A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Sötét tollazatú bukóréce
A füstös réce nagy termetű tengeri réce. A gácsér szinte fekete, csőre narancssárga, szárnyán pedig repülés közben feltűnő fehér mező látszik.
A tojó és a fiatal madár barnásabb, arcán világos foltokkal. Ezek a jegyek segítenek elkülöníteni a hasonló fekete récétől.
Merülve keresi a táplálékát
A füstös réce bukóréce: a víz alá merülve kutat zsákmány után. Erős csőrével főként kagylókat és más fenéklakó állatokat szed fel.
Tengeren a sekély, kagylókban gazdag vizeket részesíti előnyben. Édesvízen vonuláskor rovarokat, rákokat és kisebb halakat is fogyaszthat.
Északon költ, délebbre telel
Költőterületei Észak-Eurázsia hideg vidékein, tavak és lassú folyók közelében fekszenek. Fészke rendszerint a part menti növényzetben vagy egy kisebb szigeten van.
Ősszel délebbre húzódik, és főként a Balti-tenger, az Atlanti-óceán partjai, valamint a Fekete- és Kaszpi-tenger térsége felé vonul.
Magyarországon ritka, de rendszeres vendég
Nálunk nem költ rendszeresen, de vonuláskor és télen visszatérő vendég. Leggyakrabban a Balatonon és a Dunán figyelhető meg, többnyire kisebb csapatokban.
A mélyebb bányatavakon és halastavakon is felbukkanhat. A késő őszi és téli időszak a legkedvezőbb a megfigyelésére.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Észak-Eurázsia és Észak-Amerika északi részei; télen partvidékeken telel.
A füstös réce Észak-Eurázsia és Észak-Amerika északi részének vizein költ, télen pedig főként a Balti-tenger, Nyugat-Európa, valamint a Fekete- és Kaszpi-tenger térségében fordul elő. A faj földrajzi elterjedését a források részben eltérő rendszertani kezeléssel adják meg, ezért a térképes országlista a rendszeres természetes előfordulás főbb, forrásokkal igazolt területeit tartalmazza.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Ősszel és télen gyakran a tengeren táplálkozik, de vonuláskor nagyobb tavakon és folyókon is megjelenik.
Hogyan él?
A költési időszakon kívül kisebb-nagyobb csapatokban él, Magyarországon többnyire néhány példányt látni.
Hogyan mozog?
Vonuló madár. Északi költőterületeiről főként a Balti-tengerhez és Nyugat-Európa partjaihoz vonul.
Mivel táplálkozik?
Főként kagylókat és más vízi gerincteleneket fogyaszt, de rákokat, férgeket, kisebb halakat és rovarokat is eszik.
Szaporodás és utódgondozás
A tojó egyedül kotlik. A fiókák fészekhagyók, de még hetekig az anyjukkal maradnak.
Ember közelében
Nem veszélyes az emberre. Megfigyeléskor tarts távolságot, és ne etesd; Magyarországon fokozottan védett.
Mekkora hozzád képest?
Közös méretarány; a rajz a család jellemző testformáját szemlélteti. Az ember magassága 170 cm.
Mi veszélyezteti?
A halászhálókba fulladás sok telelő madarat veszélyeztet. Gondot okoz a klímaváltozás, az olajszennyezés és a táplálkozóhelyek romlása is.
Miért tudja feltörni a kagylókat?
A füstös réce táplálkozáskor gyakran teljesen eltűnik a víz alatt. Lábával lefelé hajtja magát, majd a fenéken kitapogatja vagy felcsípi a kagylókat és más gerincteleneket.
A zsákmányt sokszor egészben nyeli le, ezért a táplálékban gazdag kagylópadok különösen fontosak számára. Ez magyarázza, hogy télen miért tömörül sekély, part menti vizekre.
A fiókák hamar elhagyják a fészket
A tojó körülbelül négy hétig kotlik, miközben a fészek a part közelében, növényzet között rejtőzik. A kikelő fiókák pehelytollasak, és rövid időn belül követni tudják anyjukat a vízhez.
Ez a fészekhagyó életmód csökkenti a fészekben töltött időt, de a fiókák még nem önállóak. Anyjuk vezeti őket a táplálkozóhelyekre, miközben ők maguk csipegetik fel a kisebb zsákmányt.
Miért érzékeny a halászhálókra?
A füstös réce merülés közben a fenéken kutat, ezért olyan helyeken is táplálkozik, ahol kopoltyús halak számára kihelyezett hálók állnak. A madár a víz alatt beleakadhat, és nem tud a felszínre úszni.
A veszély főként a telelőhelyeken jelentős, ahol sok egyed gyűlik össze. A hálók használatának időbeli vagy területi korlátozása, illetve madárbarátabb halászati módszerek alkalmazása mérsékelheti a veszteséget.
Kérdések és válaszok
Hol költ a füstös réce?
A füstös réce főként Észak-Eurázsia tajga- és tundraövezetében költ, Norvégiától és Svédországtól Finnországon át Oroszország nyugati részéig. Tavak, lassú folyók és tengerparti vizek közelében telepszik meg, gyakran kisebb szigeteken. A fészket növényzet közé rejti, így nehéz észrevenni.
Mit eszik a füstös réce?
Táplálékának jelentős részét kagylók és más puhatestűek adják. Emellett rákokat, férgeket, tüskésbőrűeket, bolharákokat, kisebb halakat és vízi rovarokat is fogyaszt. Költőterületén növényi részeket is felvehet. Merülés közben a vízfenékről szedi fel a zsákmányt, amelyet erős csőrével kezel.
Mikor lehet látni Magyarországon?
Magyarországon főként késő ősszel és télen látható. A legtöbb megfigyelés november végéről, decemberből, valamint kisebb számban januárból és februárból származik. Az utolsó példányok rendszerint áprilisban vonulnak el. Leginkább a Balatonon és a Dunán érdemes keresni, de mélyebb tavakon is felbukkanhat.
Mekkora madár a füstös réce?
A kifejlett füstös réce testhossza általában 51–58 centiméter. A hím tömege jellemzően 1500–2000 gramm, a tojóé 1100–1700 gramm. Szárnyfesztávolsága körülbelül 90–99 centiméter. Nagyobb és zömökebb hatású, mint több más, nálunk télen megjelenő récefaj.
Hogyan különböztethető meg a fekete récétől?
A hím füstös réce szárnya repüléskor széles, fehér mezőt mutat, míg a fekete récén ez kevésbé feltűnő. A füstös réce csőre narancssárga, az orrnyílás környéke fekete, és a szárny alatt is látható egy kis fehér folt. A tojó barna, arcán két világos folttal.
Veszélyes lehet az emberre?
A füstös réce nem veszélyes az emberre, és rendszerint elúszik vagy elrepül, ha túl közel kerülünk hozzá. A vízimadarakat mégis érdemes távolról figyelni, mert a gyakori zavarás energiát von el tőlük a hideg időszakban. Ne etesd, ne próbáld megfogni, és sérült példány esetén kérj segítséget természetvédelmi szakembertől.
Miért veszélyeztetett a füstös réce?
A faj globális természetvédelmi kategóriája sebezhető. Állományának korábbi csökkenésében szerepet játszott a tengeri telelőhelyek romlása, a kopoltyúhálókba fulladás, az olajszennyezés és a klímaváltozás. A kagylók mennyiségének változása szintén hat rá, mert a téli táplálék jelentős részét ezek adják.
Mennyi ideig kotlik a füstös réce?
A tojások kotlási ideje általában 27–28 nap. A kotlást a tojó végzi, miközben a fészket növényzet közé rejti a víz közelében. A fiókák fészekhagyók: kikelésük után hamar követni tudják anyjukat. Röpképességüket körülbelül 50–55 napos korukra érik el, addig a tojó vezeti őket.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?
Állatmentés természeti katasztrófák után – kik segítenek az ott maradt állatokon?