A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Magashegységi életmód
A havasi csóka a fahatár fölötti sziklás lejtők, alpesi legelők és mély szakadékok madara. Nyáron magasra húzódik, télen viszont gyakran leereszkedik a völgyekbe, ahol könnyebben talál táplálékot.
Jellegzetes megjelenés
Fényes fekete tollazata, sárga, enyhén lefelé hajló csőre és vöröses lába jól felismerhetővé teszi. Testhossza körülbelül 38 centiméter, szárnyfesztávolsága 75–85 centiméter.
Táplálkozás és költés
Tavasszal és nyáron főként rovarokat és más gerincteleneket keres, ősszel és télen pedig magvakkal, bogyókkal és gyümölcsökkel egészíti ki étrendjét. Sziklarepedésekben, barlangokban vagy épületek réseiben költ, a fészekben rendszerint 3–6 tojás található.
Magyarországi előfordulás
Magyarországon nincs megfelelő magashegységi élőhelye, ezért csak kivételesen kerül elő. Az MME adatbázisa szerint rendkívül ritka kóborló, és eddig két hitelesített megfigyelése ismert.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Európa, Észak-Afrika és Ázsia magashegységei
A havasi csóka Európa déli és középső magashegységeiben, Északnyugat-Afrikában, valamint a Közel-Keleten és Közép-, illetve Dél-Ázsia hegyvidékein honos. Többnyire állandó madár, ezért külön költési és telelési területet nem lehet elkülöníteni; télen elsősorban magassági mozgásokat végez. A countries lista a BirdLife International ország- és területadatbázisában jelzett természetes, rendszeres előfordulásokra épül; a térképes elterjedés nem pontos határvonal.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappali
Hogyan él?
Egész évben társas, gyakran nagy csapatokban él
Hogyan mozog?
Erős, akrobatikus repülő; naponta magassági mozgásokat végez
Mivel táplálkozik?
Gerinctelenek, bogyók, gyümölcsök, kisebb állatok
Szaporodás és utódgondozás
A tojó 17–21 napig kotlik; mindkét szülő etet
Mikor találkozhatsz vele?
Magyarország
Január · Telelés
Rendkívül ritka kóborló; eddig egy januári, 1933. január 24-i hitelesített adata ismert.
Február · Nem jellemző az előfordulása
Magyarországon nincs rendszeres februári előfordulási adata.
Március · Nem jellemző az előfordulása
Magyarországon nincs rendszeres márciusi előfordulási adata.
Április · Nem jellemző az előfordulása
Magyarországon nincs rendszeres áprilisi előfordulási adata; a faj a magashegységekben készül a költésre.
Május · Nem jellemző az előfordulása
Magyarországon nincs rendszeres májusi előfordulási adata; a hazai hegyvidékek nem alkalmasak a rendszeres költésére.
Június · Nem jellemző az előfordulása
Magyarországon nincs rendszeres júniusi előfordulási adata.
Július · Nem jellemző az előfordulása
Magyarországon nincs rendszeres júliusi előfordulási adata.
Augusztus · Nem jellemző az előfordulása
Magyarországon nincs rendszeres augusztusi előfordulási adata.
Szeptember · Nem jellemző az előfordulása
Magyarországon nincs rendszeres szeptemberi előfordulási adata.
Október · Átvonulás
Rendkívül ritka kóborló; 2010. október 29-én fiatal példányt hitelesítettek Szentpéterföldén.
November · Nem jellemző az előfordulása
Magyarországon nincs rendszeres novemberi előfordulási adata.
December · Nem jellemző az előfordulása
Magyarországon nincs rendszeres decemberi előfordulási adata.
Melyik madárral tévesztheted össze?
Hasonlítsd össze a jellegzetes bélyegeket!
Havasi csóka
Hasonlóan fekete, fényes tollazatú és vörös lábú, de a csőre hosszabb, íveltebb és élénkpiros. A fiatal madarak csőre kezdetben kevésbé élénk színű lehet.
Havasi varjú
Pyrrhocorax pyrrhocorax
A havasi csóka csőre rövidebb és sárga, a havasi varjúé hosszabb és vörös.
Havasi csóka
A havasi csóka nagyobb termetű, teljesen sötét fejű, sárga csőrű és vörös lábú. A fiatal egyed csőre tompább színű lehet, de a faj jellegzetes magashegységi élőhelye és rövid sárga csőre akkor is árulkodó.
Csóka
Coloeus monedula
A csóka kisebb, fekete csőrű, szeme világos, tarkója és nyaka szürkés, lába fekete.
Tojástól az első repülésig
Kövesd végig a fejlődés szakaszait!
Tojás és kotlás
A fészek sziklafalakon, üregekben, párkányokon vagy ritkábban épületek réseiben van. A hím a kotló tojót a fészek közelében táplálja.
Fészekben fejlődés
A fiókák sűrű pehelytakaróval kelnek ki, és mindkét szülő eteti őket. A fészekalj általában 3–6 tojásból áll, de nem minden fióka jut el a kirepülésig.
Fészekelhagyás
A fészek elhagyása fokozatos önállósodással jár; a fiatal madarak még egy ideig a szüleiktől kapnak táplálékot.
Repülés és önállósodás
A fiatal havasi csókák a kirepülés után csatlakoznak a csapathoz, miközben a szülők még etethetik őket. Később a hegyvidéki csapatokkal együtt nagyobb magasságok és a völgyek között mozognak.
Miért tud ilyen magasra feljutni?
A havasi csóka a ritka levegőjű hegyvidéki környezethez is alkalmazkodott, és akár több ezer méteres magasságban keres táplálékot. Szárnyalása közben a légáramlatokat is kihasználja, így a meredek sziklafalak között energiát takaríthat meg.
A magashegységi életmód egyik előnye, hogy kevesebb madárfaj verseng ugyanazokért a táplálékforrásokért. A faj elterjedési területének keleti részén kivételesen 8000 méter fölötti magasságban is megfigyelték.
A csapat nem pusztán látványos
A havasi csókák egész évben társasan mozognak, mert a csoportos táplálékkeresés segíthet a táplálékfoltok gyors megtalálásában. Kísérletek szerint a táplálék mennyisége és eloszlása befolyásolja a csapat méretét és azt is, hány madár jut hozzá a táplálékhoz.
A közös mozgásnak társas jelentősége is van: fenntarthatja a párkapcsolatokat és erősítheti a csapat összetartását. Ez különösen fontos egy olyan, többnyire állandó életmódú madárnál, amely ugyanazon hegyvidéki térségben él egész éven át.
A síközpontok körül könnyebben megfigyelhető
Télen a havasi csóka gyakran megjelenik alpesi települések, turistaházak és síközpontok közelében, ahol a hó alól nehezebben hozzáférhető természetes táplálékot emberi eredetű élelem egészítheti ki. Ez magyarázza, hogy a magashegységben kirándulók sokszor szokatlanul bizalmas madarakkal találkoznak.
A könnyen elérhető emberi táplálék azonban megváltoztathatja a madarak viselkedését és térhasználatát. A megfigyelésük érdekes élmény, de etetésük helyett célszerű a természetes táplálékforrások és a hegyvidéki élőhelyek zavartalanságát megőrizni.
Kérdések és válaszok
Hol él a havasi csóka?
Európa, Észak-Afrika és Ázsia magashegységeinek sziklás, nyílt területein él.
Vonuló madár a havasi csóka?
Nem tipikus vonuló; többnyire állandó, de télen a magasabb régiókból a völgyekbe húzódhat.
Mivel táplálkozik?
Főként rovarokat és más gerincteleneket fogyaszt, emellett magvakat, bogyókat, gyümölcsöket és kisebb állatokat is eszik.
Hol költ?
Sziklarepedésekben, barlangokban, sziklapárkányokon, ritkábban épületek réseiben készít fészket.
Hány tojást rak?
A fészekalja általában 3–6 tojásból áll.
Mennyi ideig kotlik?
A tojó a források szerint körülbelül 17–21 napig kotlik.
Milyen a hangja?
Éles, messzire hallatszó, csivitelő hívóhangokat ad ki, amelyek a sziklás környezetben messzire terjednek.
Él-e havasi csóka Magyarországon?
Magyarországon rendkívül ritka kóborló; az MME adatbázisa két hitelesített előfordulást említ.
Összetéveszthető más madárral?
Leginkább a havasi varjúval téveszthető össze, de annak csőre vörös, a havasi csókáé pedig sárga.
Etetik-e az emberek a havasi csókát?
Síközpontok és turistaházak körül elfogadhat emberi eredetű táplálékot, de vadon élő madár etetése nem javasolt.
