A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Megjelenése
A kék vércse kis termetű sólyomféle, amelynél erős ivari kétalakúság figyelhető meg. A hím sötét kékesszürke, vöröses alsó farokfedőkkel és combtollakkal, míg a tojó barnásabb, világosabb tollazatú.
Élőhelye
Nyílt, füves tájakon, legelőkön, erdős sztyeppéken és mezőgazdasági területeken él. A közelben elszórt fák, fasorok vagy kisebb erdőfoltok szükségesek a pihenéshez és a költéshez.
Táplálkozása
Táplálékának nagy részét rovarok, főként sáskák, szöcskék, szitakötők és bogarak adják. Alkalomszerűen pockokat, egereket, gyíkokat, békákat és kisebb madarakat is elfog.
Költése
A kék vércse nem épít saját fészket, hanem rendszerint vetési varjak, szarkák vagy dolmányos varjak elhagyott fészkeit foglalja el. Gyakran telepesen költ, de alkalomszerűen magányos párok is fészkelnek.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Kelet-Európától Közép-Ázsiáig; telelőterülete Dél-Afrika
A kék vércse Európa keleti részén és Ázsia északi-középső térségeiben költ, telelőterülete pedig főként a Száhel-övtől Dél-Afrikáig húzódik. A felsorolt országkódok az igazolt költő-, telelő- és rendszeres vonulási előfordulások összesítését követik; a térképes elterjedési adatok országonként és évenként eltérő pontosságúak.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappali és alkonyati aktivitású
Hogyan él?
Költőtelepeken és nagy közös éjszakázóhelyeken gyülekezik
Hogyan mozog?
Hosszú távú vonuló; Afrika és Eurázsia között repül
Mivel táplálkozik?
Főleg rovarok; kisebb emlősök, gyíkok, békák és madarak
Szaporodás és utódgondozás
Mindkét szülő részt vesz a költésben és a táplálásban
Mikor találkozhatsz vele?
Magyarország
Január · Nem jellemző az előfordulása
Afrikában telel, Magyarországon nem figyelhető meg rendszeresen.
Február · Nem jellemző az előfordulása
Afrikai telelőterületein tartózkodik; hazánkban nincs rendszeres előfordulása.
Március · Nem jellemző az előfordulása
Még a telelőterülete és a vonulási útvonal között mozog, Magyarországon általában hiányzik.
Április · Átvonulás
Április második felétől érkezik; a hónap végén már megkezdheti a költést.
Május · Költési időszak
Síkvidéki gyepeken, varjútelepek közelében vagy elhagyott varjú- és szarkafészkekben költ.
Június · Költési időszak
A fiókák nevelése zajlik; rövid füvű legelők felett főként sáskákra és más rovarokra vadászik.
Július · Költési időszak
A fiatalok a hónap folyamán elhagyják a fészket, de még a költőhely környékén maradnak.
Augusztus · Költési időszak
A kirepült fiatalok és az öreg madarak nyílt gyepeken táplálkoznak, gyakran kisebb csoportokban.
Szeptember · Átvonulás
A vonulás előtt nagy közös éjszakázóhelyeken gyülekezik; ezeken akár több száz vagy több ezer madár is összegyűlhet.
Október · Átvonulás
Az őszi vonulás végén még előfordulhat, de a hónap folyamán elhagyja Magyarországot Afrika felé.
November · Nem jellemző az előfordulása
A telelőterületén tartózkodik, Magyarországon csak kivételesen kerülhet szem elé.
December · Nem jellemző az előfordulása
Afrika középső és déli részén telel; hazánkban nem rendszeres.
Melyik madárral tévesztheted össze?
Hasonlítsd össze a jellegzetes bélyegeket!
Kék vércse
A kék vércse hímje sötét palaszürke, feje és hasa többnyire egyszínű, alsó lábszára és alsó farkfedői rozsdavörösek. A tojó és a fiatal madár barnás, de általában kevésbé kontrasztos, mint a vörös vércse.
Vörös vércse
Falco tinnunculus
A vörös vércse hímjének háta rozsdavörös, feje szürke, hasa sötéten pettyezett, farka végén széles fekete sáv látható. A tojó és a fiatal madár barna, hátuk és farkuk erősen sávos.
Kék vércse
A kék vércse hímje és tojója zömökebb benyomású, a kékesszürke szárny és hát mellett vöröses alsó lábszár és alsó farkfedők látszanak. A fiatalok barnásabbak, világos szegélyű tollakkal és csíkozott hassal.
Kabasólyom
Falco subbuteo
A kabasólyom karcsú, hosszú és hegyes szárnyú sólyom. Felnőtt madarának sötét palaszürke háta, fehér torka, markáns sötét bajuszsávja és rozsdás alsó hasa, alsó lábszára látható.
Tojástól az első repülésig
Kövesd végig a fejlődés szakaszait!
Tojás és kotlás
A fészekalj rendszerint 2–5 tojásból áll. A kék vércse nem épít saját fészket, hanem főként vetési varjú, szarka vagy dolmányos varjú elhagyott fészkét foglalja el.
Fészekben fejlődés
Mindkét szülő részt vesz a fiókák táplálásában. A növekvő fiatalok főként rovarokat, valamint pockot, gyíkot és más kisebb zsákmányt kapnak.
Fészekelhagyás és repülés
A fészek elhagyása után még a költőhely környékén maradnak, és fokozatosan válnak önállóvá. A fiatal madarak az őszi vonulás előtt gyakran a felnőttekkel együtt gyülekeznek.
A varjútelepekhez kötött költés
A kék vércsék számára a vetési varjak telepei kész költőhelyeket kínálnak. A vércsék rendszerint akkor érkeznek, amikor a varjak fiókái már kirepültek, így a korábban használt fészkek üresen állnak.
Ez a kapcsolat kölcsönösen fontos élőhelyi jelenséget jelez: a kék vércse fennmaradásához a gyepek és a varjútelepek együttes megőrzése szükséges. Ha a varjútelepek eltűnnek, a megfelelő táplálkozóterület önmagában kevés lehet a megtelepedéshez.
Hurokszerű vonulás Afrikába
A faj vonulása eltérő tavaszi és őszi útvonalat követhet. Ősszel a madarak a Földközi-tenger térségén át dél felé tartanak, tavasszal pedig gyakran nyugatabbra fekvő útvonalon térnek vissza Eurázsiába.
A telelőterületeken rovarokban gazdag gyepeket és szavannákat keresnek. A vonulás során nagy csapatok alakulhatnak ki, ami megkönnyítheti a pihenő- és táplálkozóhelyek megtalálását, ugyanakkor a közös gyülekezések fokozottan kitettek az emberi zavarásnak.
Rovarokra épülő étrend
A kék vércse zsákmányának jelentős része a nyílt gyepek rovarvilágából kerül ki. Gyakran a levegőből kapja el a repülő rovarokat, máskor pedig alacsony repülésből vagy egy kiülőhelyről csap le a talajon mozgó zsákmányra.
A táplálékkínálatot erősen befolyásolja a legeltetés és a növényzet szerkezete. A rövid füvű legelőkön a sáskák és más nagyobb rovarok könnyebben hozzáférhetők, ezért a hagyományos, kíméletes gyepgazdálkodás a faj védelmének fontos eszköze.
Kérdések és válaszok
Mekkora a kék vércse?
Testhossza 29–31 centiméter, testtömege a hímeknél 130–164, a tojóknál 130–197 gramm.
Mit eszik a kék vércse?
Elsősorban rovarokat, például sáskákat, szöcskéket, szitakötőket és bogarakat fogyaszt. Kisebb gerinceseket is elfoghat.
Épít saját fészket?
Nem. Többnyire más madarak, főként vetési varjak elhagyott fészkeit használja.
Telepesen költ?
Gyakran igen, különösen vetési varjútelepeken, de magányos párok is előfordulnak.
Mikor költ Magyarországon?
A tavaszi visszaérkezés után, rendszerint májusban kezd költeni. A fiókák körülbelül 27 nap után repülnek ki.
Vonuló madár a kék vércse?
Igen. Eurázsiai költőterületeiről Afrika trópusi és déli részei felé vonul.
Hol él Magyarországon?
Főként síkvidéki gyepeken, legelőkön és azok fasorokkal, facsoportokkal tagolt környezetében költ.
Miért fontosak számára a vetési varjak?
A vetési varjak fészkei költőhelyet biztosítanak számára, a varjútelepek pedig a telepes költést is lehetővé teszik.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?
Állatmentés természeti katasztrófák után – kik segítenek az ott maradt állatokon?Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: Jutta Luft · Wikimedia Commons · CC BY-SA 3.0