A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Megjelenése és mérete
A császárpingvin a ma élő legnagyobb pingvinfaj. Teste áramvonalas, háta sötét, hasa világos, a nyak oldalán pedig sárga-narancsos foltok láthatók.
A felnőtt madarak testtömege az év során jelentősen változik. A költési időszak végén a hímek különösen sokat veszíthetnek súlyukból a hosszú táplálék nélküli időszak miatt.
Élet a jégen
A faj a part menti tengeri jégen költ, ahol a kolóniák sokszor messze vannak a nyílt víztől. A hideg ellen sűrű tollazat, zsírréteg és a végtagok hőcseréjét segítő vérkeringés védi.
A pingvinek szorosan összebújva csökkentik a hőveszteséget. A csoport lassan átrendeződik, így az egyedek felváltva kerülnek a hidegebb szélső és a melegebb középső részekre.
Búvár a Déli-óceánban
A császárpingvin táplálékát főként a tengerben szerzi. Gyakran 150–250 méteres mélységben vadászik, de a hitelesen feljegyzett legmélyebb merülése 565 méter volt.
A merülések általában néhány percig tartanak, a leghosszabb ismert merülés pedig 22 percig húzódott. Zsákmányai között különösen fontos az antarktiszi ezüsthal, de krillt és tintahalakat is fogyaszt.
Szaporodása és fiókái
A nőstény egyetlen tojást rak, amelyet a hím a lábfején tart, és egy hasi bőrredővel takar be. A költés 65–75 napig tart, miközben a hímek hónapokig nem jutnak táplálékhoz.
A fióka kikelése után a szülők felváltva gondoznak és vadásznak. Amikor a fiatalok már képesek megőrizni testhőmérsékletüket, úgynevezett bölcsődékbe tömörülnek.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Az Antarktisz teljes partvidékének környéke
A császárpingvin körkörösen, az Antarktisz partvidéke körül költ, nagyjából 54 ismert költőtelepen. A költési időn kívül a Déli-óceán nagyobb térségében mozog; az országkódos lista azért tartalmazza csak az AQ kódot, mert elterjedése nem szuverén államokhoz, hanem az antarktiszi földrajzi térséghez kötődik.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Tengeren táplálkozik, a telepeken nappal és éjjel is aktív
Hogyan él?
Nagy költőtelepeken élő, erősen társas faj
Hogyan mozog?
Úszik, totyog, hason csúszva halad a jégen
Mivel táplálkozik?
Halak, krill és tintahalak
Szaporodás és utódgondozás
A hím költ, később mindkét szülő etet
Császárpingvin hangja
Ismerd meg a faj jellegzetes hangját!
Császárpingvin Aptenodytes forsteri
Hang: steve · CC BY-SA 4.0 · xeno-canto · XC877995
Mikor találkozhatsz vele?
Antarktisz
Január · Jelen van
A felnőttek a tengeren táplálkoznak, a fiatalok pedig a nyár végén elhagyhatják a költőtelepet.
Február · Jelen van
A császárpingvinek többnyire a tengeren vannak; a vedléshez és a következő költési időszakhoz gyűjtenek energiát.
Március · Jelen van
A tengeri jég növekedésével a felnőttek fokozatosan visszatérnek a költőtelepek környékére.
Április · Költési időszak
Megkezdődik a párválasztás és a nászidőszak a gyorsjégen kialakuló telepeken.
Május · Költési időszak
A tojó rendszerint egy tojást rak, majd átadja a hímnek, aki a lábán, bőrredővel takarva költi.
Június · Költési időszak
A hímek a sötét, hideg antarktiszi télben is a tojást őrzik, gyakran szorosan összebújva.
Július · Költési időszak
A 65–75 napos kotlás végén kikelhetnek a fiókák; a tojók ekkor visszatérnek a tengerről.
Augusztus · Költési időszak
A szülők felváltva melegítik és etetik a fiókát, amely még nem tudja önállóan szabályozni a testhőmérsékletét.
Szeptember · Költési időszak
A fiókák egyre sűrűbb pehelyt növesztenek, és a telepen gyakran csoportosan melegednek.
Október · Költési időszak
A fiókák gyorsan fejlődnek; a szülők felváltva járnak a tengerre táplálékért.
November · Költési időszak
A fiókák már nagyok, és fokozatosan megjelennek rajtuk a vízálló tollak; a pehelytakaró vedleni kezd.
December · Jelen van
A fejlett fiatalok a nyár elején fokozatosan elhagyják a költőtelepet, és a tengeren kezdenek önállóan táplálkozni.
Melyik madárral tévesztheted össze?
Hasonlítsd össze a jellegzetes bélyegeket!
Császárpingvin
A császárpingvin a nagyobb és nehezebb faj. A kifejlett madár fején és mellének felső részén sárga-narancssárga foltok láthatók; a fióka kezdetben szürkésbarna pehelyruhás. A hím és a tojó tollazata hasonló, a hím általában valamivel nagyobb.
Királypingvin
Aptenodytes patagonicus
A királypingvin kisebb és karcsúbb. Narancssárga fülfoltja élesebben körülhatárolt, nyaka és háta inkább szürkéskék, és többnyire szubantarktiszi, szárazföldi költőhelyeken szaporodik.
Tojástól az első repülésig
Kövesd végig a fejlődés szakaszait!
Tojás és kotlás
A tojó egyetlen tojást rak, majd a hím a lábán tartva, bőrredővel betakarva költi. A hím ezalatt körülbelül négy hónapig böjtölhet.
Fészekben fejlődés
A fióka eleinte a szülő lábán, a hasi bőrredő alatt melegszik, mert még nem tudja önállóan szabályozni a testhőmérsékletét. Később a telepen állva, csoportosan melegszik, miközben mindkét szülő eteti.
A telep elhagyása és a vízbe szállás
A fiatal császárpingvin nem repül, hanem a költőtelepet elhagyva a tengerhez megy, és fokozatosan áttér az önálló táplálkozásra.
Önállósodás és felnőtt tollazat
A fiatal madár tengeren tanul vadászni, miközben fokozatosan kialakul a felnőttekre jellemző fekete-fehér tollazata és sárga-narancssárga fej- és mellrajzolata.
Miért éppen télen költ?
A császárpingvin szaporodási ciklusa akkor indul, amikor ősszel a tengeri jég ismét elég vastaggá válik a kolóniák megtartásához. A fiókáknak azért kell még a jég olvadása előtt megerősödniük, mert a tavaszi és nyári jégvesztés után már nyílt vízbe kell jutniuk.
Ez az időzítés rendkívül szűk mozgásteret hagy a fajnak. Ha a jég túl korán törik fel, a még úszni nem tudó fiókák elpusztulhatnak, ezért a költőhely stabilitása legalább olyan fontos, mint a táplálék mennyisége.
A hőcsere titka
A császárpingvin lábai és szárnyai könnyen lehűlhetnének a jégen, ezért az artériák és a vénák szorosan egymás mellett futnak. A test felől érkező meleg vér előmelegíti a visszaáramló hidegebb vért, így kevesebb hő távozik a végtagokon keresztül.
Ez a rendszer lehetővé teszi, hogy a madár lába közel legyen a fagyponthoz, miközben a testmag hőmérséklete megmarad. A megoldás energiát takarít meg, ami különösen fontos a hímek hosszú téli koplalása alatt.
Hogyan találják meg egymást a kolóniában?
Egy költőtelepen több száz vagy több ezer madár hangja keveredhet össze. A párok és a szülők mégis felismerik egymást az egyedre jellemző hangminták alapján, amelyeket a sűrű tömegben is meg tudnak különböztetni.
A fiókák a hang alapján keresik meg szüleiket, a felnőttek pedig a párjukat az etetési utak után. Ez a kommunikáció nem pusztán kapcsolatfenntartás, hanem a fiókák túlélésének egyik alapfeltétele is.
Képgaléria
Kérdések és válaszok
Hol él a császárpingvin?
Az Antarktisz partvidékének környékén, a tengeri jégen és a Déli-óceánban él.
A császárpingvin valóban a legnagyobb pingvinfaj?
Igen, a ma élő pingvinfajok közül a császárpingvin a legnagyobb termetű.
Mit eszik a császárpingvin?
Főként halakat, krillt és tintahalakat fogyaszt, amelyeket merülés közben fog el.
Milyen mélyre merülhet?
Legmélyebb hitelesen feljegyzett merülése 565 méter volt.
Hány tojást rak a nőstény?
Rendszerint egyetlen tojást rak egy költési ciklusban.
Melyik szülő költi a tojást?
A hím költi a tojást, miközben a nőstény a tengeren táplálkozik.
Meddig marad a hím táplálék nélkül?
A költés és a tojás átadása körüli időszakban akár több hónapig is koplalhat.
Mi az a pingvinbölcsőde?
A fiókák közös csoportja, amelyben a fiatalok egymást melegítik, miközben a szülők táplálékot keresnek.
Él-e természetesen Magyarországon?
Nem, Magyarországon nincs rendszeres természetes előfordulása.
Mi veszélyezteti leginkább a fajt?
A tengeri jég változása, különösen a költéshez szükséges stabil jég korai feltörése.
