A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Megjelenése
A hím tőkés réce fényes zöld fejéről, fehér nyakgyűrűjéről és gesztenyebarna melléről ismerhető fel. Szárnyán mindkét ivarnál kékeslila, fehérrel szegélyezett szárnytükör látható.
A tojó barnás, foltos tollazata rejtőszínt ad a fészkelés idején. A fiatal madarak kezdetben a tojóhoz hasonló külsejűek.
Táplálkozása
A tőkés réce főként a víz felszínén vagy sekély vízben keres táplálékot. Csőrének lemezkéi segítik a víz és az apró táplálék szétválasztását.
Étrendjében magvak, vízinövények, rovarlárvák, férgek, csigák és apró rákok is szerepelnek. A költési időszakban az állati eredetű táplálék aránya növekedhet.
Szaporodása
A tojó többnyire vízhez közeli, rejtett talajmélyedésben épít fészket, amelyet növényi anyaggal és pehelytollal bélel. Egy fészekalj rendszerint több tojásból áll, a kotlást kizárólag a tojó végzi.
A fiókák fejletten kelnek ki, rövid időn belül elhagyják a fészket, és anyjukat követve önállóan táplálkoznak. Repülőképességük általában 50–60 nap alatt alakul ki.
Élőhelye és viselkedése
A faj szinte minden sekély, növényzettel tagolt vizes élőhelyen megtelepedhet. Városi tavakon is gyakori, de a túlzott etetés egészségtelen táplálkozáshoz és vízminőségi problémákhoz vezethet.
Az északi állományok vonulók, a mérsékeltebb területeken élő madarak részben állandók vagy csak rövidebb távokra kóborolnak.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Észak-Amerika, Európa, Ázsia és Észak-Afrika
A tőkés réce őshonos elterjedése Észak-Amerika, Európa, Ázsia és Észak-Afrika nagy részére terjed ki. Az északi állományok főként dél felé vonulnak, míg a mérsékelt égövben sok populáció állandó vagy csak rövid távon mozog; a térképes országlista forrásrendszerenként eltérhet, és egyes területeken az őshonos, a betelepített vagy a háziasított eredetű előfordulás elkülönítése korlátozott.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappal és szürkületkor is aktív
Hogyan él?
Párban költ, vonuláskor nagy csapatokat alkot
Hogyan mozog?
Úszik, bukva táplálkozik és erősen repül
Mivel táplálkozik?
Növényi részek, magvak és vízi gerinctelenek
Szaporodás és utódgondozás
A tojó kotlik és vezeti a fiókákat
Tőkés réce hangja
Ismerd meg a faj jellegzetes hangját!
Tőkés réce Anas platyrhynchos
Hang: Jonathon Jongsma · CC BY-SA 3.0 · xeno-canto · XC62258
Mikor találkozhatsz vele?
Magyarország
Január · Telelés
Be nem fagyó tavakon, folyókon és városi vizeken gyakran nagy csapatokban figyelhető meg.
Február · Telelés
A telelő csapatok még gyakoriak, de enyhe időben már párokba rendeződő madarakat is láthatunk.
Március · Költési időszak
A tőkés réce korán költ; a nádasok és sűrű parti növényzet közelében már kotló tojók is előfordulhatnak.
Április · Költési időszak
A tojó többnyire rejtett, talajon lévő fészekben kotlik, miközben a hím gyakran a vízen tartózkodik.
Május · Költési időszak
A frissen kelt, pehelytollas kiskacsák hamar elhagyják a fészket, és anyjuk vezetésével sekély vízben táplálkoznak.
Június · Költési időszak
A fiókás családok gyakoriak; a kiskacsák önállóan keresnek táplálékot, a tojó pedig együtt tartja és védi őket.
Július · Jelen van
A fiatalok egyre többet mozognak a vízen, a kifejlett madarak pedig vedlés miatt átmenetileg rejtőzködőbbek lehetnek.
Augusztus · Jelen van
Tavakon, halastavakon és városi vizeken vegyes korú csapatokat figyelhetünk meg.
Szeptember · Átvonulás
Az északabbról érkező madarakkal megnőhet a létszám; sekély vizeken és elöntéseken is érdemes keresni.
Október · Átvonulás
Az őszi vonulás idején nagyobb csapatok jelenhetnek meg, gyakran más récékkel együtt.
November · Telelés
A be nem fagyó vizeken ismét egyre több tőkés réce gyűlik össze, köztük északabbról érkezett madarak is.
December · Telelés
Folyókon, városi tavakon és más nyílt vízfelületeken rendszeresen telel; kemény fagyban a száma csökkenhet.
Melyik madárral tévesztheted össze?
Hasonlítsd össze a jellegzetes bélyegeket!
Tőkés réce
A tőkés réce hímje nászruhában fényes zöld fejű, fehér nyakgyűrűs és sárga csőrű; a tojó barna, tarkázott tollazatú. Mindkét ivarnál jól látható a kékes szárnytükör, amelyet fehér szegély vesz körül.
Kendermagos réce
Anas strepera
A kendermagos réce hímje szürkébb, finoman mintázott testű, fekete farcsíkú, és nincs fényes zöld feje. A tojó hasonlóan barna, de általában világosabb és egységesebb hatású; a szárnyán feltűnő fehér mező látszik.
Tőkés réce
A tőkés réce jóval nagyobb, 50–65 cm hosszú. A hím zöld feje, fehér nyakgyűrűje és felkunkorodó faroktollai jellegzetesek, a tojó pedig nagyobb termetű és erősebb csőrű.
Csörgő réce
Anas crecca
A csörgő réce sokkal kisebb, mindössze 34–38 cm hosszú. A hím barna feje széles zöld szemcsíkkal díszített, a tojó apróbb és karcsúbb; egyik ivar sem mutatja a tőkés réce jellegzetes felkunkorodó faroktollait.
Tojástól az első repülésig
Kövesd végig a fejlődés szakaszait!
Tojás és kotlás
A tojó növényi anyagokból és pehelytollakból bélelt, többnyire rejtett talajfészekben kotlik. A fészekalj rendszerint 9–16 tojásból áll.
Fészekben fejlődés
A pelyhes kiskacsák kikelés után hamar mozgásképessé válnak, és nem a fészekben töltik a fejlődésük nagy részét. Anyjuk vezeti őket, de táplálékukat maguk keresik meg.
Fészekelhagyás
A fiókák fészekhagyók: felszáradás után gyalog vagy a fészekből leugorva követik a tojót a vízhez, akkor is, ha a fészek a parttól távolabb vagy magasabban van.
Repülés
Addig úszással, gyaloglással és a tojó vezetésével vészelik át a veszélyes időszakot. A repülőképesség elérése után fokozatosan nagyobb csapatokhoz csatlakozhatnak.
Miért ilyen eltérő a hím és a tojó tollazata?
A feltűnő hím tollazat az udvarlásban kap szerepet, miközben a tojónak a fészken ülve elsősorban rejtőzködnie kell. A barnás, foltos tollak jobban beleolvadnak a növényzetbe, így csökkenthetik a fészek és a kotló madár észlelésének esélyét.
A hím a költési időszak után teljesen levedli repülőtollait, ezért néhány hétig röpképtelen. Ekkor úgynevezett fogyatkozási tollazata sokkal jobban hasonlít a tojóéhoz, ami a megfigyelését is megnehezíti.
A tőkés réce és a házi kacsa kapcsolata
A legtöbb házikacsa-fajta a tőkés réce háziasított leszármazottja. Emiatt a városi tavakon gyakran láthatók olyan egyedek, amelyek külseje eltér a vad típusétól, például fehér tollakat, szokatlan testformát vagy tarajt viselnek.
A tenyésztett madarak és a vad tőkés récék kereszteződhetnek. Ez genetikai keveredést okozhat, különösen ott, ahol rendszeresen engednek szabadon tenyésztett vagy vadászati célra nevelt récéket.
Miért sikeres faj a tőkés réce?
Sikerének egyik kulcsa a rugalmas táplálkozás és az élőhelyválasztás. Ugyanaz a faj képes természetes mocsárban, mezőgazdasági területen, folyóparton vagy városi parkban is táplálékot találni.
A tőkés réce a táplálkozási módszereit is a körülményekhez igazítja: úszva szűr, fejjel lefelé bukik, a parton keresgél, és időnként szárazföldi magvakat fogyaszt. Ez a sokoldalúság segíti abban, hogy a változó vízállást és az évszakos táplálékhiányt is átvészelje.
Képgaléria
Kérdések és válaszok
Hol él a tőkés réce?
Szinte minden sekély, növényzettel tagolt vizes élőhelyen előfordul, a természetes mocsaraktól a városi tavakig.
Mit eszik a tőkés réce?
Magvakat, vízinövényeket, rovarlárvákat, férgeket, csigákat és apró rákokat fogyaszt.
Mikor költ a tőkés réce?
A költés időzítése földrajzonként változik, de többnyire március és június között zajlik.
Ki kotlik a tojásokon?
A kotlást a tojó végzi, és a fiókák gondozását is ő látja el.
Mennyi idő alatt válnak röpképessé a fiókák?
Általában 50–60 napos korukra alakul ki a repülőképességük.
Repül télen a tőkés réce?
Igen. Az északi állományok vonulnak, míg a mérsékeltebb területeken élők gyakran helyben maradnak.
Szabad-e kenyeret adni a récéknek?
Nem ajánlott, mert a kenyér nem kiegyensúlyozott táplálék, és nagy mennyiségben egészségi, valamint vízminőségi problémákat okozhat.
Honnan lehet felismerni a hím tőkés récét?
Fényes zöld feje, fehér nyakgyűrűje, barna melle és szürke oldala alapján azonosítható.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?
Állatmentés természeti katasztrófák után – kik segítenek az ott maradt állatokon?