Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Ismerd meg a fajt

Gyűrűsfarkú víziantilop

Kobus ellipsiprymnus

A gyűrűsfarkú víziantilop nagy termetű afrikai antilop, amely rendszerint állandó vízforrások közelében él. Neve a farán látható világos, gyűrűszerű rajzolatára utal, nem a farkán lévő csíkokra.

Gyűrűsfarkú víziantilop (Kobus ellipsiprymnus)
Gyűrűsfarkú víziantilop · Kobus ellipsiprymnus

A faj legfontosabb adatai

Tudományos névKobus ellipsiprymnus
Testhossz175–235 cm testhossz
Farok / egyéb méret33–50 cm
Testtömeg160–300 kg
ÉlettartamVadon kb. 18 év
ElterjedésAfrika szubszaharai térségeinek több régiója
ÉlőhelySzavanna, gyep, ligeterdő és árterület víz közelében
TáplálkozásFőként füvek, emellett lágyszárúak és mocsári növények
Aktív időszakFőleg reggel és késő délután aktív
Társas életNősténycsoportok és fiatal hímek csapatai
Szaporodási időA száraz évszakban szorosabban kötődik a vízhez
Vemhességi időKörülbelül 8–9,5 hónap
Utódok számaTöbbnyire egy borjú
UtódgondozásA borjú 2–4 hétig rejtve marad
PihenőhelySűrű bozót, magas fű és ligeterdő
ÉrzékelésA szaglás és a vizuális jelzések fontosak
HangadásKevés hang; anya és borjú hívásokkal tart kapcsolatot
MozgásVízhez kötött, többnyire kis területen mozog
Ökológiai szerepLegelőként hat a vízparti növényzetre
Magyarországi jelenlétMagyarországon állatkertekben látható

Rendszertani besorolás

Egy kicsit közelebbről

Ismerd meg közelebbről!

Jellegzetes megjelenés

A gyűrűsfarkú víziantilop zömök testű, hosszú nyakú patás. Szőrzete szürkés vagy vörösesbarna, lábain sötét szín és világos gyűrűs rajzolat látható.

A faj legfeltűnőbb bélyege a far körül húzódó fehér, gyűrűszerű folt. Szarva csak a hímnek van, és előre hajló ívben nő.

Vízparti életmód

Leggyakrabban folyók, tavak, mocsarak és állandó vízfolyások közelében él. A víz nem csupán ivóhelyet, hanem sűrű növényzetet és menekülési lehetőséget is biztosít számára.

Ragadozó elől gyakran a vizenyős terep felé fut, ahol erős teste ellenére ügyesen mozog. A vízhez való kötődés korlátozza a napi mozgását is.

Táplálkozása

Elsősorban legelő állat: füveket fogyaszt, és a vízparti növényzetből is válogat. Ha a fű kevésbé tápláló vagy ritkább, lágyszárúakat, cserjéket és egyes mocsári növényeket is megeszik.

A táplálék összetétele évszakonként változhat. A száraz időszakban különösen fontosak a víz közelében megmaradó zöld növények.

Csoportok és területek

A nőstények és borjaik gyakran kisebb, változó összetételű csoportokban mozognak. A fiatal hímek külön csapatokat alkothatnak, amíg el nem érik a területvédő felnőttkort.

A kifejlett bikák területet védhetnek, miközben a nőstények mozgáskörzete több hím területét is érintheti. A csoportok mérete és összetétele a táplálék, a víz és az évszak szerint változik.

Elterjedés

Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint MaartenAntarktisz
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített

Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.

Afrika szubszaharai térségeinek több régiója

A faj természetes elterjedése Nyugat-, Közép-, Kelet- és Dél-Afrika vízhez kötődő, nem erdős élőhelyeire terjed ki. A közönséges és a defassa víziantilopként kezelt alfajcsoportok elterjedése részben elkülönül, Kelet-Afrikában azonban átfedhet; a térképes országlista általános országos előfordulást jelez, nem összefüggő elterjedési területet.

Életmód röviden

Az állat élete egy pillantásra

Mikor aktív?

Főleg reggel és késő délután aktív

Hogyan él?

Nősténycsoportok és fiatal hímek csapatai

Hogyan mozog?

Vízhez kötött, többnyire kis területen mozog

Mivel táplálkozik?

Főként füvek, emellett lágyszárúak és mocsári növények

Szaporodás és utódgondozás

A borjú 2–4 hétig rejtve marad

01 Egy érdekes részlet

Nem a farka gyűrűs

A magyar név könnyen félrevezető, mert a fehér rajzolat nem a farok szőrzetén alkot sávokat. A jellegzetes minta inkább a far körül, a farok tövénél látható.

Ez a rajzolat adja a tudományos név jelentésének egyik alapját is: a fajnév az ellipszis alakú farfoltra utal. A minta vizuális jelzésként is szerepet kaphat, amikor az állatok egymás felé fordulnak vagy menekülnek.

02 Egy érdekes részlet

A víz mint menedék

A víziantilop nem félig vízi életmódú állat, és rendszerint nem tölti a napját a vízben. Mégis erősen függ a vízforrásoktól, mert tápláléka és menekülési útvonala is gyakran ezekhez kötődik.

Ragadozó közeledésekor a sekély, mocsaras vagy növényzettel sűrűn benőtt terület felé tarthat. Ilyenkor a vízparti élőhely szerkezete fontosabb lehet számára, mint maga az úszás.

03 Egy érdekes részlet

A rejtőzködő borjú

A nőstény a szülés előtt félrevonulhat a sűrű növényzetbe, majd a borjút az első hetekben rejtve tartja. Ez a stratégia csökkenti annak esélyét, hogy a fiatal állatot a ragadozók észrevegyék.

A borjú rövid idő alatt feláll, de nem követi azonnal folyamatosan az anyját. Később az anya felemelt farokkal is jelezheti neki, merre haladjon, amikor új rejtekhelyre vezeti.

Amire sokan kíváncsiak

Kérdések és válaszok

Miért nevezik gyűrűsfarkú víziantilopnak?

A név a far körül látható világos, gyűrűszerű rajzolatára utal, nem a farok csíkozására.

Valóban vízben él a víziantilop?

Nem. Többnyire száraz talajon mozog, de életmódja szorosan kötődik az állandó vízforrásokhoz.

Mekkora a gyűrűsfarkú víziantilop?

Testhossza körülbelül 175–235 centiméter, tömege nagyjából 160–300 kilogramm.

Melyik nemnek van szarva?

A szarv a hímek sajátja; a nőstények általában szarvatlanok.

Mit eszik?

Főként füveket legel, de lágyszárúakat, cserjéket és vízparti növényeket is fogyaszt.

Mekkora csoportokban él?

A nőstények és fiatalok gyakran kisebb csoportokban, a fiatal hímek pedig külön csapatokban mozognak.

Meddig vemhes a nőstény?

A vemhesség körülbelül 8–9,5 hónapig tart.

Hány borjú születik egyszerre?

Többnyire egy borjú születik.

Meddig marad rejtve a borjú?

Az első 2–4 hétben rendszerint sűrű növényzetben rejtőzik.

Hol él természetes körülmények között?

Afrika szubszaharai térségeinek nyugati, középső, keleti és déli részein, vízhez közeli élőhelyeken.

Ez is érdekelhet

Fotó: Eric Watts · GBIF · CC BY 4.0

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.