Apácalúd (Branta leucopsis) vs. Tőkés réce – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Apácalúd (Branta leucopsis) és Tőkés réce
Apácalúd (Branta leucopsis)
Branta leucopsis
Az apácalúd fekete-fehér tollazatú, arktikus költőterületekről Európába vonuló vadlúd. Három fő állománya Grönlandon, a Spitzbergákon és az orosz sarkvidéken költ, télen pedig főként Északnyugat-Európában gyülekezik.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Tőkés réce
Anas platyrhynchos
A tőkés réce (Anas platyrhynchos) az északi félteke egyik legelterjedtebb récéje, amely tavakon, folyókon, mocsarakban és városi parkokban is megél. Mindenevő, kiválóan alkalmazkodó vízimadár; a tojó egyedül költi ki a tojásokat és vezeti a fiókákat.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Apácalúd (Branta leucopsis) | Tőkés réce |
|---|---|---|
| Tudományos név | Branta leucopsis | Anas platyrhynchos |
| Testhossz | 58–70 cm | 50–60 cm |
| Farok / egyéb méret | Nem alkalmazható; madárfaj | Felkunkorodó középső kormánytollak a hímnél |
| Testtömeg | Hím 1,5–2,2 kg; tojó 1,3–1,9 kg | Hím kb. 1,0–1,3 kg; a tojó általában kisebb |
| Élettartam | Legfeljebb 24 év ismert | Vadban dokumentált rekordja 29 év |
| Elterjedés | Grönlandtól Oroszország sarkvidéki részeiig; télen Nyugat-Európában | Észak-Amerika, Európa, Ázsia és Észak-Afrika |
| Élőhely | Sziklás tundra, tengerparti mocsár, sós rét és mezőgazdasági terület | Tavak, folyók, mocsarak, árterek és városi vizes élőhelyek |
| Táplálkozás | Füvek, lágyszárú növények, hajtások, hínárok és mezőgazdasági növények | Növényi részek, magvak és vízi gerinctelenek |
| Aktív időszak | Főként nappal aktív | Nappal és szürkületkor is aktív |
| Társas élet | Társas; vonuláskor és teleléskor nagy csapatokban él | Párban költ, vonuláskor nagy csapatokat alkot |
| Szaporodási idő | Késő májustól júniusig költ; ősszel és tavasszal vonul | Költés többnyire március–június között |
| Utódfejlődés ideje | a tojások kotlása 24–26 nap | a kotlás 23–30 nap |
| Utódok száma | Általában 2–6 fióka kel ki | Általában 1–13 fióka kel ki |
| Utódgondozás | Mindkét szülő vezeti és védi a fiókákat | A tojó kotlik és vezeti a fiókákat |
| Pihenőhely | Sziklapárkányon, sziklás lejtőn vagy szigeten kialakított fészek | Sűrű növényzetben, víz közelében, talajon fészkel |
| Érzékelés | Jó látás és hallás segíti a csapaton belüli tájékozódást | Jól fejlett látás és hallás |
| Hangadás | Éles, ugató vagy csattogó kiáltások | A tojó hangos hápogása; a hím halkabb, rekedtes hangja |
| Mozgás | Erős repülő; hosszú távú vonuló | Úszik, bukva táplálkozik és erősen repül |
| Ökológiai szerep | Legelésével hat a tundra- és parti növényzetre; fontos zsákmányfaj | Fogyasztó, magterjesztő és több ragadozó zsákmánya |
| Magyarországi jelenlét | Ritka, kis számban átvonuló és telelő faj; főként október–március között | Rendszeres költő-, vonuló- és telelőfaj |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.