Császármadár vs. Házityúk (Gallus gallus domesticus) – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Császármadár és Házityúk (Gallus gallus domesticus)
Császármadár
Tetrastes bonasia
A császármadár Eurázsia erdeinek rejtőzködő, főként növényevő fajdféléje. Magyarországon fokozottan védett, ritka állandó madár, amelynek hazai állománya az Északi-középhegységre szorult vissza.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Házityúk (Gallus gallus domesticus)
Gallus gallus domesticus
A házityúk a vörös dzsungeltyúk háziasított formája, amelyet világszerte tojás- és hústermelésre tartanak. Mindenevő, társas madár, természetes viselkedéséhez a kapirgálás, a porfürdőzés és a csapaton belüli rangsor is hozzátartozik.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Császármadár | Házityúk (Gallus gallus domesticus) |
|---|---|---|
| Tudományos név | Tetrastes bonasia | Gallus gallus domesticus |
| Testhossz | 35–39 cm | Típustól és nemtől függően változó |
| Farok / egyéb méret | 11–13 cm | Fajtától és ivartól függően változó |
| Testtömeg | 300–500 g | Típustól és nemtől függően változó |
| Élettartam | – | – |
| Elterjedés | Európa és Ázsia erdős övezetei | Világszerte, emberi tartásban |
| Élőhely | Többszintű elegyes erdők, sűrű aljnövényzettel | Ólak, kifutók, legelők és gazdaságok |
| Táplálkozás | Rügyek, levelek, bogyók, magvak; a fiókáknak rovarok | Gabonák, zöld növényi részek, rovarok és teljes értékű takarmány |
| Aktív időszak | Nappal aktív, többnyire a sűrű aljnövényzetben | Főként nappali |
| Társas élet | Párokban vagy családi csoportokban | Csapatban él, rangsorral |
| Szaporodási idő | Költése főként április–májusban zajlik | Egész évben tartható és szaporítható |
| Utódfejlődés ideje | a kotlás 23–27 nap | a tojás fejlődése kb. 21 nap |
| Utódok száma | Általában 7–11 tojás | Tojással szaporodik; a csibe általában 21 nap alatt kel ki |
| Utódgondozás | A tojó kotlik és vezeti a fiókákat | A kotló tyúk melegíti és vezeti a csibéket |
| Pihenőhely | Talajmélyedés bokor, gyökér vagy kidőlt fa mellett | Éjszakai ól, fészek és védett kifutó |
| Érzékelés | Jól fejlett látás és hallás, rejtőszínezettel | Jó látás és hallás; tapintási érzékelés a csőrben |
| Hangadás | A kakas dürgéskor sziszegő, sípoló hangot ad | Kukorékolás, kotkodácsolás és halk csipogás |
| Mozgás | Rövid, gyors repülések; többnyire a talajon mozog | Jár, kapirgál, rövid távon repül |
| Ökológiai szerep | Az erdei aljnövényzet és cserjeszint állapotát jelzi | Háziasított állat; takarmányt és szerves trágyát ad |
| Magyarországi jelenlét | Fokozottan védett; főként az Északi-középhegységben él | Széles körben tartott háziállat |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.