Kékfarkú (Tarsiger cyanurus) vs. Kis légykapó – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Kékfarkú (Tarsiger cyanurus) és Kis légykapó
Kékfarkú (Tarsiger cyanurus)
Tarsiger cyanurus
A kékfarkú az északi tajga és Kelet-Ázsia erdeiben költő, Délkelet-Ázsiában telelő, feltűnő kék farkú énekesmadár. Magyarországon ritka kóborló; első bizonyított előfordulását 2010-ben jegyezték fel.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Kis légykapó
Ficedula parva
A kis légykapó eurázsiai elterjedésű, apró termetű énekesmadár, amely főként idős lombos erdőkben költ. Magyarországon ritka fészkelő, vonuláskor viszont az ország több részén is megjelenhet.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Kékfarkú (Tarsiger cyanurus) | Kis légykapó |
|---|---|---|
| Tudományos név | Tarsiger cyanurus | Ficedula parva |
| Testhossz | 13–15 cm | 11–12 cm |
| Farok / egyéb méret | Kék, a tojónál tompább árnyalatú | – |
| Testtömeg | 10–18 g | 8–11 g |
| Élettartam | – | – |
| Elterjedés | Észak-Eurázsia; telelőterülete Délkelet-Ázsia | Európa, a Kaukázus és Nyugat-Ázsia; telel Dél-Ázsiában |
| Élőhely | Nedves tajga, tűlevelű és elegyes erdő, sűrű aljnövényzet | Idős bükkösök, elegyes erdők, patakvölgyek |
| Táplálkozás | Főként rovarok és más ízeltlábúak; ősszel bogyók és magvak | Főként repülő és lomb között élő rovarok |
| Aktív időszak | Nappali | Nappali |
| Társas élet | Költéskor többnyire territoriális és magányos | A költési időben többnyire magányosan vagy párban él |
| Szaporodási idő | Költés: május–július; vonulás: ősszel és tavasszal | Április végétől szeptemberig költő- és átvonuló faj |
| Utódfejlődés ideje | kotlás általában körülbelül 13–14 nap | 13–14 napos kotlás |
| Utódok száma | Többnyire 3–7 tojás; a fiókák kb. két hét után repülnek ki | 4–7 tojás; a fiókák körülbelül 2 hét után repülnek ki |
| Utódgondozás | A tojásokat főként a tojó kotolja; mindkét szülő etet | A hím eteti a kotló tojót; később mindkét szülő etet |
| Pihenőhely | Talajközeli üregben, gyökerek között, tuskóban vagy partfal üregében | Természetes faüregekben és hasonló üregekben költ |
| Érzékelés | Jól fejlett látás és hallás; zsákmányát főként vizuálisan keresi | Jól fejlett látás segíti a repülő rovarok észlelését |
| Hangadás | Rövid hívóhangok és dallamos, változatos ének | Csengő füttyök; riasztása gyakran éles, pergő hang |
| Mozgás | Hosszú távú vonuló; Japán egyes állományai részben helyben maradnak | Hosszú távú vonuló; főként Dél-Ázsiában telel |
| Ökológiai szerep | Ízeltlábúakat fogyaszt, és a bogyók magvainak terjesztésében is részt vehet | Erdei rovarevő, a táplálékhálózat része |
| Magyarországi jelenlét | Ritka kóborló; első bizonyított adata 2010. október 12-én volt | Ritka költőfaj, vonuláskor sokfelé előfordul |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.