Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Ismerd meg a fajt

Májusi cserebogár

Melolontha melolontha

A májusi cserebogár Európa egyik legismertebb cserebogárfaja, amelynek pajorja több éven át a talajban fejlődik. A kifejlett bogár főként lombos fák leveleit fogyasztja, lárvája pedig növényi gyökerekkel táplálkozik.

Májusi cserebogár (Melolontha melolontha)
Májusi cserebogár · Melolontha melolontha

A faj legfontosabb adatai

Tudományos névMelolontha melolontha
Testhossz23–30 mm
Farok / egyéb méret–
Testtömeg–
ÉlettartamTeljes fejlődés: általában 3–4 év
ElterjedésEurópa nagy része és Nyugat-Ázsia
ÉlőhelyErdőszegélyek, gyümölcsösök, gyepek és szántók
TáplálkozásImágó: levelek; pajor: növényi gyökerek
Aktív időszakAlkonyatkor és éjszaka aktív
Társas életRajzáskor gyakran tömegesen jelenik meg
Szaporodási időA kifejlett bogár főként április–júniusban repül
Költési / kelési időtojásrakó faj
Utódok számaEgy nőstény mintegy 90 petét rakhat
UtódgondozásNincs utódgondozás
PihenőhelyA lárva és a báb a talajban él
ÉrzékelésA hím nagy csáplemezekkel érzékeli a szagjeleket
HangadásRepülés közben jellegzetesen zümmög
MozgásA kifejlett bogár repül és mászik; a pajor a talajban mozog
Ökológiai szerepGyökérfogyasztó lárvája és lombfogyasztó imágója is fontos
Magyarországi jelenlétMagyarországon gyakori, időnként tömeges faj

Rendszertani besorolás

Egy kicsit közelebbről

Ismerd meg közelebbről!

Megjelenése

A kifejlett májusi cserebogár teste általában 23–30 milliméter hosszú. Szárnyfedői barnák, előháta sötétebb, potrohának oldalán világos háromszög alakú foltok sorakoznak.

A hímek csápjának lemezes bunkója nagyobb, mint a nőstényeké. Ez a különbség nem pusztán látványos: a hímek a csápjuk szaglószerveivel keresik a nőstényeket.

Három év a talajban

A nőstény laza talajba rakja petéit, amelyekből néhány hét múlva pajorok kelnek ki. A lárvák több éven át a földben fejlődnek, és közben növényi gyökereket fogyasztanak.

A pajorok ősszel mélyebbre húzódnak, tavasszal pedig a felszínhez közelebbi rétegekbe térnek vissza táplálkozni. Bábozódás után a kész bogár még a talajban marad, és csak a következő tavaszon repül ki.

Tavaszi rajzás

A kifejlett bogarak tavasszal jelennek meg, főként alkonyatkor és meleg, szélcsendes estéken aktívak. Ilyenkor lombos fák koronája körül repülnek, ahol táplálkoznak és párosodnak.

A rajzás erőssége területenként és évenként változik. A fejlődési ciklus hossza miatt bizonyos vidékeken néhány évente különösen sok bogár jelenhet meg, miközben a köztes években kevés példány látható.

Kártevő és táplálékhálózati szereplő

Nagy egyedsűrűség esetén az imágók jelentős lombveszteséget okozhatnak, a pajorok pedig a fiatal növények gyökereit rágják. Emiatt a faj gyümölcsösökben, faiskolákban, gyepeken és szántóföldeken is növényvédelmi jelentőségű.A cserebogár ugyanakkor a táplálékhálózat része is: lárváit és kifejlett egyedeit több madár, emlős és más ragadozó fogyasztja. A faj tömeges megjelenése ezért a mezőgazdasági károk mellett a környező…

Elterjedés

Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint MaartenAntarktisz
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített

Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.

Európa nagy része és Nyugat-Ázsia

A faj Európa nagy részén, valamint Nyugat-Ázsia egyes területein rendszeresen előfordul. Az EPPO adatbázisa a felsorolt országokban jelenlétet jelez, de egyes országoknál az előfordulás korlátozott vagy részletesen nem dokumentált; a térképes lista ezért nem pontos elterjedési poligon.

Életmód röviden

Az állat élete egy pillantásra

Mikor aktív?

Alkonyatkor és éjszaka aktív

Hogyan él?

Rajzáskor gyakran tömegesen jelenik meg

Hogyan mozog?

A kifejlett bogár repül és mászik; a pajor a talajban mozog

Mivel táplálkozik?

Imágó: levelek; pajor: növényi gyökerek

Szaporodás és utódgondozás

Nincs utódgondozás

01 Egy érdekes részlet

Miért ekkora a hím csápja?

A hím májusi cserebogár csápjának legyezőszerű lemezei jóval nagyobbak a nőstényéinél. A lemezek felületén található érzékszervek segítik a nőstények által kibocsátott szagjelek érzékelését.

Ez a különbség a párválasztásban fontos, mert a kifejlett bogarak a lombkoronában találkoznak, ahol a látás mellett a kémiai jelek is szerepet kapnak. A nagyobb csáp tehát a hímek számára a szaporodási időszakban jelent előnyt.

02 Egy érdekes részlet

A pajorok függőleges vándorlása

A pajorok nem maradnak egész évben ugyanabban a talajrétegben. A hideg idő közeledtével mélyebbre húzódnak, tavasszal pedig a gyökerekben gazdag, felszínhez közeli rétegekbe vándorolnak vissza.

Ez a mozgás egyszerre védi őket a kedvezőtlen hőmérséklettől és juttatja őket táplálékhoz. A talaj hőmérséklete, nedvessége és fagyása ezért a fejlődésük ütemére, valamint a növényekben okozott kárra is hatással van.

03 Egy érdekes részlet

Miért nem minden évben van nagy rajzás?

Egy helyi állomány egyedei gyakran hasonló ütemben fejlődnek, ezért a kifejlett bogarak megjelenése bizonyos években összehangolódhat. A rajzási ciklus hossza éghajlattól és helyi körülményektől függően változik.

A talaj állapota, a hőmérséklet, a csapadék és a természetes ellenségek egyaránt befolyásolhatják, hány bogár jut el a kifejlett állapotig. Emiatt a nagy rajzású évek nem minden térségben ugyanarra az évre esnek.

Amire sokan kíváncsiak

Kérdések és válaszok

Mekkora a májusi cserebogár?

A kifejlett bogár általában 23–30 milliméter hosszú.

Mikor repül a májusi cserebogár?

Főként tavasszal, április és június között, alkonyatkor és este aktív.

Mivel táplálkozik a kifejlett bogár?

Lombos fák leveleit, rügyeit és esetenként virágait fogyasztja.

Mit eszik a májusi cserebogár pajorja?

A talajban növényi gyökereket rág, főként fiatal gyökérzetet.

Mennyi ideig fejlődik a pajor?

A teljes fejlődés általában három-négy évig tart, területenként változóan.

Hol él a májusi cserebogár?

Erdőszegélyeken, gyümölcsösökben, gyepeken és mezőgazdasági területeken fordul elő.

Hogyan lehet megkülönböztetni a hímet a nősténytől?

A hím csápjának lemezes bunkója nagyobb és feltűnőbb a nőstényénél.

Veszélyes-e az emberre?

Nem veszélyes az emberre, de nagy egyedsűrűség esetén növényeket károsíthat.

Miért káros a pajor a növényekre?

A gyökerek megrágása gyengítheti a növényeket, szélsőséges esetben pusztulást okozhat.

Magyarországon is előfordul?

Igen, Magyarországon gyakori, kedvező körülmények között tömeges faj.

Ez is érdekelhet

Fotó: Wikimedia Commons · Wikimedia Commons · CC BY-SA 3.0

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.