Csalitjáró pocok vs. Dzsungáriai törpehörcsög – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Csalitjáró pocok és Dzsungáriai törpehörcsög
Csalitjáró pocok
Microtus agrestis
A csalitjáró pocok nedves rétek, patakpartok és dús aljnövényzetű erdőszélek apró rágcsálója. Európa és Észak-Ázsia nagy részén elterjedt, Magyarországon főként a Dunántúlon ismert.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Dzsungáriai törpehörcsög
Cricetiscus sungorus
A dzsungáriai törpehörcsög apró, hideg sztyeppékhez alkalmazkodott rágcsáló, amelyet a szakirodalomban Phodopus sungorus néven ismernek. A legújabb taxonómiai adatbázisokban a Cricetiscus sungorus név is használatos, miközben a Phodopus kombináció továbbra is széles körben elterjedt.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Csalitjáró pocok | Dzsungáriai törpehörcsög |
|---|---|---|
| Tudományos név | Microtus agrestis | Cricetiscus sungorus |
| Testhossz | 10–13 cm | Fej-törzs hossz: 7–9 cm |
| Farok / egyéb méret | 2,8–3,5 cm | 5–15 mm |
| Testtömeg | 20–45 g | Körülbelül 30–55 g |
| Élettartam | A természetben 16–18 hónap | Fogságban többnyire 1,5–3 év |
| Elterjedés | Európa és Észak-Ázsia | Kazahsztán keleti része és Oroszország délnyugati Szibériája |
| Élőhely | Nedves rétek, patakpartok, erdőszélek | Sztyeppék, félsivatagos füves területek |
| Táplálkozás | Fűfélék, kétszikűek, páfrányok és magvak | Magvak, növényi részek és kisebb mennyiségű állati táplálék |
| Aktív időszak | Nappal és éjjel is aktív lehet | Főként éjszaka és szürkületben aktív |
| Társas élet | Többnyire magányos, territóriumtartó | Többnyire magányos; társításnál agresszió is kialakulhat |
| Szaporodási idő | Egész évben aktív; szaporodása főként tavasztól őszig tart | Télen fehéredő bunda és csökkent anyagcsere jellemzi |
| Utódfejlődés ideje | 18–22 nap | Körülbelül 19–21 nap |
| Utódok száma | Almonként rendszerint 1–8 kölyök | Almonként átlagosan mintegy 5 kölyök |
| Utódgondozás | A nőstény neveli és szoptatja a kölyköket | Az anya szoptatja és melegíti a fejletlen kölyköket |
| Pihenőhely | Fűből épített fészek és felszín alatti járatok | Föld alatti üregek, gyakran növényi vagy állati szőrrel bélelve |
| Érzékelés | Szaglása és hallása fontos a tájékozódásban | Jó szaglás és hallás; a látása gyengébb |
| Hangadás | Vékony cincogó és riasztó hangok | Ultrahangos és halk hangjelzéseket is használ |
| Mozgás | Alacsony növényzetben fut, járatokat használ | Gyors futó, ásásra és járatok használatára alkalmas |
| Ökológiai szerep | Zsákmányállat és növényevő magterjesztő | Zsákmányállat, magterjesztő és a sztyeppei táplálékhálózat része |
| Magyarországi jelenlét | Főként a Dél-Dunántúlon, továbbá a Balatontól északra és a Zemplénben | Nincs igazolt természetes magyarországi előfordulása |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.