A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Megjelenése
A kontyos réce közepes termetű bukóréce. A hím fekete-fehér tollazatú, fején jellegzetes, lelógó tollbóbita látható, míg a tojó barnás színezetű és bóbitája kisebb.
Testhossza 40–47 centiméter, szárnyfesztávolsága 67–73 centiméter. Rövid, széles csőre és tömör teste jól alkalmazkodik a víz alatti táplálékkereséshez.
Élőhelye
Leginkább tiszta vizű, viszonylag mély tavakon költ, ahol a nyílt víz mellett sűrű parti növényzet is található. Költési időn kívül folyókon, víztározókon és tengerparti vizeken is megjelenik.
A fészkét növényi anyagokból, rendszerint rejtetten, a part menti növényzetben építi. Télen a be nem fagyó vizek különösen fontos pihenőhelyei.
Táplálkozása
A kontyos réce bukással szerzi táplálékának jelentős részét. Vízi rovarokat, puhatestűeket és más gerincteleneket fogyaszt, emellett növényi részek is szerepelnek az étrendjében.
A merüléshez tömör testfelépítése és erős lába segíti. A víz alatt a lábával hajtja magát, majd a felszínre visszatérve rázza le tollairól a vizet.
Szaporodása
A költési időszakban a párok sekélyebb, növényzettel szegélyezett vizek környezetét választják. A tojó általában 5–12 tojást rak, és körülbelül 24 napig kotlik.
Előfordul, hogy több tojó ugyanabba a fészekbe rak tojásokat. A kiskacsák kikelésük után hamar követik anyjukat, röpképességüket nagyjából 45–50 napos korukra érik el.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Eurázsia, Afrika északi része, Dél- és Kelet-Ázsia
A kontyos réce Eurázsia északi és mérsékelt övében költ, telelőterülete pedig Európa déli részeitől Észak- és Kelet-Afrikán, valamint Dél- és Kelet-Ázsián át húzódik. A BirdLife országlistája természetes jelenlétet jelez több óceániai és észak-amerikai területen is; ezek között rendszeres nem költő előfordulás és egyes térségekben ritkább jelenlét is szerepel, ezért a térképes országlista nem jelent folyamatos, azonos sűrűségű előfordulást minden felsorolt területen.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappal és alkonyatkor aktív
Hogyan él?
A költési időn kívül gyakran csapatos
Hogyan mozog?
Jól úszik és mélyre bukik
Mivel táplálkozik?
Vízi gerinctelenek, puhatestűek, növényi részek
Szaporodás és utódgondozás
A tojó kotlik és vezeti a fiókákat
Kontyos réce hangja
Ismerd meg a faj jellegzetes hangját!
Kontyos réce Aythya fuligula
Hang: Jamescandless · CC BY-SA 3.0
Mikor találkozhatsz vele?
Magyarország
Január · Telelés
Főként be nem fagyó tavakon, folyókon és víztározókon keressük; gyakran nagy bukórécecsapatokban pihen és táplálkozik.
Február · Telelés
A telelő csapatok még rendszeresek, különösen a nagyobb tavakon és folyókon. Bukás közben rövid előreugrással merül a víz alá.
Március · Átvonulás
A telelők mellett már a költőhelyek felé tartó madarak is megjelennek. A gácsérok fekete-fehér tollazata és hosszú kontya messziről is feltűnő.
Április · Átvonulás
A költőpárok mélyebb vizű, sűrű parti növényzetű tavakon keresik a fészkelőhelyet. A tojó barna színe és kis kontya miatt távolról könnyen rejtve marad.
Május · Költési időszak
A tojó rejtett, növényi anyagokkal bélelt fészekben kotlik. A hímek gyakran külön csapatokban tartózkodnak.
Június · Költési időszak
A fiókák a kelés után hamar elhagyják a fészket, és a tojó vezeti őket a vízen. Sekélyebb parti részeken apró vízi állatokat és növényi táplálékot keresnek.
Július · Költési időszak
A fiatalok még a tojó közelében mozognak, de fokozatosan önállósodnak. A felnőtt hímek vedléskor néhány hétig röpképtelenek lehetnek.
Augusztus · Átvonulás
A kirepült fiatalok és a vedlésből felépülő adult madarak ismét gyakrabban gyülekeznek. Mélyebb tavakon és kavicsbányatavakon érdemes figyelni őket.
Szeptember · Átvonulás
Megkezdődik az őszi vonulás, ezért a faj száma több vizes élőhelyen növekedhet. A csapatokban különösen jól látható a fehér szárnycsík.
Október · Átvonulás
Az északabbról érkező madarak is csatlakoznak a hazai állományhoz. A kontyos réce gyakran barátrécék és más bukórécék társaságában bukik táplálékért.
November · Telelés
A telelő csapatok egyre rendszeresebbek a nagyobb tavakon, folyókon és víztározókon. A hímek fekete feje jó fényben zöldesen csilloghat.
December · Telelés
Télen gyakran nagyobb csapatokban látható, főleg a be nem fagyó vizeken. A tojók és a fiatalok barna tollazata miatt a sötét fejű hímekhez képest nehezebben azonosíthatók.
Melyik madárral tévesztheted össze?
Hasonlítsd össze a jellegzetes bélyegeket!
Kontyos réce
A kontyos réce mindkét ivaránál sárga a szem; a hím fekete-fehér, hosszú kontyot visel, a tojó sötétbarna, világosabb oldallal és rendszerint kis konttyal. Mindkét ivarnál jól látható a fehér szárnycsík.
Barátréce
Aythya ferina
A barátréce hímjének feje rozsdásvörös, melle fekete, teste szürke, és nincs kontya. A tojó barna, de a feje és az arca általában világosabb, konty nélkül.
Kontyos réce
A kontyos réce kisebb termetű, a hím háta fekete, és hosszú kontya van. A tojó sötétbarna, oldala világosabb, a kontya kicsi vagy alig látható.
Hegyi réce
Aythya marila
A hegyi réce nagyobb termetű és nincs kontya. A hím háta világosszürke, a tojó barna-szürkés, csőrénél pedig jellegzetes fehér folt látható.
Kontyos réce
A kontyos réce hímje fekete-fehér, a tojó sötétbarna, mindkét ivar szeme sárga, és a hímnek hosszú kontya van.
Cigányréce
Aythya nyroca
A cigányréce kisebb és egységesebben melegbarna színű. A hím háta és oldala barna, alsó farkfedői fehérek; a nőstény világosabb szemcsíkot viselhet, de nincs kontya.
Tojástól az első repülésig
Kövesd végig a fejlődés szakaszait!
Tojás és kotlás
A tojó rendszerint 5–12 tojást rak, majd a teljes fészekalj elkészülte után kotlik. A hím a kotlás idején többnyire külön tartózkodik.
Fészekben fejlődés
A fiókák a tojások kikeléséig fejlődnek a fészekben. A faj fiókái nem maradnak hosszú ideig a fészekben, hanem a kelés után hamar követik a tojót.
Fészekelhagyás
A fiókák a tojó vezetésével elhagyják a rejtett parti fészket, és a vízen kezdenek táplálkozni. A tojó őrzi és vezeti őket.
Repülés
A fiatal kontyos récék körülbelül 45–50 napos korukra válnak röpképessé. Addig főként úszva és bukva menekülnek, miközben a tojó közelében maradnak.
A bóbitás fej titka
A hím fején látható konty nem külön szerv, hanem megnyúlt tollakból álló díszítő jelleg. Mérete és feltűnősége a költési időszakban különösen fontos lehet, amikor a párválasztásban a tollazat látványa is szerepet kap.
A tojó bóbitája rendszerint kisebb, ezért a két ivar már távolabbról is elkülöníthető. Ez a különbség a nyílt vízen úszó csapatok megfigyelésénél is hasznos bélyeg.
Bukóréce a mély vízben
A kontyos réce nem úgy táplálkozik, mint a felszínen fejjel lefelé billenő récék. Teljes testével a víz alá merül, és a fenék közelében keres gerinctelen zsákmányt, ezért a mélyebb tavakat is képes kihasználni.
A merüléshez szükséges sűrű tollazatot a farcsíkmirigy váladéka víztaszítóvá teszi. A tollak közé zárt levegő szigetel, miközben a madár lábának hátrébb helyezkedő pozíciója hatékony víz alatti hajtást biztosít.
Közös fészek, változó siker
A fajra jellemző lehet, hogy több tojó ugyanabba a fészekbe rak tojásokat. Ezt összetojásnak nevezik, és első látásra előnyösnek tűnhet, mert több tojás kerül egy védett helyre.
A túl nagy fészekalj azonban megnehezítheti az egyenletes kotlást és a tojások megfelelő melegítését. Emiatt az ilyen fészkek költési sikere gyakran gyengébb vagy változóbb, mint az egyetlen tojó által használt fészkeké.
Kérdések és válaszok
Honnan kapta a kontyos réce a nevét?
A hím fején látható, lelógó tollbóbita miatt nevezik kontyos récének.
Hol él a kontyos réce?
Elsősorban tavakon és más nyílt vizű élőhelyeken él, költéskor sűrű parti növényzet közelében.
Mivel táplálkozik?
Vízi gerincteleneket, puhatestűeket és növényi részeket fogyaszt.
Vonuló madár a kontyos réce?
Állománya részben vonuló, részben állandó; a költési helytől és az időjárástól függően mozog.
Költ Magyarországon?
Igen, de kisszámú fészkelő. Emellett rendszeresen átvonul és telel is nálunk.
Védett madár Magyarországon?
Igen, Magyarországon védett faj, természetvédelmi értéke 50 000 forint.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatok a turizmusban: miért problémás az elefántlovaglás és a közeli fotózás?
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?