Császármadár vs. Siketfajd – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Császármadár és Siketfajd
Császármadár
Tetrastes bonasia
A császármadár Eurázsia erdeinek rejtőzködő, főként növényevő fajdféléje. Magyarországon fokozottan védett, ritka állandó madár, amelynek hazai állománya az Északi-középhegységre szorult vissza.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Siketfajd
Tetrao urogallus
A siketfajd Eurázsia idős, főként tűlevelű erdeinek nagy termetű tyúkféle madara, amelynél a kakas és a tojó külseje erősen eltér. Tavasszal hagyományos dürgőhelyeken zajló nászviselkedése, télen pedig tűlevelűekre épülő étrendje teszi különlegessé.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Császármadár | Siketfajd |
|---|---|---|
| Tudományos név | Tetrastes bonasia | Tetrao urogallus |
| Testhossz | 35–39 cm | Hím 74–90 cm, tojó 55–65 cm |
| Farok / egyéb méret | 11–13 cm | Legyezőszerű; pontos érték fajszinten változó |
| Testtömeg | 300–500 g | Hím 3,5–5 kg, tojó 1,5–2,5 kg |
| Élettartam | – | Legfeljebb körülbelül 10–15 év |
| Elterjedés | Európa és Ázsia erdős övezetei | Európa és Ázsia boreális, hegyvidéki erdői |
| Élőhely | Többszintű elegyes erdők, sűrű aljnövényzettel | Idős, szerkezetgazdag fenyő- és elegyes erdők |
| Táplálkozás | Rügyek, levelek, bogyók, magvak; a fiókáknak rovarok | Tűlevelek, rügyek, hajtások, bogyók; a csibék gerincteleneket is esznek |
| Aktív időszak | Nappal aktív, többnyire a sűrű aljnövényzetben | Nappali; hajnalban és alkonyatkor aktívabb |
| Társas élet | Párokban vagy családi csoportokban | Többnyire magányos; a kakasok dürgőhelyeken gyűlnek össze |
| Szaporodási idő | Költése főként április–májusban zajlik | Állandó lakó; egyes oroszországi állományok mozoghatnak |
| Utódfejlődés ideje | a kotlás 23–27 nap | Kotlás: 24–26 nap |
| Utódok száma | Általában 7–11 tojás | Általában 5–12 tojás |
| Utódgondozás | A tojó kotlik és vezeti a fiókákat | A tojásokat és a csibéket a tojó gondozza |
| Pihenőhely | Talajmélyedés bokor, gyökér vagy kidőlt fa mellett | Talajfészek; télen főként fákon éjszakázik |
| Érzékelés | Jól fejlett látás és hallás, rejtőszínezettel | Jó látás; a dürgés alatti halláscsökkenés nem teljes süketség |
| Hangadás | A kakas dürgéskor sziszegő, sípoló hangot ad | Koppintás, trilla, főcsattanás és köszörülés |
| Mozgás | Rövid, gyors repülések; többnyire a talajon mozog | A talajon keres; jól repül, fára is felgallyaz |
| Ökológiai szerep | Az erdei aljnövényzet és cserjeszint állapotát jelzi | Az idős, nyugodt erdei élőhelyek érzékeny jelzőfaja |
| Magyarországi jelenlét | Fokozottan védett; főként az Északi-középhegységben él | Nincs igazolt jelenlegi rendszeres természetes előfordulása |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.