Góliát madárpók (Theraphosa blondi) vs. Karéjos keresztespók – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Góliát madárpók (Theraphosa blondi) és Karéjos keresztespók
Góliát madárpók (Theraphosa blondi)
Theraphosa blondi
A góliát madárpók Dél-Amerika északi részének hatalmas termetű madárpókfaja, amely testhossz és testtömeg alapján a legnagyobb ismert pókok közé tartozik. Főként éjszaka aktív, talajlakó ragadozó, amely védekezéskor irritáló szőrszálakat hullajthat és hangot is kelthet.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Karéjos keresztespók
Argiope lobata
A karéjos keresztespók (Argiope lobata) feltűnő, nagy termetű keresztespók, amelynek nőstényét ezüstös színe és karéjozott potroha alapján könnyű felismerni. Meleg, száraz gyepekben és alacsony növényzeten szövi kör alakú hálóját; Magyarországon védett faj.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Góliát madárpók (Theraphosa blondi) | Karéjos keresztespók |
|---|---|---|
| Tudományos név | Theraphosa blondi | Argiope lobata |
| Testhossz | Testhossza legfeljebb kb. 12 cm; lábfesztávolsága kb. 25–30 cm | Nőstény: 16,5–25,5 mm; hím: 5–7,5 mm |
| Farok / egyéb méret | Nem alkalmazható; a pókoknak nincs farkuk | – |
| Testtömeg | Legfeljebb mintegy 175 g | – |
| Élettartam | A nőstény több mint 12 évig is élhet; a hím rövidebb életű | Nagyjából egyéves életciklus; pontos adat hiányos |
| Elterjedés | Venezuela, Guyana, Suriname, Francia Guyana és Brazília északi része | Dél-Európától Közép-Ázsiáig, Észak-Afrikában és Dél-Afrikában |
| Élőhely | Trópusi esőerdők talaja, gyakran nedves, mocsaras környezetben | Meleg, száraz gyepek, puszták, cserjések és alacsony növényzet |
| Táplálkozás | Rovarok, más ízeltlábúak, békák és kisebb gerincesek | Repülő és ugró ízeltlábúak, főként rovarok |
| Aktív időszak | Többnyire éjszakai | Főként nappal látható a háló közepén |
| Társas élet | Magányosan élő faj | Magányos; a hím a nőstény hálójának közelében élhet |
| Szaporodási idő | – | Leggyakrabban nyáron és ősszel látható |
| Utódfejlődés ideje | – | a nőstény petéket rak |
| Utódok száma | A nőstény általában több tucat, gyakran kb. 70–100 tojást rak | Petecsomóban fejlődő fiatal pókok |
| Utódgondozás | A nőstény őrzi és mozgatja a tojáskokont a fejlődés alatt | A nőstény petecsomót készít, utódgondozás nincs |
| Pihenőhely | Talajba vájt, selyemmel bélelt üreg vagy természetes mélyedés | Kör alakú fogóháló alacsony növényzet között |
| Érzékelés | A rezgésekre és mechanikai ingerekre különösen érzékeny | A háló rezgéseiből érzékeli a zsákmányt és a veszélyt |
| Hangadás | Veszély esetén dörzsöléssel sercegő, sziszegő hangot kelthet | – |
| Mozgás | Erőteljes, talajlakó járás; zsákmányát lesből támadja meg | A hálón és a növényzeten mászik; a fiatalok fonálszállal terjedhetnek |
| Ökológiai szerep | Nagy testű éjszakai ragadozóként szerepet játszik a talajlakó állatok közösségében | Repülő rovarok ragadozója, a nyílt gyepek táplálékhálózatának része |
| Magyarországi jelenlét | Őshonos előfordulása Magyarországon nem ismert | Védett faj; természetvédelmi értéke 5000 Ft |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.