, télen a raktározott növényeket fogyasztja | Szaporodása főként tavasztól őszig tart |
| Utódfejlődés ideje | Kb. 30 nap | Körülbelül 42–48 nap |
| Utódok száma | Almonként átlagosan 3 kölyök; évente rendszerint 2 alom | Almonként általában 1–9 kölyök |
| Utódgondozás | A kölykök körülbelül 4 hetesen válnak önállóvá | A kölykök szőrösen, nyitott szemmel születnek |
| Pihenőhely | Sziklák közötti résekben, törmelékmezők üregeiben húzódik meg | Sekély talajmélyedésben, úgynevezett fekvőhelyen pihen |
| Érzékelés | Érzékeny a hőmérsékletre; a sziklák alatti hűvösebb résekben hűti magát | Jó látás, hallás és szaglás |
| Hangadás | Éles, magas hangú füttyel jelezhet | – |
| Mozgás | Ügyesen kapaszkodik és ugrál a sziklák között | Gyors futó, meneküléskor irányt vált |
| Ökológiai szerep | Növényevő hegyvidéki faj, amely növényi raktáraival a téli időszakhoz alkalmazkodik | Növényevő zsákmányállat és magterjesztő |
| Magyarországi jelenlét | Magyarországon nem őshonos | Magyarországon nem őshonos faj |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.