A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Felismerése
A mérges dajkapók karcsú, hosszú lábú pók. A nőstény teste 10-15 milliméteres, a hím kisebb, 7,5-12 milliméteres.
A fejtora zöldesbarna, narancsos vagy vöröses lehet. Potroha halványsárga vagy sárgászöld, rajta gyakran sötét szívrajzolattal. A csáprágók töve vörösesbarna, a hegyük fekete.
Lakóhálója
Nappal többnyire zárt, fehér selyemhálóban rejtőzik. A lakóhálót magas fűszálak, virágzatok, levelek vagy bokros növényzet közé készíti.
A nyár végén a nőstény megerősíti a hálót, és költőkamrát alakít ki benne. A tojásokat tartalmazó kokon a háló belsejéhez rögzül.
Táplálkozása
A mérges dajkapók nem zsákmányfogó hálót épít. Éjszaka előbújik, és erős csáprágóival aktívan támadja meg az útjába kerülő rovarokat és más ízeltlábúakat.
Nagyobb zsákmányt, például sáskát vagy imádkozó sáskát is képes elejteni. A nappali pihenőhálója ezért elsősorban búvóhely, nem vadászati szerkezet.
Hol él?
Meleg, nyílt élőhelyeken keresi a magas növényzetet. Gyepeken, száraz réteken, parlagokon, erdőnyiladékokban, töltéseken és útszéli növényzetben is előfordulhat.
Magyarországon több tájegységről ismert. A sűrű, ritkán kaszált növényzet kedvez neki, míg a gyakori kaszálás csökkenti a számára alkalmas búvó- és költőhelyek számát.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Európától Törökországon és a Kaukázuson át Közép-Ázsiáig
A faj a Palearktiszban, Európától Törökországon, a Kaukázuson és Iránon át Közép-Ázsiáig, illetve Oroszország európai részétől Dél-Szibériáig fordul elő. Az országlista a szakmai elterjedési és előfordulási adatbázisokban igazolt országokra támaszkodik; Közép-Ázsia egyes országaira a források gyakran csak régióként hivatkoznak.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Többnyire éjszaka vadászik, nappal selyemlakóhálójában pihen.
Hogyan él?
Magányos faj; párzáskor a hím a nőstény lakóhálója mellé költözik.
Hogyan mozog?
Nem fogóhálóval vadászik, hanem éjszaka aktívan lerohanja zsákmányát.
Mivel táplálkozik?
Főként rovarokat és más ízeltlábúakat ejt el, köztük nagyobb sáskákat is.
Szaporodás és utódgondozás
A nőstény őrzi a kokonban fejlődő utódokat, majd a kicsik kirajzásáig védi őket.
Ember közelében
Csak bolygatáskor vagy befogáskor marhat. A marás nagyon fájdalmas lehet, de többnyire nem életveszélyes.
Mekkora egy gyufaszálhoz képest?
Közös méretarány; a rajz a család jellemző testformáját szemlélteti. A gyufaszál 4,5 cm-es viszonyítási példa.
Mi veszélyezteti?
A száraz gyepek, rétek és magas füvű nyílt élőhelyek eltűnése veszélyeztetheti. A kaszálás a kokonokat és az őrző nőstényeket is elpusztíthatja.
Miért dajkapók?
A nőstény a nyár végén kokonba rakja a petéit, majd a lakóhálójában marad. Nem hagyja magára a fejlődő utódokat, hanem a háló falánál őrködik, és a betolakodókat támadással próbálja távol tartani.
A fiatal pókok három-öt hét után kelnek ki, de még egy ideig a költőkamrában maradnak. Ezután elhagyják a nőstényt, és saját, apró telelőhálót készítenek a talaj közelében.
A marás valódi kockázata
A mérges dajkapók nem keresi az ember közelségét. A marások többnyire akkor történnek, amikor valaki megfogja, ruhába szorítja, vagy megzavarja a költőhálót őrző nőstényt.
A marás azonnali, égető fájdalmat okozhat, amely néhány órán át tart, és helyi duzzanat vagy bőrpír kísérheti. A szakirodalmi leírások szerint szövetelhalás nem jellemző, de erős vagy szokatlan tüneteknél orvosi segítség indokolt.
Védekező méreg
A faj mérge nemcsak a zsákmány elejtésében kap szerepet. A költőhálót őrző kifejlett nőstény ilyenkor már kevésbé táplálkozik, és a méreg fontosabb szerepe az utódokat fenyegető állatok elriasztása lehet.
Ez magyarázhatja, hogy a költési időszakban a nőstények feltűnően határozottan támadnak. A veszély azonban könnyen elkerülhető: a fehér, harang alakú hálót hagyd békén, és ne próbáld kézzel megfogni a benne rejtőző pókot.
Kérdések és válaszok
Veszélyes a mérges dajkapók az emberre?
A mérges dajkapók marása fájdalmas lehet, de a faj általában nem támad emberre, és többnyire csak akkor mar, ha megfogják vagy közvetlenül megzavarják. A fájdalom rendszerint égető, a helyén duzzanat és bőrpír jelenhet meg. A szakirodalom szerint szövetelhalás nem jellemző. Ne nyúlj a pókhoz, erős vagy szokatlan tüneteknél pedig kérj orvosi tanácsot.
Hogyan ismerhető fel a mérges dajkapók?
Karcsú testéről, hosszú lábairól és sárgászöld potroháról ismerhető fel. A fejtora zöldesbarna, narancsos vagy vöröses lehet, a csáprágók töve vörösesbarna, a hegyük fekete. A nőstény testhossza 10-15 milliméter, a hímé 7,5-12 milliméter. A biztos azonosításhoz a test színe mellett a csáprágók és a testarányok vizsgálata is fontos.
Hol található meg Magyarországon?
Magyarországon több tájegységről ismert, és megfelelő élőhelyeken országosan is előfordulhat. Főként meleg, nyílt gyepeken, száraz réteken, parlagokon, erdőszegélyeken, töltéseken és magas füvű területeken érdemes keresni. A fehér lakóháló gyakran fűszálak, virágzatok vagy bokros növények között látható. Nappal a pók többnyire a hálóban marad.
Készít fogóhálót a mérges dajkapók?
Nem készít olyan kiterjedt fogóhálót, amelybe a repülő rovarok beleakadnak. A selyemből szőtt lakóhálója nappali búvóhely, vedlési hely és a szaporodás színtere. Éjszaka a pók előjön, és aktívan keresi a zsákmányát. Erős csáprágóival ragadja meg és marja meg a rovarokat, így nagyobb zsákmányt is képes elejteni.
Mikor lehet legkönnyebben megfigyelni?
Kifejlett példányai főként júliustól őszig láthatók. Nappal a növényzet közé szőtt, zárt selyemhálóban pihennek, ezért ilyenkor inkább a fehér lakóhálót lehet észrevenni. Éjszaka vadászni indulnak, ekkor nagyobb eséllyel pillanthatod meg őket a fűszálakon vagy a bokrok között. A költőhálót őrző nőstényt ne zavard meg.
Miért különösen ingerlékeny a nőstény nyár végén?
Nyár végén a nőstény kokonba rakja a petéit, majd a lakóhálójában marad, hogy őrizze azokat és a később kikelő fiatalokat. A költőkamra közelében ezért határozottan védekezik, ha valami hozzáér a hálóhoz. A legtöbb kellemetlen találkozás ilyenkor történik. A fehér, harang alakú hálót hagyd érintetlenül, és ne próbáld meg elmozdítani a pókot.
Mekkora a mérges dajkapók?
A hím testhossza általában 7,5-12 milliméter, a nőstényé 10-15 milliméter. Ez csak a test mérete, a lábak hosszát nem tartalmazza, ezért a pók teljes kiterjedése ennél jóval nagyobbnak tűnhet. A nőstény rendszerint nagyobb és erősebb testű. A magyarországi ismertetők gyakran 1,5-2 centiméteres nősténytestet említenek, de a szakmai fajleírások 10-15 milliméteres tartományt adnak meg.
Mit eszik a mérges dajkapók?
Rovarokat és más ízeltlábúakat fogyaszt. Nem várja meg, hogy egy fogóhálóba kerüljön a zsákmány, hanem éjszaka aktívan üldözi és csáprágóival ragadja meg. Táplálékai között kisebb rovarok mellett nagyobb zsákmányok, például sáskák és imádkozó sáskák is szerepelhetnek. A zsákmány elejtésében a méreg és a hosszú, erős csáprágók egyaránt fontosak.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?
Állatmentés természeti katasztrófák után – kik segítenek az ott maradt állatokon?Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: Rainer Altenkamp, Berlin · Wikimedia Commons · CC BY-SA 3.0