Apácahantmadár vs. Kékfarkú (Tarsiger cyanurus) – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Apácahantmadár és Kékfarkú (Tarsiger cyanurus)
Apácahantmadár
Oenanthe pleschanka
Az apácahantmadár sziklás, száraz élőhelyekhez kötődő, vonuló énekesmadár. Eurázsia déli és középső részén költ, telelőterülete főként Kelet-Afrikában és Délnyugat-Arábiában található.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Kékfarkú (Tarsiger cyanurus)
Tarsiger cyanurus
A kékfarkú az északi tajga és Kelet-Ázsia erdeiben költő, Délkelet-Ázsiában telelő, feltűnő kék farkú énekesmadár. Magyarországon ritka kóborló; első bizonyított előfordulását 2010-ben jegyezték fel.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Apácahantmadár | Kékfarkú (Tarsiger cyanurus) |
|---|---|---|
| Tudományos név | Oenanthe pleschanka | Tarsiger cyanurus |
| Testhossz | Körülbelül 14–16 cm | 13–15 cm |
| Farok / egyéb méret | – | Kék, a tojónál tompább árnyalatú |
| Testtömeg | 12–23 g | 10–18 g |
| Élettartam | – | – |
| Elterjedés | Délkelet-Eurázsia; telel Kelet-Afrikában és Arábiában | Észak-Eurázsia; telelőterülete Délkelet-Ázsia |
| Élőhely | Sziklás lejtők, félsivatagok, puszták és folyópartok | Nedves tajga, tűlevelű és elegyes erdő, sűrű aljnövényzet |
| Táplálkozás | Főként hangyák, bogarak és más gerinctelenek | Főként rovarok és más ízeltlábúak; ősszel bogyók és magvak |
| Aktív időszak | Nappali | Nappali |
| Társas élet | A költési időszakban többnyire párban él | Költéskor többnyire territoriális és magányos |
| Szaporodási idő | Vonuló; májustól nyár végéig költőterületén | Költés: május–július; vonulás: ősszel és tavasszal |
| Utódfejlődés ideje | tojásokon fejlődik | kotlás általában körülbelül 13–14 nap |
| Utódok száma | Fészekaljanként általában 4–6 tojás | Többnyire 3–7 tojás; a fiókák kb. két hét után repülnek ki |
| Utódgondozás | A tojó kotlik; a fiókákat mindkét szülő eteti | A tojásokat főként a tojó kotolja; mindkét szülő etet |
| Pihenőhely | Sziklahasadékban, üregben vagy partfal üregében fészkel | Talajközeli üregben, gyökerek között, tuskóban vagy partfal üregében |
| Érzékelés | Jól fejlett látás segíti a zsákmány felkutatását | Jól fejlett látás és hallás; zsákmányát főként vizuálisan keresi |
| Hangadás | – | Rövid hívóhangok és dallamos, változatos ének |
| Mozgás | Földön futva és alacsony kiülőhelyekről vadászik | Hosszú távú vonuló; Japán egyes állományai részben helyben maradnak |
| Ökológiai szerep | Rovarokkal táplálkozó, nyílt élőhelyekhez kötődő faj | Ízeltlábúakat fogyaszt, és a bogyók magvainak terjesztésében is részt vehet |
| Magyarországi jelenlét | Ritka kóborló; állandó hazai költőállománya nincs. | Ritka kóborló; első bizonyított adata 2010. október 12-én volt |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.