A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Megjelenése
A barna füzike barnás hátú, világosabb alsótestű, kisméretű énekesmadár. Hosszú, halvány szemöldöksávja feltűnő, szárnyán viszont általában nincs világos szárnycsík.
Élőhelye
Költőterületén tajgai tisztásokon, folyóvölgyekben, mocsaras réteken és alacsony cserjésekben él. Vonuláskor és teleléskor gyakran vízparti bozótosokban, nádasok szélén és nedves, sűrű növényzetben keres táplálékot.
Táplálkozása
Elsősorban rovarokat és más apró ízeltlábúakat fog. A talaj közelében, levelek és szárak között kutat, ezért jelenlétét sokszor előbb jelzi a hangja, mint a mozgó madár látványa.
Vonulása
Kelet-ázsiai költőterületeiről ősszel dél felé vonul az indiai szubkontinensre és Délkelet-Ázsiába. Nyugat-Európában és Magyarországon ritka kóborlóként jelenik meg, főként az őszi időszakban.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Kelet-Eurázsia; Dél- és Délkelet-Ázsiában telel
Költőterülete Kelet-Eurázsiában húzódik Szibériától és az orosz Távol-Kelettől Mongólián és Észak-Kínán át Észak-Koreáig. Vonuláskor Kelet-Ázsián halad át, telelőterülete pedig az indiai szubkontinenstől Dél-Kínán és Indokínán át a Thai–Maláj-félszigetig terjed; a részletes országlista forrásonként eltérhet a taxonómiai kezelés és a ritka átvonulási adatok miatt.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappali
Hogyan él?
Többnyire magányosan táplálkozik
Hogyan mozog?
Alacsonyan, sűrű növényzetben mozog
Mivel táplálkozik?
Főként rovarok és más apró gerinctelenek
Szaporodás és utódgondozás
A fiókákat a szülők együtt gondozzák
Barna füzike hangja
Ismerd meg a faj jellegzetes hangját!
Barna füzike Phylloscopus fuscatus
Hang: Sudipto Roy · CC BY-SA 3.0
Mikor találkozhatsz vele?
Magyarország
Január · Nincs pontos havi adat
Nagyon ritka kóborló; januári előfordulása nem jellemző, ezért főként sűrű, alacsony bokrosokban érdemes figyelni.
Február · Nincs pontos havi adat
Magyarországon ebben a hónapban nincs jellegzetes jelenléte; ritka előfordulás esetén a rejtőzködő, barna füzikét a kemény, rövid „tak” hívóhang jelezheti.
Március · Nincs pontos havi adat
Tavaszi megfigyelése kivételes lehet; bokros vízpartokon és mocsaras növényzetben keressük, többnyire a talaj közelében.
Április · Nincs pontos havi adat
A faj nem rendszeres tavaszi átvonuló Magyarországon, ezért minden adat különösen értékes; a sűrű növényzetből ritkán repül ki.
Május · Nincs pontos havi adat
Magyarországon nem költ, és májusi előfordulása nem jellemző; a barna hát, a világos szemöldöksáv és a sötét szemcsík együtt árulkodó.
Június · Nincs pontos havi adat
A költőterületétől távol eső Magyarországon ebben a hónapban nincs rendszeres jelenléte; esetleges kóborlója alacsony bokrok között marad.
Július · Nincs pontos havi adat
Nyári magyarországi adata nem jellemző; ha mégis felbukkan, nedves, bokros élőhelyeken és folyóparti sűrűségekben érdemes keresni.
Augusztus · Nincs pontos havi adat
Az őszi kóborlás előtt Magyarországon nem rendszeres; a faj többnyire nesztelenül mozog a talajhoz közeli növényzetben.
Szeptember · Nincs pontos havi adat
Szeptemberi előfordulása lehetséges, de nem tipikus; a halvány szemöldöksávot és a szárnycsík hiányát érdemes figyelni.
Október · Átvonulás
Az őszi kóborlás egyik legjobb időszaka; vízparti bokrosokban, nádasok szélén és alacsony sűrűségekben keressük.
November · Átvonulás
A magyarországi adatok nagy része az őszi időszakhoz kötődik, ezért novemberben különösen érdemes figyelni a sűrű bokrokat és a rövid, száraz hívóhangot.
December · Nincs pontos havi adat
Ritka késő őszi vagy téli kóborlóként jelenhet meg; tartós jelenlétére nem számíthatunk, de enyhe időben bokros vízpartokon előfordulhat.
Melyik madárral tévesztheted össze?
Hasonlítsd össze a jellegzetes bélyegeket!
Barna füzike
A barna füzike kisebb termetű, általában egyszínűbb barna hátú, vékonyabb csőrű, és a világos szemöldöksávja elöl feltűnőbb, hátul gyakran barnásabb. A hím és a tojó hasonló, a fiatal madarak felül kissé olajbarnábbak lehetnek.
Vastagcsőrű füzike
Phylloscopus schwarzi
A vastagcsőrű füzike nagyobb hatású, olajbarnább, hosszabb szemöldöksávja többnyire a szem mögött is világosabb, csőre pedig feltűnően erősebb. Mindkét fajnak lehet sárgásbarna árnyalata a test alsó részén.
Barna füzike
A barna füzike sötétebb, barnásabb és kevésbé zöldes, a szemöldöksávja keskenyebb, és rendszerint nincs világos szárnycsíkja. A lába többnyire sötétebb, mozgása rejtőzködőbb az alacsony bokrok között.
Északi füzike
Phylloscopus borealis
Az északi füzike nagyobb és zöldesebb összhatású, szemöldöksávja hosszú és feltűnő, alsó oldala világosabb. Többnyire láthatóbb, magasabban mozgó madár, és a szárnyán gyakran világosabb tollszegélyek rajzolódnak ki.
Tojástól az első repülésig
Kövesd végig a fejlődés szakaszait!
Tojás és kotlás
A fészket a tojó építi alacsony bokorban, többnyire 10–30 centiméterrel a talaj fölött. A fészekalj általában 5–6 tojásból áll.
Fészekben fejlődés
Mindkét szülő eteti a fiókákat, de éjszaka többnyire a tojó marad velük. A fiókák körülbelül négy napos koruktól kezdenek koldulóhangot adni.
Fészekelhagyás
A fészek elhagyása után a fiatalok még a szülők közelében maradnak. A tojó gyakran már két-három nappal később elmozdul velük a költőterületről.
Repülés és önállósodás
A kirepült fiatalok továbbra is kapcsolatban maradnak a szülőkkel, és a kirepülés után rövid, halkabb „tak” hívóhanggal tartják velük a kapcsolatot.
Miért kerülhet Európába?
A barna füzike normális vonulási útvonala főként Kelet-Ázsián halad át, ezért Európában nem számít rendszeres fajnak. Mégis minden évben akadnak olyan példányok, amelyek a megszokott iránytól nyugatabbra jutnak.
Ezt részben a vonulás közbeni tájékozódási hibák, részben az időjárási helyzetek okozhatják. Az erős szelek és a ciklonok áthelyezhetik a madarakat, így ritka megfigyelések születhetnek Európa különböző pontjain, köztük a Kárpát-medencében is.
A sűrű növényzet specialistája
A barna füzike alacsony, tömött növényzetben mozog, gyakran a talaj közelében. Ez a viselkedés védelmet ad a ragadozók ellen, és közben gazdag vadászterületet kínál, mert a nedves bozótosokban sok rovar és más apró gerinctelen él.
Rejtőzködő életmódja miatt a megfigyelők gyakran csak néhány másodpercre pillantják meg. Az azonosításban ezért fontos a barnás tollazat, a hosszú világos szemöldöksáv, a szárnycsík hiánya és az élőhely együttes értékelése; egyetlen bélyeg önmagában könnyen félrevezető lehet.
Taxonómiai határok a rokon füzikék között
A Phylloscopus-füzikék között több, külsejében hasonló forma él Ázsiában. Egyes rendszertani kezelések a Himalája térségéhez kötött taxonokat a barna füzikéhez kapcsolják, más modern feldolgozások viszont külön fajként vagy eltérő fajhatárokkal kezelik őket.
Ezért az elterjedési és állományadatok összehasonlításakor mindig ellenőrizni kell, hogy az adott forrás pontosan mely taxonómiai felfogást használja. A jelen adatlap a Phylloscopus fuscatus fajnevet követi, a kapcsolódó taxonómiai bizonytalanságot pedig az elterjedési adatok értelmezésekor figyelembe kell venni.
Kérdések és válaszok
Mekkora a barna füzike?
Testhossza körülbelül 12–12,5 centiméter, tömege nagyjából 12 gramm.
Hol költ a barna füzike?
Kelet-Eurázsiában, főként Szibéria, az orosz Távol-Kelet, Mongólia és Észak-Kína térségében költ.
Hol tölti a telet?
Az indiai szubkontinensen, Dél-Kínában és Délkelet-Ázsiában telel.
Mit eszik?
Főként rovarokat és más apró ízeltlábúakat fogyaszt.
Gyakori madár Magyarországon?
Nem. Magyarországon ritka kóborlóként ismert, rendszeres előfordulása nem jellemző.
Hogyan lehet felismerni?
Barnás tollazata, hosszú világos szemöldöksávja, szárnycsík nélküli szárnya és sűrű növényzetben folytatott mozgása segít az azonosításban.
Mikor lehet Európában találkozni vele?
Leginkább ősszel, különösen októberben és novemberben kerül elő ritka kóborlóként.
Énekel a barna füzike?
Igen, de a vonulási és telelési területeken gyakrabban hallhatók rövid hívóhangjai, mint a költőterületi éneke.
Ez is érdekelhet
Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: (c) Christoph Moning, some rights reserved (CC BY) · iNaturalist · CC BY 4.0