Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Ismerd meg a fajt

Hósármány

Plectrophenax nivalis

A hósármány a sarkvidéki tundra egyik jellegzetes, messze északon költő énekesmadara. Magyarországon főként október és március között, nyílt pusztákon és vizes élőhelyek közelében jelenik meg.

Hósármány (Plectrophenax nivalis)
Hósármány · Plectrophenax nivalis

A faj legfontosabb adatai

Tudományos névPlectrophenax nivalis
Testhossz16-17 cm
Farok / egyéb méretNem közölt külön fajspecifikus érték
TesttömegHímek: 28-50 g; tojók: 26-42 g
ÉlettartamJellemzően kb. 3 év; gyűrűzött maximum: 8 év 11 hónap
ElterjedésKörkörösen az északi sarkvidéken; télen délebbre húzódik
ÉlőhelyKopár tundra, sziklás partok, hegyoldalak; télen mezők és puszták
TáplálkozásTélen magvak; nyáron rovarok, pókok és más ízeltlábúak
Aktív időszakNappali
Társas életVonuláskor és télen csapatokban él
Szaporodási időMagyarországon főként október és március között
Költési / kelési időKotlás: 12-13 nap
Utódok számaFészekalj: rendszerint 4-7 tojás
UtódgondozásA tojó kotlik; később mindkét szülő etet
PihenőhelyTalajmélyedésbe rejtett, fűvel, mohával és szőrrel bélelt fészek
ÉrzékelésJól látó, főként látás alapján tájékozódó nappali madár
HangadásCsilingelő, csipogó hangok és dallamos költési ének
MozgásHosszú távú vonuló
Ökológiai szerepNyílt területeken a talajon keresgél; hidegtűrő sarkvidéki specialista
Magyarországi jelenlétSzórványos, de rendszeres téli vendég; szikes pusztákon is előfordul

Rendszertani besorolás

Egy kicsit közelebbről

Ismerd meg közelebbről!

A tundra fehér madara

A hósármány a legészakabbra költő sármányfajok egyike. Költőterülete a sarkvidéki tundra, Észak-Európa, Ázsia és Észak-Amerika kopár, sziklás vidékeire terjed ki.

Zömök testalkata és sűrű tollazata segít átvészelni a hideget. Magyarországon télen találkozhatsz vele, amikor nyílt területeken, gyakran kisebb csapatokban keres magvakat.

Téli és nyári tollazat

A hím költési tollazata feltűnően fehér, fekete szárny- és hátmintázattal. Ősszel és télen a tollak kopása, illetve a barnás tollszegélyek miatt az összhatás jóval barnásabbá válik.

A tojók és a fiatalok általában kevésbé kontrasztosak. Röptében azonban a nagy fehér szárnymező és a fekete szárnyvégek télen is jól használható felismerési bélyeg.

Élet a szélsőséges északon

A hósármány a költőhelyén sziklás partokon, kopár hegyoldalakon és zúzmós talajon mozog. Fészkét a talaj egy védett mélyedésébe rejti, ahol a kövek és a növényzet részben elrejtik a ragadozók elől.

A hím gyakran már a tojók érkezése előtt visszatér, és területet foglal. A rövid sarkvidéki nyár alatt a szülők főként rovarokkal etetik a gyorsan fejlődő fiókákat.

Magyarországi téli vendég

Hazánkban október és március között figyelhető meg, leginkább nyílt, rövid füvű területeken. A szikes pusztákon gyommagvakat keres, de vizes élőhelyek és folyó menti területek közelében is felbukkanhat.

A hósármány rendszerint nem marad sokáig egy helyen, ezért a csapatok felbukkanása kiszámíthatatlan lehet. Érdemes távolról figyelni, mert a felriasztott madarak gyorsan messzire repülnek.

Elterjedés

Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint MaartenAntarktisz
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített

Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.

Körkörösen az északi sarkvidéken; télen délebbre húzódik

A hósármány körkörösen az északi sarkvidék tundráin és partvidékein költ, Észak-Amerikától Észak-Európán át Északkelet-Ázsiáig. Télen délebbre húzódik Észak-Amerikában, Európában és Ázsiában; a felsorolt országok a rendszeres természetes előfordulás főbb területeit jelzik, nem a teljes elterjedési térkép pontos határát.

Életmód röviden

Az állat élete egy pillantásra

Mikor aktív?

Nappal aktív, a talajon keresgél magvak és rovarok után.

Hogyan él?

Vonuláskor és télen kisebb-nagyobb csapatokban mozog.

Hogyan mozog?

Hosszú távú vonuló; a sarkvidéki költőterületekről délre húzódik.

Mivel táplálkozik?

Télen főleg gyommagvakat, nyáron rovarokat, pókokat és más ízeltlábúakat eszik.

Szaporodás és utódgondozás

A tojó kotlik, a hím táplálja; később mindkét szülő eteti a fiókákat.

Ember közelében

Magyarországon védett téli vendég; megfigyeléskor ne zavard és ne üldözd.

Mekkora hozzád képest?

Állat: 16 cmEmber: 170 cm

Közös méretarány; a rajz a család jellemző testformáját szemlélteti. Az ember magassága 170 cm.

Mi veszélyezteti?

A klímaváltozás különösen a költőterület déli peremén jelenthet kockázatot. Európa egyes részein élőhelyvesztést és állománycsökkenést jeleztek.

Élőhelyek sérüléseÉghajlati változás
Hallgasd meg!

Hósármány hangja

Ismerd meg a faj jellegzetes hangját!

Hósármány Plectrophenax nivalis

Hang: Teet Sirotkin · CC BY-SA 4.0 · xeno-canto · XC1188595

Találkozási naptár

Mikor találkozhatsz vele?

Magyarország

November · Telelés

Rendszeres, de szórványos téli vendég. Magvakat keres a talajon, gyakran alacsony növényzetű pusztákon és mezőkön.

Hol keresd? Kopár tundra, sziklás partok, hegyoldalak; télen mezők és puszták
Madárfelismerő

Melyik madárral tévesztheted össze?

Hasonlítsd össze a jellegzetes bélyegeket!

Hósármány

A hósármány tömzsi testű, téli tollazatban többnyire világos alsótestű, barnás-feketén mintázott hátú madár. A kifejlett hím tavasszal és nyáron nagyrészt fehér, fekete hátú, a tojó és a fiatal madár barnásabb, de mindegyik korosztálynál feltűnően sok a fehér a szárnyon és a farok két oldalán.

Sarkantyús sármány

Calcarius lapponicus

A sarkantyús sármány téli tollazata összességében sötétebben és erősebben csíkozott. Rozsdás tarkófoltja lehet, a szárnyán viszont jóval kevesebb a fehér, és a farokmintázata sem olyan kontrasztos.

Röptében a nagy fehér szárnymező és a fekete szárnyvégek alapján különítsük el; a sarkantyús sármány sokkal csíkosabbnak hat.
Egy új élet története

Tojástól az első repülésig

Kövesd végig a fejlődés szakaszait!

A tojások lerakása után körülbelül 12-13 nap

Tojás és kotlás

A tojó kotlik, miközben a hím rendszeresen táplálékot visz neki. A fészek rendszerint talajmélyedésben, kövek vagy növényzet takarásában található.

01 Egy érdekes részlet

A hímek korai érkezése

A hósármány költőhelyein a hímek gyakran hetekkel a tojók előtt érkeznek vissza. Ez lehetőséget ad nekik arra, hogy kedvező fészkelőhelyet foglaljanak, és azt más hímekkel szemben megvédjék.

A tapasztaltabb hímek sokszor ugyanahhoz a területhez térnek vissza. Mire a tojók megérkeznek, a területi viszonyok már kialakultak, így a párválasztás és a költés gyorsan elkezdődhet.

02 Egy érdekes részlet

A hideghez igazított test

A hósármány zömök teste és viszonylag rövid csüdje csökkenti a hőveszteséget. Erős szélben a talajhoz lapulva mozog, így kevésbé éri a hideg légáramlás.

Ez az alkalmazkodás különösen fontos a tundrán, ahol a költési időszakban is gyakoriak a fagyos napok. A sűrű tollazat azonban csak akkor elegendő, ha a madár közben megfelelő mennyiségű táplálékot talál.

03 Egy érdekes részlet

Táplálék a rövid sarkvidéki nyárban

A hósármány étrendje évszakonként erősen változik. Télen és vonuláskor főként magvakat fogyaszt, a költőterületen viszont rovarokra, pókokra és más ízeltlábúakra vadászik.

A fiókák gyors növekedéséhez a szülők nagy energiatartalmú állati táplálékot hordanak. A hím eleinte egyedül eteti a fiókákat, majd néhány nap elteltével a tojó is bekapcsolódik.

Amire sokan kíváncsiak

Kérdések és válaszok

Mikor lehet hósármányt látni Magyarországon?

A hósármány Magyarországon főként október és március között fordul elő. Nem minden évben és nem minden területen jelenik meg nagyobb számban, de szikes pusztákon, rövid füvű mezőkön, folyó menti területeken és vizes élőhelyek közelében érdemes keresni. Általában nyílt területen, a talajon táplálkozó kisebb csapatként bukkan fel.

Mivel táplálkozik a hósármány?

Téli és vonulási időszakban főleg gyommagvakat és más apró magvakat fogyaszt. A költőterületen, a rövid sarkvidéki nyárban több állati táplálékot keres: rovarokat, pókokat és más ízeltlábúakat zsákmányol. A fiókáknak különösen fontos a rovarokban gazdag táplálék, mert ez segíti a gyors növekedésüket.

Hol költ a hósármány?

A faj sarkvidéki és szubarktikus területeken költ, többek között tundrán, sziklás partokon, kopár hegyoldalakon és zúzmós talajon. Fészkét a talaj kisebb védett mélyedésébe rejti, gyakran kövek vagy növénycsomók közé. Magyarországon nem költ rendszeresen, nálunk téli vendégként jelenik meg.

Hány tojást rak a hósármány?

A hósármány fészekalja rendszerint 4-7 tojásból áll, bár egyes vizsgálatok kisebb és nagyobb fészekaljakat is leírtak. A fészket a tojó készíti fűszálakból, mohából, szőrből és más puha anyagokból. A tojásokon a tojó kotlik, miközben a hím táplálékot hord neki.

Mennyi ideig tart a hósármány kotlása?

A kotlás jellemzően 12-13 napig tart, és elsősorban a tojó végzi. A hím ezalatt rendszeresen táplálja a fészken ülő tojót. A kikelő fiókák fészeklakók, ezért a szülőknek a következő napokban sok rovart és más apró állati táplálékot kell hordaniuk a fészekhez.

Milyen gyorsan hagyják el a fiókák a fészket?

A hósármány fiókái körülbelül 12-14 nappal a kikelés után hagyják el a fészket. Ez nem jelenti azt, hogy azonnal önállóak: a szülők a fészek elhagyása után is etetik és vezetik őket. A fiatalok később csatlakozhatnak a családi vagy nagyobb vonuló csapathoz.

Hogyan különböztethető meg a hósármány a sarkantyús sármánytól?

A hósármány általában sokkal fehérebb és kontrasztosabb, különösen röptében, amikor a fekete szárnyvégek és a fehér szárnymező jól látszik. A sarkantyús sármány barnásabb, csíkozottabb madár, a költési tollazatú hím fején és torkán pedig fekete rajzolat jelenik meg. Téli fényben a testalkat és a farok mintázata is segíthet.

Veszélyes vagy zavaró lehet az emberre nézve?

A hósármány az emberre nézve ártalmatlan, és általában elkerüli a közeli találkozást. Magyarországon védett madár, ezért nem szabad megfogni, üldözni vagy a csapatot szándékosan felriasztani. Megfigyeléséhez használj távcsövet, maradj megfelelő távolságban, és ne próbáld etetéssel közelebb csalni.

Ez is érdekelhet

Fotó: Amasuela - Luis Lafuente Agudín · Wikimedia Commons · CC BY-SA 4.0

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.