Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Ismerd meg a fajt

Csalitjáró pocok

Microtus agrestis

A csalitjáró pocok nedves rétek, patakpartok és dús aljnövényzetű erdőszélek apró rágcsálója. Európa és Észak-Ázsia nagy részén elterjedt, Magyarországon főként a Dunántúlon ismert.

Csalitjáró pocok (Microtus agrestis)
Csalitjáró pocok · Microtus agrestis

A faj legfontosabb adatai

Tudományos névMicrotus agrestis
Testhossz10–13 cm
Farok / egyéb méret2,8–3,5 cm
Testtömeg20–45 g
ÉlettartamA természetben 16–18 hónap
ElterjedésEurópa és Észak-Ázsia
ÉlőhelyNedves rétek, patakpartok, erdőszélek
TáplálkozásFűfélék, kétszikűek, páfrányok és magvak
Aktív időszakNappal és éjjel is aktív lehet
Társas életTöbbnyire magányos, territóriumtartó
Szaporodási időEgész évben aktív; szaporodása főként tavasztól őszig tart
Vemhességi idő18–22 nap
Utódok számaAlmonként rendszerint 1–8 kölyök
UtódgondozásA nőstény neveli és szoptatja a kölyköket
PihenőhelyFűből épített fészek és felszín alatti járatok
ÉrzékelésSzaglása és hallása fontos a tájékozódásban
HangadásVékony cincogó és riasztó hangok
MozgásAlacsony növényzetben fut, járatokat használ
Ökológiai szerepZsákmányállat és növényevő magterjesztő
Magyarországi jelenlétFőként a Dél-Dunántúlon, továbbá a Balatontól északra és a Zemplénben

Rendszertani besorolás

Egy kicsit közelebbről

Ismerd meg közelebbről!

Megjelenése

A csalitjáró pocok zömök testű, rövid farkú pocokféle. Testhossza általában 10–13 centiméter, tömege 20–45 gramm, bundája pedig a mezei pocokénál rendszerint sötétebb és hosszabb szőrű.

Élőhelye

A nedves, sűrű növényzetű területeket kedveli. Mocsár- és lápréteken, patakpartokon, nedves erdőszéleken, tarvágásokon és nem túl intenzíven kezelt réteken is megtelepedhet.

Táplálkozása

Elsősorban növényevő: füvek leveleit és szárát, kétszikű növényeket, páfrányokat, valamint időszakosan magvakat fogyaszt. Tápláléka elérhetőségétől függően a felszínen és a növényzet alatt is keresgél.

Szaporodása

Szaporodási időszaka térségenként változik, Közép-Európában többnyire februártól októberig tart. A vemhesség körülbelül három hét, a kölykök csupaszon és vakon születnek, majd gyors fejlődés után néhány héten belül elhagyják a fészket.

Elterjedés

Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint MaartenAntarktisz
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített

Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.

Európa és Észak-Ázsia

A faj természetes elterjedése Nyugat-, Közép- és Észak-Európától Szibérián át a Léna vidékéig húzódik, délen Észak-Portugáliát, az Ibériai-félsziget északi részét, a Kárpát-medencét, Kazahsztán északkeleti részét, Mongólia északi részét, valamint Északnyugat-Kínát is eléri. A keleti és déli elterjedési határok egyes térségekben rendszertani vizsgálatok miatt még pontosításra szorulnak; a felsorolt országok a forrásokban igazolt előfordulási területet jelzik, nem pontos térképi poligont.

Életmód röviden

Az állat élete egy pillantásra

Mikor aktív?

Nappal és éjjel is aktív lehet

Hogyan él?

Többnyire magányos, territóriumtartó

Hogyan mozog?

Alacsony növényzetben fut, járatokat használ

Mivel táplálkozik?

Fűfélék, kétszikűek, páfrányok és magvak

Szaporodás és utódgondozás

A nőstény neveli és szoptatja a kölyköket

01 Egy érdekes részlet

Miért kedveli a nedves helyeket?

A csalitjáró pocok számára a nedves rétek és patakpartok nem pusztán táplálékban gazdagok. A sűrű fű- és lágyszárú növényzet takarást ad neki, a puhább talajban pedig könnyebben alakít ki járatokat és fészkelőhelyeket.

A túl száraz vagy erősen legeltetett területek ezért kevésbé kedvezőek lehetnek. Az élőhely szerkezete a mozgását, táplálékkeresését és a ragadozók elől való rejtőzését egyszerre befolyásolja.

02 Egy érdekes részlet

A gyors fejlődés ára

A kölykök körülbelül kétgrammosan, csupaszon és vakon jönnek világra. Szőrük néhány nap alatt megjelenik, szemük nagyjából a tizedik napon nyílik ki, az elválasztás pedig rendszerint két-három hetes korban történik.

A faj gyors szaporodása lehetővé teszi, hogy kedvező időszakban hamar növelje állományát. A kölykök túlélése ugyanakkor erősen függ a táplálék mennyiségétől, a növényzet takarásától és a ragadozók jelenlététől.

03 Egy érdekes részlet

Könnyű összetéveszteni rokonával

A csalitjáró pocok külseje több rokon pocokfajéhoz hasonlíthat, különösen a mezei pocokéhoz. A biztos elkülönítéshez gyakran több bélyeget kell együtt vizsgálni, például a szőrzet árnyalatát, a testarányokat, a fogazatot és az élőhelyet.

A molekuláris vizsgálatok az európai csalitjáró-pocokállományok között jelentős genetikai különbségeket is feltártak. Emiatt a korábban alfajként kezelt déli vonalak rendszertani megítélése módosult, és egyes állományokat ma külön fajként kezelnek.

Amire sokan kíváncsiak

Kérdések és válaszok

Mekkora a csalitjáró pocok?

Testhossza általában 10–13 centiméter, farka 2,8–3,5 centiméter hosszú, tömege 20–45 gramm.

Hol él a csalitjáró pocok?

Nedves réteken, lápréteken, patakpartokon, erdőszéleken, tarvágásokon és dús füvű területeken fordul elő.

Mit eszik?

Főként füveket, más lágyszárú növényeket, páfrányokat és időszakosan magvakat fogyaszt.

Mikor aktív?

Nappal és éjjel is mozoghat; aktivitását a táplálékkínálat és az időjárás is befolyásolja.

Mennyi ideig vemhes?

A vemhesség körülbelül 18–22 napig tart.

Hány kölyke születik?

Egy alomban rendszerint 1–8 kölyök fejlődik.

Miben különbözik a mezei pocktól?

Általában sötétebb, hosszabb szőrű és kissé robusztusabb, de biztos elkülönítéséhez több bélyeg vizsgálata szükséges.

Él Magyarországon?

Igen. Ismert előfordulási területei közé tartozik a Dél-Dunántúl, a Balatontól északra fekvő térség és a Zemplén.

Védett faj Magyarországon?

Igen, a magyar állami természetvédelem hivatalos adatlapja szerint védett faj.

Ez is érdekelhet

Fotó: Fer boei at Dutch Wikipedia · Wikimedia Commons · CC BY-SA 3.0

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.