A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Apró, sárga-zöld pintyféle
A csíz a pintyfélék egyik kisebb termetű képviselője. Testhossza körülbelül 12 centiméter, tollazatában a sárga, a zöld és a fekete árnyalatai keverednek.
A hím feltűnőbb színezetű, fekete sapkája és élénkebb sárga tollazata jól megkülönbözteti a barnásabb, halványabb tojóktól.
Erdők és égeresek lakója
Költőterületén elsősorban lucfenyvesekben, elegyes erdőkben és hegyvidéki erdőkben él. Magyarországon égeresekben és erdős hegyvidékeken is megtelepszik.
Vékony ágakon kapaszkodva keresi a magvakat, gyakran fejjel lefelé is. Ez a mozgás segíti, hogy a nehezen elérhető tobozokat és terméseket is kiaknázza.
Vonuló, de kiszámíthatatlan faj
A csíz állományainak jelentős része vonuló. A vonulás erőssége évről évre változhat, ezért egyes teleken tömegesen jelenik meg, máskor jóval ritkább.
A változást a táplálékkínálat, a termés mennyisége és az időjárás is befolyásolja. Magyarországon főként ősszel, télen és tavasszal kerül szem elé.
Fészke magasan rejtőzik
A tojó rendszerint magasan, egy fa ágvillájában építi fel a fészket. A vékony gallyakból készült szerkezetet mohával, zuzmóval, fűszálakkal, pókhálóval és szőrrel béleli.
A fészek rejtett helyzete csökkenti annak esélyét, hogy a tojásokat és a fiókákat a talajon kereső ragadozók megtalálják.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Európa és Ázsia északi, mérsékelt övi részei; télen délebbre húzódik.
A csíz természetes elterjedése Európa és Ázsia északi, mérsékelt övi részeire terjed ki; költőterülete északon Skandináviától Oroszországig, keleten Kínáig és Japánig húzódik. A vonuló állományok télen délebbre, a Mediterráneum, a Közel-Kelet, Közép-Ázsia és Kelet-Ázsia térségébe húzódhatnak. Az országlista a rendszeres költő-, telelő- vagy átvonuló előfordulások összevonása, ezért a ritka kóborlásokat nem tartalmazza.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappali.
Hogyan él?
Költéskor párban, vonuláskor és télen csapatokban.
Hogyan mozog?
Ügyesen kapaszkodik a vékony ágakon; repülése hullámzó.
Mivel táplálkozik?
Főként fák és lágyszárúak magvai; időnként apró gerinctelenek.
Szaporodás és utódgondozás
A tojó kotlik, a hím eteti; a fiókákat mindkét szülő gondozza.
Miért jelenik meg egyes teleken tömegesen?
A csíz téli megjelenése nem minden évben egyformán erős. Ha a boreális és hegyvidéki erdőkben kevés a hozzáférhető mag, sok madár délebbre indul, ahol kedvezőbb táplálkozóhelyeket találhat.
Ezt a jelenséget inváziószerű vonulásnak nevezik, de nem fajidegen betelepítésről van szó. A csapatok nagysága és a vonulás iránya a táplálékkínálat térbeli változását követi.
A vékony ágak akrobatája
A csíz különösen ügyesen mozog az éger és a nyír vékony ágain. Erős, hajlított karmaival akkor is megkapaszkodik, amikor a magok eléréséhez ferdén vagy fejjel lefelé kell fordulnia.
Ez az alkalmazkodás csökkenti a versenyt azokkal a magevő madarakkal, amelyek inkább a talajon vagy vastagabb ágakon keresnek táplálékot. A csíz így olyan magforrásokat is használhat, amelyek más fajok számára kevésbé hozzáférhetők.
Miért járnak gyakran csapatban?
Vonuláskor és télen a csízek kisebb-nagyobb csapatokba tömörülnek. A csoportos táplálkozás közben több madár figyelheti a környezetet, így hamarabb észlelhetik a közeledő ragadozót.
A csapatok ugyanakkor gyorsan változhatnak: egy-egy táplálékban gazdag fa körül több csoport is összeállhat, majd a madarak rövid idő múlva újra szétszóródnak. Ezért a megfigyelt egyedszám önmagában nem mindig jelzi a helyi állomány nagyságát.
Kérdések és válaszok
Mekkora a csíz?
Körülbelül 12 centiméter hosszú, testtömege általában 11–18 gramm.
Hol él a csíz?
Főként tűlevelű és elegyes erdőkben, égeresekben és erdőszegélyeken fordul elő.
Költ Magyarországon?
Igen, de csak kis számban; az ország sok részén inkább vonuláskor és télen látható.
Mivel táplálkozik?
Elsősorban fák és lágyszárúak magvaival, időnként apró gerinctelenekkel.
Honnan lehet felismerni a hím csízt?
Sárga-zöld tollazata, fekete sapkája és élénkebb színei jellemzik.
Milyen a tojó csíz?
A tojó kevésbé élénk színű, tollazata barnásabb és erősebben mintázott.
Mikor érdemes csízt keresni Magyarországon?
Leginkább ősszel, télen és tavasszal, különösen égeresekben és erdőszéleken.
Milyen fészket épít?
Magasan, faágak között épített, mohával, zuzmóval és pókhálóval bélelt fészket.
Hány tojása van általában?
Egy fészekaljban rendszerint 4–5 tojás található.
Csapatokban él a csíz?
Költési időben többnyire párban, vonuláskor és télen gyakran csapatokban mozog.
Miért változik évről évre a csízek száma?
A magtermés, az időjárás és a táplálékkínálat változása befolyásolja a vonulás erősségét.
Védett madár Magyarországon?
Igen, a magyarországi természetvédelmi jogszabályok alapján védett faj.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?
Állatmentés természeti katasztrófák után – kik segítenek az ott maradt állatokon?Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: Sławek Staszczuk (photoss [AT] hotmail.co.uk) · Wikimedia Commons · CC BY-SA 3.0