A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Apró madár, feltűnő mintázattal
A királyfüzike mindössze körülbelül kilenc centiméteres, tömege többnyire 5–8 gramm. Élénk sárga fejtetőcsíkja és sárga farcsíkja fontos bélyeg, amelyek segítenek elkülöníteni a hasonló vándorfüzikétől.
Ázsiai erdők lakója
A faj költőterülete Kelet-Ázsiában és Oroszország ázsiai részén húzódik. Nyíltabb, nedvesebb erdőkben és fenyvesekben él, télen pedig főként Délkelet-Ázsiában tartózkodik.
Rovarvadász a lombkoronában
A királyfüzike rovarokkal táplálkozik, amelyeket az erdő lombkoronájában és a cserjeszintben keres. Apró termete és gyors mozgása miatt gyakran csak rövid időre kerül szem elé.
Ritka vendég Magyarországon
Magyarországon nem rendszeres költő vagy telelő faj, hanem ritka kóborló. Az MME adatbázisa kilenc bizonyított hazai előfordulást említ, amelyek között gyűrűzőtáborokban megfogott példányok is voltak.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Kelet-ázsiai költőterület, délkelet-ázsiai telelőterület.
A faj természetes költőterülete Oroszország ázsiai részétől Mongólián át Északkelet-Kínáig, telelőterülete pedig Dél-Kínára és Délkelet-Ázsia egyes részeire terjed. Európában és több más régióban főként kóborlóként fordul elő, ezért ezeket a rendszeres természetes előfordulási országok felsorolása nem tartalmazza.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappal aktív, lombkoronában és cserjeszinten keres táplálékot.
Hogyan él?
Társas viselkedéséről kevés összefoglaló adat áll rendelkezésre.
Hogyan mozog?
Hosszú távú vonuló; ősszel Európában is felbukkanó kóborló.
Mivel táplálkozik?
Főként rovarokkal táplálkozik.
Szaporodás és utódgondozás
–
Ember közelében
Magyarországon ritka kóborló; megfigyelésekor ne zavard és ne próbáld befogni.
Mekkora egy gyufaszálhoz képest?
Közös méretarány; a rajz a család jellemző testformáját szemlélteti. A gyufaszál 4,5 cm-es viszonyítási példa.
Mi veszélyezteti?
Élőhelyének erdővesztése és a természetes erdőszerkezet romlása veszélyeztetheti.
Mikor találkozhatsz vele?
Magyarország
Január · Nincs pontos havi adat
Magyarországon nincs megbízható, rendszeres januári előfordulási adat; a faj ritka kóborló.
Február · Nincs pontos havi adat
Magyarországon nincs megbízható, rendszeres februári előfordulási adat; a faj ritka kóborló.
Március · Nincs pontos havi adat
Magyarországon nincs megbízható, rendszeres márciusi előfordulási adat; a faj ritka kóborló.
Április · Nincs pontos havi adat
Magyarországon nincs megbízható, rendszeres áprilisi előfordulási adat; a faj ritka kóborló.
Május · Nincs pontos havi adat
Magyarországon nincs megbízható, rendszeres májusi előfordulási adat; a faj ritka kóborló.
Június · Nincs pontos havi adat
Magyarországon nincs megbízható, rendszeres júniusi előfordulási adat; a faj nem itt költ.
Július · Nincs pontos havi adat
Magyarországon nincs megbízható, rendszeres júliusi előfordulási adat; a faj nem itt költ.
Augusztus · Nincs pontos havi adat
Magyarországon nincs megbízható, rendszeres augusztusi előfordulási adat; a faj ritka kóborló.
Szeptember · Nincs pontos havi adat
Magyarországon nincs megbízható, rendszeres szeptemberi előfordulási adat; ősszel Európában kóborló példányok jelenhetnek meg.
Október · Nincs pontos havi adat
Magyarországon nincs megbízható, rendszeres októberi előfordulási adat; ritka kóborlóként erdős területeken bukkanhat fel.
November · Nincs pontos havi adat
Magyarországon nincs megbízható, rendszeres novemberi előfordulási adat; ritka kóborlóként erdős területeken bukkanhat fel.
December · Nincs pontos havi adat
Magyarországon nincs megbízható, rendszeres decemberi előfordulási adat; a faj ritka kóborló.
Melyik madárral tévesztheted össze?
Hasonlítsd össze a jellegzetes bélyegeket!
Királyfüzike
A királyfüzike hímje és tojója hasonló; a fiatalok is jellegzetes sárga mintázatot viselnek. Feltűnő a citromsárga farcsík, a világos fejtetőcsík, a sárga szemöldöksáv és a két világos szárnycsík.
Vándorfüzike
Phylloscopus inornatus
A vándorfüzike hímje, tojója és fiatalja általában nem mutat ilyen feltűnő sárga farcsíkot és erős fejtetőcsíkot. Szemöldöksávja markáns, de a fej mintázata kevésbé összetett.
Tojástól az első repülésig
Kövesd végig a fejlődés szakaszait!
Tojás és kotlás
A tojásokat a tojó költi ki, rendszerint a teljes fészekalj lerakása után kezdve a kotlást.
Fészekben fejlődés
A fiókák csupasz, fészeklakó madárként fejlődnek; a szülők rovarokkal etetik őket.
Fészekelhagyás
A fiatalok ekkor hagyják el a fészket. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy már teljes biztonsággal repülnek.
Repülés
A kirepült fiatalokat a szülők még körülbelül egy hétig etetik, miközben egyre önállóbban mozognak és repülnek.
Miért kerülhet Európába?
A királyfüzike alapvetően kelet-ázsiai vonuló, amely ősszel a megszokott útvonalától nyugatabbra is eljuthat. Az ilyen kóborlás hátterében a vonulási irány egyedi eltérései, az időjárás és a fiatal madarak tapasztalatlansága is szerepet játszhat.
Európában ezért több országban ritka, de visszatérően megfigyelt vendégnek számít. A megjelenés különösen ősszel feltűnő, amikor a madár a vonulási időszakban könnyebben kerül a megfigyelők látóterébe.
A sárga csíkok jelentősége
A királyfüzike az apró termetű füzikék között is könnyen felismerhető a fejtető sárga középcsíkjáról és a sárga farcsíkról. Ezek a bélyegek gyenge fényben vagy gyors mozgás közben is hasznosabbak lehetnek, mint az összbenyomás.
A hasonló vándorfüzike elkülönítése ezért főként a mintázat részleteire és a madár alapos megfigyelésére épül. A biztos azonosításhoz érdemes több bélyeget együtt értékelni, nem egyetlen színfoltra hagyatkozni.
Miért fontosak az erdők?
A faj költőhelyeihez a boreális és mérsékelt övi erdők, telelőterületeihez pedig a délkelet-ázsiai erdős élőhelyek tartoznak. A BirdLife értékelése szerint közepes mértékben függ az erdőktől, ezért az erdőborítás csökkenése hosszabb távon kedvezőtlen lehet.
A királyfüzike globálisan még nem fenyegetett, de állománya a jelenlegi értékelés szerint csökkenő tendenciát mutat. A természetes erdőszerkezet, a megfelelő lombkorona és a táplálékul szolgáló rovarvilág megőrzése ezért a faj szempontjából is lényeges.
Kérdések és válaszok
Mekkora a királyfüzike?
A királyfüzike apró termetű énekesmadár, jellemző testhossza körülbelül 9 centiméter. Az MME adatbázisa szerint a hímek és a tojók tömege egyaránt 5–8 gramm közé esik. Szárnyfesztávolsága nagyjából 12–17 centiméter. A madár pontos testmérete egyedenként és mérési módszerenként változhat, ezért ezeket jellemző értékként érdemes kezelni.
Hol él a királyfüzike?
A királyfüzike főként Kelet-Ázsiában és Oroszország ázsiai részén költ, erdős területeken. Költőhelyei között fenyvesek, boreális erdők és mérsékelt övi hegyvidéki erdők is vannak. A telet elsősorban Délkelet-Ázsiában tölti, ahol erdős élőhelyeken keresi táplálékát. Európa nagy részén nem őshonos, hanem ritka kóborlóként jelenik meg.
Mit eszik a királyfüzike?
A királyfüzike főként rovarokkal táplálkozik. Apró zsákmányát a lombkoronában és a cserjeszintben keresi, miközben gyors, fürge mozdulatokkal járja be az ágakat és leveleket. A rendelkezésre álló összefoglaló fajleírások elsősorban a rovarfogyasztását emelik ki, részletes, évszakokra bontott étrendi adatok azonban korlátozottan állnak rendelkezésre.
Mikor lehet látni Magyarországon?
Magyarországon a királyfüzike ritka kóborló, nem rendszeres költő- vagy telelőmadár. Az MME adatbázisa kilenc bizonyított hazai előfordulást említ, és azt írja, hogy a kóborló példányok minden évben feltűnhetnek Európában. Hazai megjelenésére főként a vonulási időszakban lehet számítani, de konkrét éves előrejelzés nem adható.
Hogyan különböztethető meg a vándorfüzikétől?
A királyfüzike és a vándorfüzike hasonlóan apró, zöldes színezetű madár, ezért megfigyelésük figyelmet igényel. A királyfüzikénél különösen feltűnő a sárga farcsík és a fejtető sárga középcsíkja. Az azonosítást több bélyeg együttes vizsgálatával érdemes elvégezni, mert a fényviszonyok, a tollazat kopása és a madár rövid feltűnése félrevezető lehet.
Költ-e a királyfüzike Magyarországon?
A jelenlegi magyar fajadatok alapján a királyfüzike Magyarországon ritka kóborló, nem ismert rendszeres költőfaj. Az MME adatbázisa kilenc bizonyított előfordulást említ, amelyek többsége gyűrűzőtáborokban történt. Ez nem zárja ki, hogy egy-egy rendkívüli példány hosszabban maradjon, de önmagában egy késő tavaszi vagy nyári észlelés még nem bizonyít költést.
Veszélyeztetett fajnak számít?
A királyfüzike globális természetvédelmi kategóriája a BirdLife 2025-ös értékelése szerint LC, vagyis nem fenyegetett. A faj elterjedési területe nagy, ezért jelenleg nem éri el a veszélyeztetett kategóriák küszöbeit. Ugyanakkor az értékelés csökkenő állományi tendenciát jelez, amelyben szerepet játszhat az erdőborítás fogyása és az erdei élőhelyek minőségének romlása.
Mit tegyek, ha királyfüzikét látok?
Figyeld távolról, lehetőleg a madár mozgásának akadályozása nélkül, és jegyezd fel a pontos helyet, dátumot, időt, viselkedést és az azonosítást segítő bélyegeket. Ritka faj esetén készíts dokumentációs fényképet vagy hangfelvételt, ha ez zavarás nélkül lehetséges. Ne próbáld befogni, etetni vagy üldözni, és az adatot juttasd el megbízható madártani adatgyűjtő rendszerhez.
Ez is érdekelhet
Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: (c) Christoph Moning, some rights reserved (CC BY) · iNaturalist · CC BY 4.0