A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
A legnagyobb sólyom
Az északi sólyom testhossza elérheti a 64 centimétert, testtömege pedig a nőstényeknél a két kilogrammot is megközelítheti. Zömök teste, széles, hegyes szárnya és erős csőre a nagy méretű zsákmány elejtésére is alkalmassá teszi.A tollazat színe nem állandó bélyeg: vannak szinte fehér, ezüstszürke és sötétbarna példányok is. Ezért az azonosításnál a testalkatot, a fej mintázatát és…
A tundra vadásza
Legfontosabb zsákmányai a madarak, köztük a hófajdok és a vízimadarak. Gyakran magas sziklapárkányról vagy kiemelkedő pontról figyel, majd nagy sebességgel üldözőbe veszi a kiszemelt állatot.
A faj a nyílt sarkvidéki tájakhoz alkalmazkodott, ahol kevés a takarás. Télen a fiatalok és a nem költő madarak délebbre húzódhatnak, és mezőkön, tengerpartokon vagy ritkás erdőkben is vadászhatnak.
Későn válik önállóvá
Az északi sólyom fiókái nagyjából hét-nyolc hetes korukban repülnek ki, de ez nem jelenti azt, hogy azonnal önállók. A szülők még több héten át etetik őket, miközben a fiatalok megtanulják követni, elfogni és feldolgozni a zsákmányt.A költőpár gyakran ugyanahhoz a sziklafalhoz tér vissza, de nem feltétlenül ugyanazt a fészket használja. A faj sokszor más ragadozók…
Élőhely
Tundra, sziklafalak, tengerpartok, nyílt erdők és téli mezők.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Északi-sarkvidék és szubarktikus területek Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában.
Az északi sólyom körkörösen, az északi-sarkvidéki és szubarktikus régiókban terjedt el. Költőterülete Észak-Amerika északi része, Grönland, Izland, Észak-Skandinávia, Oroszország és Szibéria; télen egyes példányok délebbre, Közép-Európáig és Japánig is eljutnak. A térképes országlista a forrásokban rendszeres természetes előfordulásként jelölt területekre korlátozódik.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappal aktív, gyakran magas sziklapárkányról figyeli a zsákmányt.
Hogyan él?
A költőpár területet tart, a fiatalok kirepülés után még együtt maradnak a szülőkkel.
Hogyan mozog?
Többnyire állandó, de a fiatalok és a nem költők télen messzire szétszóródhatnak.
Mivel táplálkozik?
Főként hófajdakat, vízimadarakat és más madarakat, ritkábban kisebb emlősöket fog.
Szaporodás és utódgondozás
A tojó többet kotlik és őrzi a fiókákat, a hím rendszeresen zsákmányt hord.
Ember közelében
Ritka északi faj; ember közelében főként vonuló vagy kóborló példányként jelenik meg.
Mekkora hozzád képest?
Közös méretarány; a rajz a család jellemző testformáját szemlélteti. Az ember magassága 170 cm.
Mi veszélyezteti?
A sarkvidéki élőhelyek átalakulása, a zavarás és az illegális befogás veszélyeztetheti. A zsákmányállatok állományváltozása is hat rá.
Északi sólyom hangja
Ismerd meg a faj jellegzetes hangját!
Tojástól az első repülésig
Kövesd végig a fejlődés szakaszait!
Tojás és kotlás
Kotlás: körülbelül 35 nap
A fiókák fejlődése
A fiókák kirepülés után még 3-4 hétig a szülőktől függenek.
Három színváltozat, egyetlen faj
Az északi sólyom színe feltűnően változatos. A fehér változat főként a magas sarkvidéki területeken gyakori, a szürke madarak nagy részén világos és sötétebb tollak váltakoznak, a sötétbarna példányok pedig inkább a délebbi, szubarktikus vidékeken fordulnak elő.
Ezek nem külön fajok, és a szín nem egyszerűen az életkor jele. Egy költőpár fiókái is eltérő árnyalatúak lehetnek, ezért a színbélyeg önmagában nem elég a biztos azonosításhoz.
A költőhely nem mindig jelent fészket
A faj gyakran puszta sziklapárkányon költ, ahol nincs klasszikus, vastag ágakból épített fészek. Máskor holló vagy nagyobb ragadozó régi építményét használja, amelyet a pár csak kevéssé alakít át.
Ez a megoldás a hideg, szeles tundrán különösen előnyös: a sziklafal védelmet ad, a magasból pedig jól belátható a vadászterület. A fészek helye ezért nemcsak a költést, hanem a zsákmányszerzés lehetőségét is meghatározza.
A fiatalok útja a kirepülés után
A kirepült fiatalok eleinte a szülők közelében maradnak, és könnyebb zsákmányokkal gyakorolják a repülést. A szülők nemcsak eleséget visznek, hanem fokozatosan olyan helyzetekbe is terelik a fiatalokat, amelyekben saját maguknak kell reagálniuk.
Később a fiatal madarak gyakran messzire szétszóródnak a költőterületről. Ez a mozgás nem minden esetben szabályos vonulás, inkább rugalmas kóborlás, amelyet a zsákmány mennyisége, a jégviszonyok és az időjárás is befolyásol.
Képgaléria
Kérdések és válaszok
Mekkora az északi sólyom?
Az északi sólyom testhossza általában 48-64 centiméter, testtömege pedig ivartól függően nagyjából 0,96-2,10 kilogramm. A nőstények jóval nagyobbak a hímeknél, ezért egy nagy nőstény és egy kisebb hím között feltűnő különbség lehet. A szárnyfesztávolság rendszerint 109-134 centiméter közé esik, de a pontos érték az egyedtől és a mérési módszertől is függ.
Milyen színű lehet az északi sólyom?
A tollazata a csaknem fehértől az ezüstszürkén át a sötétbarnáig változhat. A fehér, szürke és sötét színváltozatok ugyanahhoz a fajhoz tartoznak, és egy költőpár fiókái sem feltétlenül egyformák. A fiatal madarak rendszerint barnábbak és erősebben csíkozottak, mint a kifejlett példányok. Emiatt az azonosításnál a szín mellett a méretet, a fej rajzolatát és a testalkatot is figyelni kell.
Hol él az északi sólyom?
Elsősorban az északi-sarkvidéki és szubarktikus területeken él Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában. Költőhelyei többnyire sziklafalak, tundrák, hegyvidéki völgyek és tengerparti szirtek. Sok állomány egész évben a költőterületen marad, a fiatalok és a nem költő madarak azonban télen délebbre húzódhatnak. Ilyenkor nyílt mezőkön, partvidékeken és ritkás erdőkben is megjelenhetnek.
Mit eszik az északi sólyom?
Táplálékának nagy részét madarak adják, különösen a hófajdok, a vízimadarak és más, nyílt területeken élő fajok. Alkalmanként kisebb emlősöket is elfog, például nyulakat vagy rágcsálókat. Magas leshelyről figyeli a környéket, majd üldözéssel vagy erőteljes zuhanórepüléssel támad. A sarkvidéki környezetben a zsákmányállatok mennyisége és elérhetősége erősen befolyásolja a költési sikert.
Mikor költ az északi sólyom?
A költés rendszerint tavasszal kezdődik, sok helyen már áprilisban megkezdődik a tojásrakás. A fészek gyakran sziklapárkányon található, és a pár többnyire három-négy tojást nevel. A kotlás körülbelül 35 napig tart, a fiókák pedig nagyjából hét-nyolc hetes korukban repülnek ki. A pontos időzítést a földrajzi hely, a tavasz érkezése és a zsákmány mennyisége is befolyásolja.
Meddig maradnak a fiatalok a szülőkkel?
A fiatal északi sólymok a kirepülés után még nem önállók. A szülők általában további három-négy hétig etetik őket, miközben a fiatalok gyakorolják a repülést, az üldözést és a zsákmány kezelését. Ezután fokozatosan eltávolodnak a költőhelytől, és sok egyed messzire szétszóródik. A fiatal madarak mozgása ezért jóval nagyobb lehet, mint a költő felnőtteké.
Összetéveszthető a vándorsólyommal?
Igen, főként a szürke vagy sötétebb északi sólyom hasonlíthat a vándorsólyomra. Az északi sólyom azonban rendszerint nagyobb és zömökebb, szárnya szélesebb, feje pedig kevésbé kontrasztos. A vándorsólyom felnőtt madarán általában erős fekete sisak és markáns bajuszsáv látható. A repülési kép, a méret és a fej mintázata együtt megbízhatóbban használható, mint a tollazat színe önmagában.
Előfordul Magyarországon?
Magyarországon az északi sólyom nem rendszeres költőfaj, és nem tart fenn állandó hazai állományt. Ritka kóborlóként vagy vendégként azonban megjelenhet, főként a hidegebb időszakban, amikor az északi fiatalok és a nem költő madarak délebbre szétszóródnak. Egy nagy, világos vagy szürkés sólyom észlelése önmagában nem elég a biztos azonosításhoz, ezért a méretet, a fej rajzolatát és a viselkedést is érdemes rögzíteni.
Ez is érdekelhet
Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: Falco_rusticolus_white.jpg: Ólafur Larsen derivative work: Bogbumper (talk) · Wikimedia Commons · CC BY-SA 2.0