Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Ismerd meg a fajt

Keresztcsőrű

Loxia curvirostra

A keresztcsőrű fenyvesekhez kötődő pintyféle, amely különleges csőrével bontja fel a tobozok pikkelyeit. Eurázsia és Észak-Amerika nagy részén előfordul, Magyarországon szórványosan költ, és egyes években nagyobb számban is megjelenhet.

Keresztcsőrű (Loxia curvirostra)
Keresztcsőrű · Loxia curvirostra

A faj legfontosabb adatai

Tudományos névLoxia curvirostra
Testhossz16–17 cm
Farok / egyéb méret–
Testtömeg35–50 g
Élettartam–
ElterjedésEurázsia és Észak-Amerika fenyőövezetei
ÉlőhelyFenyvesek és fenyővel elegyes erdők
TáplálkozásFőként fenyőmag, emellett más magvak és rovarok
Aktív időszakNappali
Társas életKöltésen kívül gyakran csapatokban él
Szaporodási időEgész évben jelen lehet; kóborló mozgású
Költési / kelési időa madarak tojást raknak
Utódok számaÁltalában 3–4 tojás
UtódgondozásA fiókákat kirepülés után még 4–6 hétig etetik
PihenőhelySűrű fenyőágak közé épített fészek
Érzékelés–
HangadásRövid, jellegzetes hívóhangok és egyszerű ének
MozgásRöpködve, gyakran fejjel lefelé táplálkozik
Ökológiai szerepA fenyőmagvak fogyasztója és a tobozterméshez alkalmazkodott faj
Magyarországi jelenlétSzórványos költő, vonuló és telelő faj; védett

Rendszertani besorolás

Egy kicsit közelebbről

Ismerd meg közelebbről!

Különleges csőr

A keresztcsőrű felső és alsó csőrkávájának végei oldalirányban eltolódva keresztezik egymást. Ezzel a csőrrel szétfeszíti a fenyőtoboz pikkelyeit, majd nyelvével kiemeli a magot.

Hazai előfordulás

Magyarországon középhegységi fenyvesekben szórványosan költ. Az északi állományok egyedei változó számban vonulnak át vagy telelnek nálunk, különösen gyenge toboztermésű években.

Élőhely

Fenyvesek és fenyővel elegyes erdők

Táplálkozás

Főként fenyőmag, emellett más magvak és rovarok

Elterjedés

Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint MaartenAntarktisz
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített

Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.

Eurázsia és Észak-Amerika fenyőövezetei

A faj természetes elterjedése Európa, Észak- és Közép-Ázsia, valamint Észak-Amerika és Közép-Amerika hegyvidéki, illetve boreális fenyőövezeteire terjed ki. A countries lista a megbízhatóan igazolható rendszeres előfordulási országokat tartalmazza; a nagy kiterjedésű, határokon átnyúló elterjedési terület miatt nem helyettesít pontos térképi poligont.

Életmód röviden

Az állat élete egy pillantásra

Mikor aktív?

Nappali

Hogyan él?

Költésen kívül gyakran csapatokban él

Hogyan mozog?

Röpködve, gyakran fejjel lefelé táplálkozik

Mivel táplálkozik?

Főként fenyőmag, emellett más magvak és rovarok

Szaporodás és utódgondozás

A fiókákat kirepülés után még 4–6 hétig etetik

Hallgasd meg!

Keresztcsőrű hangja

Ismerd meg a faj jellegzetes hangját!

Keresztcsőrű Loxia curvirostra

Hang: Sonothèque ADVL · CC0 1.0 · xeno-canto · XC955857

Találkozási naptár

Mikor találkozhatsz vele?

Magyarország

November · Átvonulás

Az északról érkező madarak átvonulhatnak vagy már telelőhelyet kereshetnek. Fenyvesekben, illetve városi fenyőcsoportokban is felbukkanhatnak.

Hol keresd? Fenyvesek és fenyővel elegyes erdők
Madárfelismerő

Melyik madárral tévesztheted össze?

Hasonlítsd össze a jellegzetes bélyegeket!

Keresztcsőrű

A keresztcsőrű kifejlett hímje többnyire vöröses, a tojó sárgászöldes, a fiatal madár erősen csíkozott. Szárnyán általában nincs két széles, feltűnő fehér szárnycsík; csőre zárva keresztezi egymást.

Szalagos keresztcsőrű

Loxia leucoptera

A szalagos keresztcsőrű kifejlett hímje rózsásabb vörös lehet, és minden korosztályban két vastag, fehér szárnycsík látható. A fiatal madarak is csíkozottak, ezért náluk a szárnycsík a legbiztosabb bélyeg.

Először a két éles fehér szárnycsíkot keresd: ha jól látható, inkább szalagos keresztcsőrűről van szó.
Egy új élet története

Tojástól az első repülésig

Kövesd végig a fejlődés szakaszait!

Az utolsó tojás lerakásától általában 12–16 nap

Tojás és kotlás

A tojó többnyire egyedül kotlik, miközben a hím táplálja. A fészek sűrű fenyőágak között rejtőzik, a költés időpontja pedig főként a tobozterméstől függ.

01 Egy érdekes részlet

A csőr mint célszerszám

A keresztcsőrű csőrének alakja lehetővé teszi, hogy olyan zárt tobozok magjához is hozzáférjen, amelyeket más magevő madarak nehezebben hasznosítanak.

A madár a csőrét a pikkelyek közé illeszti, majd nyitó mozdulattal félrehúzza azokat, miközben a nyelvével kiemeli a magot.

02 Egy érdekes részlet

A toboztermés vándorai

A faj mozgása szorosan követi a fenyőfélék magtermését, ezért egyes években messze eltávolodhat költőhelyeitől.

Ez a kóborló életmód nem hagyományos, minden évben azonos útvonalú vonulás: a csapatok ott jelennek meg, ahol éppen elegendő táplálékot találnak.

03 Egy érdekes részlet

Szokatlanul korai költés

A keresztcsőrű a fenyőmagvak elérhetőségéhez igazodva a tél végén vagy kora tavasszal is költhet, amikor sok más énekesmadár még nem kezdett fészkelni.

A tojó kotlik, közben a hím eteti, a fiókák pedig a kirepülés után is hosszabb ideig szorulnak szüleikre, mert önálló táplálkozásukhoz még fejlődik a csőrük.

Amire sokan kíváncsiak

Kérdések és válaszok

Miért keresztezik egymást a keresztcsőrű csőrkávái?

A csőr alakja segíti a fenyőtobozok pikkelyeinek szétnyitását és a magok kiemelését.

Mit eszik a keresztcsőrű?

Elsősorban fenyőfélék magjait fogyasztja, de más növényi terméseket és rovarokat is ehet.

Hol él a keresztcsőrű?

Főként tűlevelű és fenyővel elegyes erdőkben fordul elő.

Költ Magyarországon?

Igen, de csak szórványosan, főként középhegységi fenyvesekben.

Mikor lehet nagyobb számban látni?

Gyenge északi toboztermésű években nagyobb csapatok húzódhatnak délebbre.

Milyen színű a hím keresztcsőrű?

A hím rendszerint vöröses, a tojó többnyire zöldes árnyalatú.

Milyen színűek a fiatal madarak?

A fiatalok tollazata általában csíkozott.

Mennyi ideig etetik a szülők a kirepült fiókákat?

A kirepülés után még körülbelül 4–6 hétig függhetnek a szülőktől.

Védett faj Magyarországon?

Igen, Magyarországon védett madárfaj.

A keresztcsőrű mindig vonul?

Nem; állományai részben helyben maradnak, más egyedek pedig a táplálékkínálat szerint kóborolnak.

Ez is érdekelhet

Fotó: (c) Jason Alexander, some rights reserved (CC BY) · iNaturalist · CC BY 4.0

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.